Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-12-01 / 1708. szám
1951. december 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal A new brunswicki szivarkészitő munkásnők életéből “Huszonöt millió vörös Európában” A szivarkészités kézzel való , megmunkálása tűnik el napjainkban. A könnyet verejtékező munkásnők szerint átok kisérje a megsemmisülésbe. Úgy mint minden téren, a kézimunka helyét elfoglalta a gépesített rendszer. Ha becsületesség, emberi humanizmus vezetné a gépek tulajdonosait, úgy a munkásokra egy boldogabb kor következne. A gép, mint a munka segédeszköze megvéde- né a munkást az anyagi és a fizikai kizsákmányolástól. De mivel a gépek tulajdonosai szőrös szivü zsarnokok, igy e mostani gépesítés egy hihetetlen, embertelen korszakot teremtett. Erre szolgáltat bizonyítékot az a töméntelen fájdalmas panasz, amit a vérig sértett munkásnő testvéreinktől hallunk. Mint egy fél századra nyúlik vissza Amerikában, a dohány ipar fölfejlődése. New Bruswick, New Jerseyben igen jelentős helyet képvisel a szivar- készítés. Könyvtárra való anyagot szolgáltat a szivargyárak körüli harcok. Nem a sovinizmus szólal meg szájunkból, de a valóság, amikor megállapít-, juk: a magyar nők döntő szerepét ennél a munkánál — iparnál. A ferencjóskás, grófi, papi halálkaszás uralom űzte világgá a dolgos emberek sokasságát, a magyar “kanaán”-ból. Ez az ömlő, olcsó munkaerő “aranybánya” volt fölépíteni az ipart Amerikában. Tagadhatatlan a reménytvesztett idevándorolt koldussoru emberek életében nagy változást jelentett, a küzdelem ellenére is. Magyar téren maradva, a szivargyárosok kinyújtották kapcsolataikat az óhaza olyan része felé, ahol voltak dohány illetve szivargyárak. így “Szent Gothárd” és más helyekre is. Sőt a szivargyárosok elküldték ügynökeiket az olyan helyekre, ahol olcsó munkaerőt vettek. Ezek a páriák özönlöttek Amerikába egy szebb jövő reményében. Az igen szűkös kereset miatt tömeglakásokban, úgynevezett “kaszárnya” rendszerben kényszerültek élni, a legprimitívebb körülmények között. A majdnem állandó gazdasági válságok miatt, a nők voltak a családi entartók. Mozivászonra illő jelenetek játszódtak le reggel korán, ahogy az anyák cipelték az aludni kívánó gyermekeiket olyan házakhoz, ahol leginkább rokkant asszonyok vigyáztak rájuk fizettségért. Megemlítésre méltó, hogy a mai D.P.-k ősei, a banksikkasztó “tekintetes” urak, akik most “prominens” helyet töltenek be a magyarság lélekmérgezésében is nyomon kisérték a “kanaán” kétségbeesett menekültjeit. Ezen gézengúzok llátták lel tanáccsal a járatlan kivándoroltakat és mint “bankárok” vállalkoztak hazaküldeni a verejtékkel keresett pénzt, leszámítva azt a rémritka esetet, amikor elfeledték elküldeni. Amiért aztán annyit átkot kapnak még napjainkban is a megkárositot- taktól, hogy kellő nehezék volna sírjaikra, hogy föl ne támadjanak. Arról a megnevezhetetlen munkaviszonyokról, ahogy a General Cigar társaságnál dolgoztak minden védelem hiányában, arról minden szó kevés volna. Elég beszélő bizonyíték az összeomlott fizikum, a nyomorékká dolgozott kezek és a gépesítés fólytán való munkavesztés, minden kártalanítás nélkül. Bizonyíték, bár a papoktól “bárány” türelemre nevelt rabszolgák kénytelenek voltak a bérharc fegyveréhez nyúlni. Ilyen esetben a harcos munkásszervezetek álltak a munkásnők élére és segítették