Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-12-08 / 1709. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. december 8. Egy kis különlegesség-------------------- * A szokástól eltérőleg gorilla vadászatról fogok irni. Igen, gorilla vadászatról, az olvasók megeleptésére. Egy kicsit furcsán hangzik, de mivel oly tárgy amit az Írásom anyagául használni tudnék, nem áll rendelkezésemre, igy kénytelen vagyok azt az anyagot írásom tárgyául használni, amit újságok és havi folyóiratok lapozgatásában találtam. Ez pedig egy gorilla vadászat leírása. Úgy hiszem elég volt az enge- delmet kérő hajlongásból, kezdjük a vadászati történet leírását. Egy nagyon elterjedt folyóirat (Life) egy éppen ily hírneves gorilla vadászatra egy íróját és fényképészét küldte, hogy leírást és fényképeket készítsenek a gorilla vadászat lefolyásáról a folyóirat részére. A gorilla nagy békességben élt a dzsungelban, valahol francia Equatorial Afrikában sok feleségével. Dacára a vad és kegyetlen kinézésének, atléta termetének, amely hatláb magasságban s ötszáznegyven font súlyban nyilvánul meg, de azért nagyon félős és nyugodt a viselkedése és nem bánt senkit, ha csak őt nem támadják meg. Csakhogy a gorilla értékes állat, nagyon keresett fajpéldány mutatványnak az állatkerteknek, valamint kísérletező laboratóriumok részére. Egy egészséges, élő példány eladási ára mindengyik alkalommal hatezer dollártól feljebb. Jólehet, hogy a francia kormány bizonyos törvényekkel védi a gorillákat a vadászat ellen, de azért mégis a vadászoknak megengedi, hogy élve fogjul ejthetnek bizonyos mennyicéget. Kivált ha az a bizonyos vadász, mondjuk, hogy amerikai dollárral fizet az áldozatokért, amit a gorilla hoz, amikor a szabadságától megfosztották. A gorilla vadászok tapasztalata szerint, csak kölyök gorillákat lehet fogjul ejteni,, persze nem minden baj nélkül és fölnevelni ham ár fogjul ejtette a fogságban, dez ezt sem minden baj nélkül, mert a gorillát talán az összes állatfajok között, a legnehezebb fogságba tartani, oly erősen van a szabadság utáni szeretetben kifejlődve. Ezen szabadság utáni szeretet nem egy fogoly gorillának került életébe. A vadászok állítása szerint csak kölyök gorillát lehet élve elfogni. Csakhogy a bajok és nehézségek ott vannak, hogy a gorillák együtt élnek, mint család és nem oly könnyű őket egymástól szétválasztani. Igen, a család védelmi okokból együtt él és igy sokszor megtörténik, hogy a szülőket, vagyis az öreg gorillákat meg kell ölni, hogy' egy vagy két fiatalra tudjanak szert tenni. A gorilla tanyák kikutatására a vadászok rendesen a ben- szülötteket veszik igénybe. Amikor ezen kutató benszülöttek a gorilla tanyát megtalálták, a tanya körül a bozóttól megtisztítják és ennek elvégzése után hálót feszítenek a tisztáson levő fákra. Ennek megtörténte után jön a gorilla család elleni támadás. A biztonság kedvéért a kölyök gorillák fönt a fák ágain tanyáznak, addig az öregek lent a fák tövében alszanak és egyúttal őrségi szolgálatot is végeznek. A vadászok támadásainak az öregek rendesen az életükkel fizetnek, vagyis mártír halált halnak a kölykeik megvédésében. Már a felnőttebb kölykök is kimerülésig védekeznek és nem egyszer történik meg, hogy belepusztulnak a védekezési harcba. Csak az egész csecsemő koruakat tudják foglyul ejteni, de ezeknek a fölnevelése okoz nagy nehézségeket. Az itt leirt vádasztban húsz gorilla elmenekült, hat elpusztult a védelmi harcban, egy pedig a kimerültségben. Csak egy csecsemőt voltak képesek ejteni és egy kifejlett kölyköt. Mivel a vadászatnál tartunk, Írjunk vagy beszélgessünk más vadászatról is. Mert nem csak gorillákra vadásznak a pénzéhes