Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-12-01 / 1708. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. december 1. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A MAGYAR DOLGOZÓK NYUGDIJÁRÓL A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a dolgozók nyugdijáról. A rendelet lényege az, hogy minden magyar dolgozónak, aki bérből vagy fizetésből él, öregkorára, vagy az esetben, ha baleset vagy betegség következtében megrokkan, megfelelő összegű nyugdijat biztosit a népi demokrácia. A nyugdíj összeg változó. Azok a dolgozók, akik nehezebb, vagy magasabb szakképzettséget kívánó munkát végeznek, nemcsak több fizetést, de magasabb nyugdijat is kapnak, mert a nyugdíj kiszámításának alapja minden esetben a dolgozó fizetése. Az uj nyugdíjrendszer nemcsak minden eddiginél szélesebb alapokra épül, hanem reális megélhetési alapot biztosit a megrokkant vagy megöregedett dolgozóknak. Az a dolgozó, akinek egészsége megromlott és ezért tanult vagy gyakorlott szakmájában munkaképtelenné vált, évi keresete 30 százalékának megfelelő nyugdíjban részesül, amelyhez még a felszabadulás óta munkában töltött minden év után a nyugdijösszeg 2 százaléka járul kiegészítésként. Ez azt jelenti, hogy egy általános keresetű szakmunkás körülbelül háromszor akkora rokkantsági nyugdíjra jogosult, mint eddig. Még nagyobb mértékű, 45 százalékos nyugdíj jár annak, aki semmiféle munkát nem képes végezni, Aki pedig gondozásra vagy ápolásra szorul az 54 százalékos ellátásra jogosult. A munka rokkantjai, a baleseti rokkantak, a megrokkanás súlyossága szerint 42, 60 vagy 75 százalékos nyugdijat kapnak. Az aggkori nyugdijjogosul- tak általános korhatára a férfiaknál 60, a nőknél 55 év. Jelentős újítás a köztisztviselők esetében az, hogy a nyugdíjalap a tényleges illetményekhez igazodik és nem mint eddig: az úgynevezett törzsfizetéshez. Az uj nyugdíjtörvény azokra a dolgozókra vonatkozik, akiknek nyugdíjigénye 1952. január elseje után nyílik meg. A nyugdíj kiszámításánál természetesen a korábbi munkaviszonyt is figyelembe kell venni. Az Elnöki Tanács rendelete biztosítja az 1951. végéig megállapított nyugdijak változatlan további folyósítását és egyben jelentősen felemeli a társadalombiztosítási járadékokat. A társadalombiztosítási járadékok eddig lényegesen kisebbek voltak az átlagos nyugdíjnál. A kormány ezt az igazságtalan külömbséget nem a nyugdijak csökkentésével, hanem a járadékok felemelésével küszöböli ki. A dolgozók és a munka fokozott megbecsülését fejezi ki a rendeletnek az az intézkedése, hogy ha valaki nyugdíjazása után még munkaképes, tovább dolgozhat és ebben az esetben a részére megállapított nyugdíjon felül teljes fizetést kaphat. Ez a rendelkezés a régi nyugdíjasokra is vonatkozik, ha 60 éven felüliek. Ha a dolgozó az öregségi nyugdíjra már jogot szerzett, de csak később nyugdijaztatja magát, felemelt összegű öregségi nyugdijat kap. Az általános szokásos nyugdijfeltételek t ő 1 rendkívül kedvezően tér el az a rendelkezés, mely szerint az öregségi nyugdíj j ogosu 11 s á g megszerzéséhez elegendő 10 évi szolgálati idő. A családtagok nyugdíjjogosultságát is jelentős mértékben kiterjeszti a rendelet, amely többek között az eltartott szülő és nagyszülő részére is nyugdijat állapit meg, ha eltartója a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után meghal. A dolgozó emberről való szerető gondoskodás hatja át az uj magyar nyugdíjtörvény