Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-10-20 / 1702. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. október 20, HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL GYAPOTSZÜRET SZENTTAMÁSI PUSZTÁN A végtelen táblákon gyapotcserjéket zörrent a lassú szél. A hosszú sorokon, amerre a szem ellát, pelyhes, fehér gyümölcs. Távol az Egyenlítőtől, távol a trópusoktól, hűvös őszi reggel gyapotot szüretelnek Magyarországon. Baboskendős lányok hajlonganak a cserjék között, zsebes, fehér kötényükbe gyűjtik a puhaszálu, rózsaként kinyílt gyapotcsomókat. Bárányfelhők úsznak az egén, az ut túloldalán kukoricások, répaföldek felett fel-felmosolyog egy pülanatra a napfény. Szenttamási puszta. Tiszántúli táj, szénaboglyákkal szegett tanyához, pontosan az északi szélesség 47.05 és a keleti hosz- szuság 20.31 fokán kilencven- holdas beérett gyapotültetvény. A szocializmust építő ember győzelme a természet felett . . . Dalolnak a gyapotszedők. Lassan haladnak a lányok a cserjék közti mesgyén s szól a nóta: Megyen már a hajnalcsillag lefelé, Az én édes galambocskám most megyen hazafelé . . Amikor megtelt a kötény, zsákba töltik s viszik be a tanyára, lemérni. Evődnek, nevetnek a mérleg körül, ki volt a leggyorsabb kezű, ki szedte a többet? Csékis Rózsa brigádvezető füzetbe Írja az eredményt. Huszonhárom éves leány, ő irányítja a szenttamási állami gazdaságban a gyapotszedést. Mérlegelés után a sorokat járja, magyaráz a lányoknak: — Három ujjal fogd meg a levelet, tokot ne szedj közé. Hamarább haladsz . . . Ha valaki nem tud valamit, kérdezzen csak bátran. Csékis Rózsa 6 hónapja foglalkozik gyapottal. Azelőtt sohasem látta, répaföldön, kukoricával dolgozott. — Honnan tanult meg gyapotszerjével bánni? —A szenttamási állami gazdaság agronómusától. — Sok munkát kíván a gyapot? — Többet, mint a búza, de gazdagabban is fizet. Ha gyenja el a másik asszony férjét, akkor ennek joga van felpofozni a csábitót. De erre is nagyon ritkán kerül sor, mert a zuni asszony nem tartja olyan sokra a férjét, hogy érdemes lenne érte verekedni. Milyen lehet az a kultúra, amelyben ilyen a házassági tradíció? Dr. Benedict valóban érdekfeszítően írja ezt le a “Pat- erns of Cultures” cimü munkájában, amelynek egyik legszebb fejezetét közöljük a Bérmunkás delmes cikk, mely egy még min- delmes cikk, amely egy még dig fennálló, tehát megvizsgálható primitiv kultúrát ismertet mesteri tökéllyel, világot vet a mi társadalmunk sok furcsaságára is. A Bérmunkás olvasóinak figyelmét már most felhívjuk erre a cikkre, amellyel nem csak tudásukat szaporítják, de amelyet egyben élvezettel is fognak olvasni. ge a termés, akkor is legalább kétszeresen. De az idei gyapot igen szép. Áprilisban vetettük, hatszorosan kapáltuk, gyomta- lanitottuk. Elvégeztük a szükséges növényápolási munkát. — A hűvös idő nem ártott meg? —i Nem! A sovjet gyapot még egy-két fokos hideget is elbír. Szolnok megyében 5500 holdon szüretelnek gyapotot. A következő tavaszon néhány délkörrel feljebb is elvetik, Heves megye szélén és a Dunántúlon. Igen, ilyen csodákra képes a föld, ha jövőt építő szabad emberek művelik. UJ HONFOGLALÁS MEZŐTÚRON Hatvanezer holdra terjed Mezőtúr határa. Az Alföld mélyén — mig a szem ellát — szomjazott itt ez a csontkeményre aszott föld. Vad szikján fehér foltok jelezték a fekete földsá- vok mellett a szikes területeket. A nagy fehér szikfoltok a múltban itt az emberi tehetetlenségről tanúskodtak. S a kegyetlen aszály