emberek. Vadásznak más állatokra is, ahol pénzt és megélhetést látnak biztosítva. Vegyük a szőrmés állatokat, azok is kivannak téve annak a veszélynek, hogy a vadászok prédájává lesznek, mivel a természet megajándékozta őket ember szemnek tetsző bundával. Tehát nem nagyon kérkedhetnek sem a bundával, sem pedig a szabadsággal, melyben részesülnek a természet áldásai révén. Igen, prédául esnek csak azért, mert a vadásznak megélhetést, a szőrme kereskedőnek pedig tekintélyes hasznot, az úri dámáknak pedig fenhéjazó és hencegő lehetőséget ad. (Vi.) Nagyon is nyilvánvaló volt, hogy Truman, illetve tanácsadói csakis azért tettek le- fegyverezési ajánlatot az Egyesült Nemzetek tanácsa előtt, mert több mint 800 millió ember írásban, illetve a neve aláírásával követelte azt és a békét. De akkor úgy tették meg ezen javaslatot, hogy abból bizony semmi sem lehetett volna, sőt, az atombombát tovább is mint De- mokles kardját, fenyegetői eg tartották volna nem csak Oroszország, hanem minden szocialista tervgazdaságra tért ország nyaka fölött. Valamint a gazdasági bojkotot mint egy hatásos fegyvert. E^t bizonyítja Dulles, aki még most is ultimátumot akar küldetni Oroszországnak, hogy ahogy valami olyasmi történik, melyet Dulles és gazdái a Wall Street támadásnak fog minősíteni, akkor azonnal az atombombával fogják Oroszországot megtámadni. Ezt Dulles éppen az erre hivatott és az ilyen háborús propagandának papjai, a “Hirdetési tanács’’ évi gyűlése előtt mondotta. Ezt az amerikai sajtó nagy betűkkel, feltűnő helyen közölte, amellett vezércikkekben, hozzászólásokban, ismertették. De ez is visszafelé sült el. Az arab nemzetek, amelyeknek legnagyobb részét már is elnyomják,. ölik, kizsákmányolják az angol-amerikai-francia tőkések, Pakistan, Irán, Syria nevében indítványozták, hogy az orosz és amerikai lefegyverzési javasVan aztán vadászat, amit ember üz, ember ellen. A háború, amely szintén a profit éhséget szolgálja. De mielőtt az ember, ember elleni vadászat megkezdődne, bizonyos törvényes formalitásokra van szükség, ami abból áll, hogy összejönnek a kiválasztott, az élet örömeit már nem élvezhető aggastyának és megállapítják, hogy veszélyben a haza, amit meg kell védeni és ennek a pusztuló hazának a védelmére törvényt hoznak, hogy minden 18 éves hadköteles. Ezen törvényesített hadkötelesek e t küldik egy másik ország fiai ellen vadászatra, akiket szintén ilyen kikopott aggastyánok törvényes hadköteleseknek nyilvánítottak. Amig a fent leirt vadászatnál látjuk az ember vadász itt a gorilára, a szőrmés állatok több fajtájára csak az ember az. aki saját faját is készen áll elpusztítani, minden ok nélkül. Bármely vadászatot veszünk, ott látjuk annak a szocialista megállapításnak az igazolását, hogy a magántulajdon története vérrel van megírva. Igen, vérrel és szenvedéssel. “A gorilla szülők élettel kell, hogy fizessenek a családi fészkük megvédéséért. Igaz, hogy ezt nem mondhatjuk az ember anyákról, azok nem áldozzák föl az életüket a gyermekeik megvédésében Az emberi anyákból a neveléssel kiölték a legerősebb ösztönt, a fajfen tartást és helyébe a törvényességet és az isteni rendelést tették. És mivel ez igy történt a történelem tovább is vérrel fog íródni. Hogy meddig? Bischof. latot egyeztessék össze a négy nagyhatalom titkos, illetve zárt gyűlésen és mentői gyorsabban, dolgozzák ki, hogy elfogadható legyen ezen négy, illetve az öt nagy nemzetnek, köztük a vörös Kínának is. Eleinte az amerikaiak nem is akartak arról hallani, hogy a vörös Kínát is bevonják ezen lefegyverzési konferenciába, de az arab és más ázsiai országok unszolására már azt is megengednék. AZ ATOM FENYEGETÉS Az amerikaiak még