minden sorát. Hatalmas vívmány ez a törvény, hiszen nem kevesebbet jelent, mint a létbizonytalanság teljes és végleges meg-, szünését. A magyar dolgozó ma már csak hírből és múltbeli tapasztalataiból ismeri a munka- nélküliség rémét s most megszabadult attól a félelemtől is, hogy mi lesz vele öreg korában, ha már nem tud dolgozni. A ötéves terv eddigi eredményei tették lehetővé, hogy a nép állama ezt a fontos kérdést ily nagyvonalúan és bőkezűen rendezhette. Az uj nyugdíjtörvény is bizonyítéka annak, hogy a magyar.népi demokrácia anyagi lehetőségeinek növekedésével párhuzamosan mindig jobban és jobban gondoskodik a dolgozó tömegek életszínvonalának emeléséről. A FŐVÁROS LEGSZEBB TERE A főváros legszebb tere épül a Dózsa György-uton. A palántafákkal szegélyezett téren állítják fel a nagy Sztálin szobrát. November 7-ére elkészül a szobor hatalmas, 25 méter magas lesz. Az építkezés mellett felállított nagy, színes térkép már a jövőt mutatja. A tér hossza 360 méter lesz, a szélessége pedig 85 méter. A szobor mellett tribünök húzódnak majd kétoldalon. A május 1-i ünnepségeken erre a térre sereglenek majd a város minden részéből a dolgozók, itt vonulnak el valamennyien. FOGSZABÁLYOZÓ INTÉZET Budapesten az idén kezdi meg működését az uj Fogszabályozó Intézet. Ez lesz az első ilyen intézet Magyarországon. Létesítése azért is nagyjelentőségű, mert ä fogak szabálytalan, rendellenes állása egyik legfőbb oka a fogak megbetegedésének és ennek következtében sok más betegségnek is. Az uj intézetben tiz fogszabályozó szakorvos reggel 8 órától este 8 óráig kezeli majd a gyermekeket. Az intézet oktató munkát is fog végezni. Itt képezik ki azokat a fog- szakorvosokat, akik azután kizárólag fogszabályozással foglakoznak. Mivel az ötéves terv egészségügyi célkitűzései között jelentős helyet foglal el a fogászati ellátás javítása, 1952. január 1-től Budapesten kívül Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Baján és Miskolcon is megkezdik a szervezett fogszabályozást. A dolgozók fogászati ellátásának javítására a rendelőintézetekben 132 százalékkal emelik a fogorvosi székek számát, a rendelési idő meghosszabbításával pedig növelik a foggyógyászati osztályok teljesítőképességét. A GYORSVASUT ÉPÍTÉSE Novemberben az összes munkahelyen befejezik a függőleges aknák építését. Az egyik munkahelyen pedig a furópajzs- kamra is elkészül és utána megkezdik a vízszintes fúrást. Ezt a munkát hatalmas gépekkel végzik. A földalatti állomások helyét szintén különleges állomás- fúrógépekkel készítik el. Ilyen nagyméretű gépeket — a Szovjetunió után — Magyar- országon alkalmaznak először egész Európában. Az állomás- furópajzs súlya 340 tonna. A furópajzsok már megérkeztek: az elmúlt héten próbálták ki őket: a próba igen jól sikerült. A gépeket most szétszerelik és majd a vízszintes fúrás kezdésekor a föld alatt állítják össze. Épül az ország Dunaföldváron befejezéshez közeledik a Dunahid építése. A dolgozók vállalták, hogy november 7-re befejezik a hid összeszerelési munkálatait és kiszedik az állványzátot. November 7-én tehát az uj hid már “a maga lábán áll.” Ez a kilenedik Dunahid, amely a felszabadulás óta elkészül. A Hajdú-Bihari földmüvesszö- vetkezetekben 1610 gyermekágyat vásároltak félév alatt a dolgozó parasztok. A paraszt családokban bontakozó uj élet már az első hónapokban mind több helyen kap uj, szebb keretet— a gyermekágyak formájában is. Zalaegerszegen befejezés