ezer holdakat keményített olyan acélosra, hogy szinte még a villám is visszapattant róluk! A mezőtúri fekete föld most mégis olyan porhanyóssá válik, mint a vaj. Tiz ni. tipusu és hat I. tipusu termelőszövetkezeti csoport birkózik hatvanezer holddal. Traktoraik a talaj “veséjéig” vágnak, a tömböket tárcsák vágják szerteszét. S jólesik látni, hogy mire képes az ember, ha ésszel él. Megváltozott itt a táj — mert ujjáterem- tette az embert is a nagy forradalmi változás, amelyet ez a 16 termelőszövetkezet hozott a Nagykunság szivébe. Az emberek élete megnyugodott. Többről van itt már szó, mint a mindennapi biztos ke- nár kiharcolásáról. A “Tanács” termelőszövetkezet egymagában a 40 hold gyapotvetéséből 128.- 000 forint hasznot ért el. Éjjelnappal meg sem áll a mezőtúri nagy textilüzem: az egész határból 2500 hold gyapotföld ontja a számára a gyapot kincsét az Alföld legmélyebb lapályáról. A régi gépeket sarokba vágták. Az üzem óriásit fejlődött. Felszabadulás előtt 60 személynek biztosított vékony karéj kenyeret — ma 300-an dolgoznak benne. A fonodában és a cukorgyárban, meg a gépállomáson dolgoznak, akiket a múltban a végtelen tanyavilág nyomora sújtott, vagy báró Márkányi Anna nagybirtokán sanyargatták őket a botos ispánok. Nem csoda, hogy ezen a helyen születtek meg az első szövetkezeti városok. A szabadság- harcra kongató mezőtúri torony tövében indult meg 1753-ban is a Rákóczi szabadságharc utolsó nagy hulláma. Törő Pál, Bujdosó György és Pető Ferenc Rákóczi nevében állt újra ki a császári elnyomás, a kietlen élet, a koldussors nyomorával szemben. A “száműzött” Rákóczi hadseregével már a Vaskapunál áll! — szállt a hir e torony alól Hódmezővásárhelyig, szerte az| Alföldön. E rebellis népi köz-! pótból indult ki mozgalmuk. A császár kiszolgálói és Harukker megyei pandúrjai már csirájában elfojtották ezt. 117 dolgos magyar lázadót ítéltek halálra, zárták várbörtönbe, ezután Törő Pál ott, a helyszínen kerek- betöretett, holttéstét a város négy sarkán akasztófára kötötték ki. Ez volt a mült 1753-ban. És milyen a jelen 1951 szeptemberében»? Takaros uj házak sorait nyitják meg a szövetkezeti tagok. Berecz József az elsőévi terméséből házat vett a belvárosban. Kovács József házat épített az újvárosban. Aztán se szeri, se száma annak, aki tatarozza, na- gyobbitja a családi hajlékát, hogy komótosabbá váljék az élet. A török időt, a Habsburgot átvészelték a leghíresebb régi túri iparágak. Hát hogy magja ne vesszen a hires túri fazekasoknak, ácsoknak, iparművész- számba menő népi keramikusoknak, asztalosoknak, bognároknak, pintéreknek — ők is összefogtak s beléptek a termelőszövetkezetekbe. Gépesítették a tisztes történelmi ipart. Közülök Gyalog Károly ácsmester ezeket mondja: — Nagytervü munkába kapcsolódtunk be. Nem pepecselünk, mint azelőtt! Öt tanult kőművessel és három áccsal most építettünk fel a “Szabad Nép” termelőszövetkezetben egy óriási disznofiaztatót 50 kutricával A 22 méter hosszú dohánypajta már régebben készen áll. Most a nagyobbméretü munkák ellenére is kevesebb a gondunk, mint a múltban. Ez az a nép, amelyet Rákóczi szabadságharca küszöbén adott el I. Lipót a pénzsóvár német lovagrendnek. A modern gyarmati rabszolgaság rémségei elől menekültek a túri nagykunok Rákóczi kurucainak zászlai alá. Hanem azért a jobb megélhetést az igazi szabadságot csak 1951- ban érte el. A kunok emlékezetéből soha nem hull ki a rossz emléke a gyarmati elnyomásnak. S nagy okuk van, hogy a megnyert