sokkal okosabb, sőt becsületesebbek is, mint Mr. Dulles, csakis az atombombában hisznek, hogy azzal arra tudnák kényszeríteni az oroszokat, hogy dobják el fegyvereiket és bízzák magukat az amerikaiak kegyelmére. Hajlandók más fegyevereknek a csökkentésére, de semmi körülmények között nem akarnak abba belemenni, hogy az atombomba használatát betiltsák, amint azt az oroszok indítványozták. Valamint az amerikai lefegyverezé- si javaslat is olyan volt, hogy csak lépésről-lépésre történne, vagyis, amilyen mértékben a Wall Street akarja azokat a lépéseket megtenni, ami bizony nagyon kicsiny és ritkán volna. Ezzel szemben a háborútól rettegő világ népessége, inkább az orosz javaslatot pártolja, amely az atomfenyegetést, illetve annak használatát háborús rombolásra betiltaná és az összes fegyverkezési folyamatot nem csak megállítaná, hanem egy- harmadával azonnal levágná. Persze, akkor hol volnának az amerikaiak? Akiknek nem csak más népek megfenyegetésére, ijesztésére kell a fokozandó fegyverkezés, hanem arra is, hogy az ipar túltermelésének ilyen rombolásra, hadicélokra való lecsapolását biztosítsa. Minden cselekvés, a római értekezlet, ahol már 100 divízió kiépítéséről és felfegyverzéséről tanácskoztak az “At lantié Pact” vezérei, valamint arról, hogy minden nyugat európai országban nagyobb méretekben kezdjék meg a fegyver, muníció gyártást, hogy a munkanélküliséget csökkentsék. Egy lefegyverzési javaslat elfogadása, az 1929-es évi pánikot okozná ismét. A koreai békekötés lehetőségei is pánikot okoztak a tőzsdén, valamint minden más béke lehetőségek, hírek kétségbe ejtik az amerikai spekulánsokat. Őnekik csak a háború adja meg a nagy vagyonszerzés lehetőségét, azért nekik háború kell. Sőt még a munkássággal is elhitették, az unionok segítségével, hogy csak is a háborús megrendelések fokozása ad az amerikai munkásoknak munkát. Csak a készülendő vértenger hozhat nekik állandó munkát, fellendülést. Korea, Kina, Orosz, Magyar, Lengyelországok lerombolása. Ezt a gondolatot már annyira beleszuggerálták az amerikai munkásságba, hogy minden gondolkozás nélkül elfogadta. Dul- lesék a Wall Street ügyvédei elfogadtatták, de a más országok népei nem tudják azt elfogadni, azok harcolnak a békéért. A Nyírbátori községi tanács a dolgozók kívánságára, állami támogatással modern csecsemő- otthont létesít. DRÄGASAGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTASAHOZ december 2-ig: J. Weidinger, Easton ___ 1.00 Hegyi család, Phila.......... 20.00 J. Szoboszlay, Cleveland .. 3.00 Jos. Takách, Cleveland .... 8.00 St. Detky, Phila..............;... 2.00 A. Molnár, So. Bend ........... 1.00 J. Lissy, Phila .................... 1.00 M. Huszka, Detroit .......... 2.00 P. Turucz, Newark ............ 2.00 Ch. Nagy, F. Lauderdale __ 2.00 A. Tchoma, Los Angeles .. 4.00 Mike Segal, So. Bend....... 5.00 Harry Burkert, Chicago .... 3.00 Mrs. St. Spolyar, Chicago .. 3.00 F. Kirilla, Chicago ............ 3.00 A. Buzsinski, Toledo ........ 3.00 Társ. összejöv. Cleveland 74.54 P. Slaukó,Phonix ................ 2.00 B. Farkas, Cleveland ....... 2.00 L. Gold, Hot Springs......... 3.00 A. Réfy, Lodi ................... 2.00 P. Molnár, Cleveland ___ 2.00 St. Nagy, Cleveland ____ 4.00 J. Nemes, Carban .............. 1.25 M. Mikulás, Chicago ....... 1.02 E. Erős, Los Angeles....... 1.00 F. L. Menyhért, San Diego 1:00 E. Soos, Newark .... 2.00 Lefkovitsék és a lapbizottság tagjai ...... 32.00 J. Kopasz, Cleveland ....... 1.00 Sam Stephens, Detroit ...... 5.00 özv. D. Szilveszter, Detroit 1.00 St. Szabady, Chicago ___ 5.00 Társas ebéd, Chicago .... 212.00 Olga Berkovits, Cleveland 1.00 Lefegyverzés lehetőségei