előtt áll az uj ruhagyár építkezése. Az üzem, amely az ötéves terv jelentős beruházása — Közép- Európa egyik legkorszerűbb szalagrendszerü gyára lesz. Karcagon néprajzi kiállítás nyílt meg a Győrffy István múzeumban. Az állandó kiállítás anyaga a Kunság vidékének sok évszázados népművészetét mutatja be. A muzeum egyik termében — a 12 évvel ezelőtt elhunyt kiváló néprajztudós Győrffy István emlékére összegyűjtött niunkáinak egy részéből rendeztek kiállítást. Komárom megyében az idén másfélmillió facsemetét ültetnek el. A községekben az utcákra és terekre mintegy tízezer sorra kerül. Az ültetést nagyrészt társadalmi munkában végzik el. Lőrincen uj villamosforgógép- gyárat építenek. Az uj gyár villamosmotorokat, dinam ókat, turbógenerátorokat fog készíteni. Ezekben a cikkekben nagyon megnőtt a szükséglet és ezért a régi gyárak kibővítése mellett, a lőrincin kívül Nyíregyházán is építenek uj forgógépgyárat. A Lőrincen épülő gyár 1952. elejére elkészül. KRIMINÁLIS HÁBORÚ NEW YORK — A Vörös Hadsereg hivatalos lapjának, a ‘‘Vörös Csillagának ideérkező utóbbi számai egyikében foglalkoznak Adlai E. Stevenson, Illinois állam kormányzójának azon ajánlatával, hogy a rabokat a koreai frontra kell vinni. Stevenson kormányzó ugyanis még a múlt hónapban ezt a kijelentést tette: “Miért kell nekünk jónevelésü fiatalokat gyilkosságra betanítani, amikor a börtöneink tele vannak csalókkal, rablókkal és gyilkosokkal? Miért nem küldjük ezeket Koreába, ahol értékesíthetnék tudományukat?” A “Vörös Csillag” erre ezt a megjegyzést tette: “A kriminális háborúhoz valóban az lenne méltó, ha csupa kriminálistákkal folytatnák.” Frankfurt — Jaroslac Kova- linka, 40 éves mozdonyvezetőt, aki szeptemberben egy vonattal átszökött Csehszlovákiából Németországba, most jutalmul amerikai diadalutra viszik. A terv szerint a vonatvezető számos amerikai városban fog beszédet tartani, — persze jó fizetésért, bizonyítva, hogy érdemes volt átszökni a határon, de azonkívül más, állandó jó állással is biztatják. AZ ISTENEK ALKONYA TOKYO — Kyoto városban olyasvalami történt, amit pár évvel ezelőtt Japánban el sem lehetett volna képzelni, Amikor Hirohito császár meglátogatta Kyoto Egyetemet, a díszes császári limousine automobilt körülvette kétezernyi diákáág, akik inzultáló szavakat kiabáltak Hirohito felé, majd pedig a kommunista himnuszt kezdték énekelni. A császár védelmére kirendelt 200. rendőr csak nagy erőfeszítéssel tudta a tüntető diákságot hátraszoritani úgy, hogy a megszeppent Hirohitot bevihették az egyik épületbe. Miután a japánok között még ma is igen sokan “isteni eredetűnek” tartják a császárt, ez a tüntetés óriási feltűnést keltett. Jaj, jaj, mi lesz a világból, ha már az istenek leszármazottjait sem tisztelik?! — csóválták fejeiket az öregek. NEMZETI HŐS VAGY ÁRULÓ? PARIS —-. Az első és a második világháború veteránjainak egy-egy csoportja alaposan ösz- szeverekedett a Notre Dame templom előtt, amikor a templomban misét mondottak a nemrégiben elhunyt Henri Philippe Petain emlékére. Petain az1 első világháborúból mint a franciák egyik legdédelgetettebb nemzeti hőse került ki és annak a háborúnak a veteránjai még most is csak úgy látják. A második világháború veteránjai azonban árulónak tartják, mert Hitlerrel kooperált, amiért életfogytiglani börtönre ítélték s ott is halt meg. Most tehát egyik csoport árulónak, a másik meg nemzeti hősnek tartja s összevereked- nak miatta.