szabadságot, a boldog élet kulcsát ne adják ki a kezükből. Régi függetlenségi harcaik beért eredménye a 16 termelőszövetkezet, a hatvanezer holdon elért gazdag termésével. Megszépül lassan a szikes áj. Gazdagon terem rajta a rizs. Megújul az ember is. Hatvanezer holdon igy folyik a népi demokrácia uj honfoglalása Mezőtúron. ÉPÜL A GANZ VAGONGYÁR A Ganz Vagongyár kőbánya- uti telepén az ötéves terv keretében hatalmas építkezések folynak. A most felépült uj gépszerelőcsarnokban már szerelik a gépi berendezéseket. Uj vagonszerelőcsarnok is épül, amelynek munkálatai ugyancsak befejeződnek még ebben az évben. Ebben a csarnokban történik majd a motorvonatok összeszerelése. A csarnok egyik oldala szinte teljesen üvegből készül, hogy biztosítva legyen a dolgozók számára a tökéletes világítás. Ugyancsak jövőre kerül sor a Ganz Vagongyár hatalmas uj irodaházának építkezéseire is. Budapest egyik leghatalmasabb ;s legszebb épülete lesz az épülő irodaház. A 11 emeletes?, pompás épület tervezési munkái már befejeződtek. AZ ÉPÜLETELEMGYÁRTÓ Az ötéves terv egyik uj üzeme az Épületelemgyártó Vállalat. A gyárban nagyméretű építkezések folynak és jövőre az elő- regyártási munkákat teljesen gépesítik. Az Épületelemgyártó Vállalat üzeme a Duna partján épül. A beton készítéséhez szükséges folyami kavics uszályokon érkezik. A kavicsot jövőre már gépesített szállítószalagokkal továbbítják a tároló teknőbe. Innen gépi emelő viszi majd a 14 méter magas osztályozó toronyba, ahol ugyancsak gépek mossák és válogatják ki nagyság szerint; ezután szállítószalagok viszik tovább a kavicsot a feldolgozó üzembe. A cementet a hajóról, vagy a vagonból ugyancsak gép, ce- mentszivattyu emeli ki s raktározza el a silókban. Egyetlen szivattyú, amelynek kezeléséhez négy munkás elegendő, óránként 10-15 tonna cementet tud a hajóról, vagy a vagonból kiszívni és több száz méterre elszállítani. A betonozó üzembe a silóból — ugyancsak csöveken keresztül — szivattyú juttatja el a cementet. Az épületelemgyár gépesítése a jövő évben fejeződik be. Épül az ország Az Ózdi Kohászati üzemek dolgozói a szovjet tapasztalatok hasznosításával öt nap alatt végezték el a másodmelegitő kemence tizenegy napra tervezett átépítését. A Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóinak munkáját a módosított ötéves terv beruházásai hatalmas mértékben megkönnyítették. így a többi között az idén épült uj betonút megszüntette az üzem rossz közlekedési viszonyait. Még ebben az évben többszázezer forintos költséggel szellőzőberendezést, öltözőt és mosdót kapnak a gyár dolgozói. Ugyancsak folyamatban van villamosdaruk és teherfelvonók beállítása. Az üzem dolgozói az ‘‘Élüzem” cim elnyerése után fokozott lelkesedéssel segítik elő a terv teljesítését. A Dunapentelei városi tanács elhatározta, hogy megiratja a Dunai Vasmű történetét. A határozat alapján megalakult Du- napentele múzeumának város-' történeti bizottsága. A városban 1953. tavaszán megnyíló múzeum feladata lesz, hogy bemutassa Dunapentele történetét az őskortól napjainkig. Ez év december 21-én az addig végzett kutatómunka eredményeit kiállításon mutatják be Dunapentele építőinek. Derecskén felépült a tizenkét- ágyas, korszerű szülőotthon és már át is adták rendeltetésének. A Herceghalmi kísérleti gazdaság állandó dolgozói részére három sor házat építettek, s épül egy 60 személyes egészséges munkásotthon is, ahol a dolgozók munkájuk végeztével kellemesen szórakozhatnak, pihenhetnek.