eredményre vinni a kenyérharcot. Az IWW is több esetben állt a harc élére, de a rendőr terror miatt, csak részleges volt az eredmény. Most, a hatalmas szivargyárak itt állnak üresen, mint egy hideg sir, magába zárva bűneit. A gépesítés folytán tán még a félezret sem üti meg a munkásnők száma. Igen sokan, akik még bírják a munkát és kapnak alkalmat, eljárnak vidékre dolgozni, úgy mint Perth Amboy, Trenton, Philadelphia, stb. helyekre. Hogy 30-40 mérföldre utazni milyen fárasztó, azt nagyon könnyű elképzelni, vagy csak szombaton jönni haza a családhoz. Rendkívül körülményes és gazdag anyag az a történet, ami a gépesített szivarkészités körül forog. Négy munkásnő üli körül a gépet, szorosan összedolgozva. Mindegyik elvégzi a maga műveletét, hogy a gép a kész szivart ki tudja adni. Hihetetlen, csodálatos finom tapintó érzék kell hozzá, hogy egy műveletre eltalálja kézbevenni a nem több, nem kevesebb mennyiséget. Ellen esetben egy torz szivar születik, ami miatt jön a gorombaság, a szivar visz- szadobása. De a gép automatikusan fordul, akinek erre az esetre nem sikerül elvégezni a műveletet, úgy egy szivarral rö- videbb a termelés. A munka darabszám fizető- dik. Erre nincs egységes skála, akiket hogy tudnak becsapni. Amig a kézimunkával összedolgozva hárman, tiz óra alatt készítettek háromszáz szivart, most négyen nyolc óra alatt a géprendszerben hatezer körül állítanak elő. Fizetés ezer után két dollár, valamivel több a drágább szivarnál. A panaszokat, a munka körülményeiről az úgyis rossz hangulat miatt mellőzzük. Ahol van szervezet, hagyják elbukni a kérdéseket, vagy a levegőben lógni, megoldhatatlanul. Kiből az elkeseredés kitör, azt kommunistaként állítják pellengére. Sem a városok vezetői, sem mások nem adnak védelmet a vérig kizsákmányolt munkásnőknek. Mindenki a jó zsíros állását védelmezi és a megcsalt dolgozók szavazatára apellál. Miránk, a hasonló sorsú ki- zsákmányoltakra, akik egynek érezzük magunkat a minden szenvedő sorsával, számithat(Vi.) Ezt nem mi mondjuk, akik esetleg örvendünk annak, hogy már annyi felvüágosodott munkás van a nyugati országokban is, hanem azok mondják, akik nem szívesen ismerik azt be. Leginkább a készülendő világháborúval kapcsolatosan rettegnek az urak, hogy ezek a vörösök sok bajt okozhatnak, a Nemzetközi Bankárok hadseregének a háta mögött. Ezen hírrel azt is bizonyítják, hogy amig az amerikai elszédi- tett munkássággal elhitették, hogy nincs osztályharc, nincs kizsákmányoló osztály, amely mostan fegyveresen, éppen az elnyomottak segítségével akarja megvédeni elnyomatási szabadságát, hatalmát, addig az öreg Európában már 25 millió olyan munkás van, aki tisztán látja Dulles, Harriman és DraA Pápa ragaszkodik Máriához (Folytatás az 1-ső oldalról) pápát meg akarta jutalmazni azért, mert kiadta azt az encik- léát, hogy a Szüzanyának nem csak a lelke, de a teste is felszállt a menyországba. Ezt most kifogásolta a Vatikán. “Nem rajtunk áll, hogy az üyen isteni megnyüvánulások okait kutassuk”, — írják a cikkben. Ami azt jelenti, hogy azt ugyan nem szabad kutatni, hogy mi célból utazott le a földre újra Mária, de abból következik, hogy magát a megjelenést megtörtént dolognak mondják. De nem is ajánlatos az ilyen Mária megjelenésekből következtetéseket levonni, mert íme, a L’Oservatore állítása szerint a Szüzanya 1917 október 13-án Fatimában arra kérte a három gyermeket, hogy imádkozzanak Oroszországért, amit minden bizonnyal a gyerekekkel együtt a jelenést figyelő és a nap rendellenes viselkedését lefényképező nagyok meg is tettek. És Mária természetesen közvetítette is az imájukat, amit maga a történelem bizonyít, mert három héttel később, november 7-én az orosz munkásság Lenin vezetése alatt képes volt győzelemre vinni a felszabadulásért folyó harcot s ennek következtében megalakíthatták a kollektív termelő rendszert. így derül ki, hogy az orosz forradalmárokat nem a marxizmus hevitette, hanem a három portugál gyereknek a Mária által közvetített imádsága sejtette diadalra és igazán nem szép Sztalinéktől, hogy november 7- én ,a dicső forradalom napján, amit minden évben megünnepelnek, Máriáról, a három portugál gyerekről meg az ide-oda ugráló napról teljesen megfeledkeznek. nak a szivargyárak bérrabszolgái, hogy mellettük leszünk az élet küzdelmeiben. Regiszter per urak cselszövéseit. Ezek már nem hajlandók azt elősegíteni, sőt minden jel arra mutat, hogy nagyon is fognak az ellen harcolni. Ettől rettegnek az urak. Gault McGowan Versailesből jelenti, hogy az Atlantic Pact nemzetek úgy találták, hogy a vörösök, illetve a vörös hadsereg 25 millió vörösre számíthatna, ha a harmadik világháború megkezdődne. Hogy mennyire nem túlzottak ezen számok, kimutatják országok szerint: Nyugat Németországban 1,000.000, Dániában 124,000, Norvégiában 40,- 000, Hollandiában 282,000, Belgiumban 387,000, Franciaországban 8,000,000, Olaszországban 14,000,000. Ezen számok ismertetésére felhozzák, hogy nem csak a kommunistákra, a balszárnyi szocialistákra leadott szavazatokat, tagokat lehet a vörösök közé sorozni, hanem sok millió fiatalt is, akik még nem szavazhatnak, de sokkal erősebben, lelkesebben harcolnak a szocia- ' lizmusért, mint az öregebbek. Régebben azt is magyarázták, hogy amig Franciaországban a kommunisták csak ötmillió szavazatot kaptak, sok balszárnyi szocialista van még, akik ha dűlőre kerülne a sor, akkor inkább a vörös hadsereget üdvözölnék, mint a Wall Street — a nemzetközi, bankárok — hadseregét. Mindamellett a vörös szavazatok kilencven százaléka a munkásokból, szakszervezeti tagságból került ki, akiknek a szavazat mellett még szervezeti munkaerejük van, amellyel bármikor megtudják állítani az iparokat. Ezzel szemben a tőkésekre adott szavazatok leginkább nők, öregek, gazdag független kereskedők, iparosok, papok, apácák, akiknek nincs gazdasági erejük, vagy erős szervezetük. , Amint megírják, csak abban reménykednek, hogy háború esetén legtöbb ilyen vöröset letudnak tartóztatni, börtönbe, koncentrációs táborokba gyűjteni, persze, hogy ha azok fogják magukat hagyni terelgetni, mint a báránykák. ATOM-KEMENCE LONDON — Az angol “Ministry of Supply” jelenti, hogy sikerült megoldani azt a kérdést, miként lehet az atomenergiát felhasználni házak fűtésére. Az első ilyen kemence, amit •Sir John Cockroft, nobeldij- nyertes atomtudós vezetésével építettek, 80 épületet fog fűteni. A 80, — leginkább irodákat tartalmazó épülettömb — atomfü- tése évi 1000 tonna szén megtakarítását jelenti. Ez az első atomkemence, amelyet nem háborús, hanem békés célra használnak. A kemence szerkezetét és működését természetesen titokban tartják s csak annyit árultak el, hogy csak egyszer kell befűteni minden 20-25 évben.
