Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-10-27 / 1703. szám
MAGYAR NYELVŰ LAI* AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act af March 5, 1879 VOL. XXXVIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 OCT. 27 1703 SZÁM Nem tudják az orvost fizetni AZ AMERIKAI MUNKÁSOK TÖBBSÉGE KÉPTELEN HOSZ- SZABB BETEGSÉG KÖLTSÉGEINEK FEDEZÉSÉRE. — AZ ORVOSI KÖLTSÉG EMELKEDÉSE. — A HELLER BIZOTTSÁG JELENTÉSE. SAN FRANCISCO — California Egyetem szociológiai és gazdasági osztályának egyik bizottsága, amelyet az alapítójáról “Heller Committee” néven említenek, több ezer munkáscsalád megélhetési viszonyait vizsgálva és analizálva arra a meggyőződésre jutott, hogy az Egyesült Államok munkáscsaládainak legtöbbjét gazdasági romlásba dönti, ha a család valamelyik tagját hosszabb ideig tartó betegség* A i I rT I 11 P I" I amiket érdeme* I L I I I I IV L I tudomásul venni sújtja. A Heller bizottság 1948 óta folytatja ezt a vizsgálatot, melynél kitűnt, hogy az évenként 4000 dolláron alul kereső családoknak csak 15 százaléka költ évenként 50 dollárt orvosra, amit megtehetnek nagyobb megrázkódtatás nélkül, de mihelyt a gyógykezelés költségei emelkednek, az ily családok háztartásában nagy rázkódtatást idéznek elő. És amikor a súlyosabb betegségek következtében az orvoslás költségei elérik a 300 dollárt, —■. ami a munkáscsaládok ugyancsak 15 százalékánál fordul elő, — 'már képtelenek fizetni, vagy pedig a szó szoros értelmében a család “megkoplalja” az ilyen kiadásokat. Megállapítja a Heller bizottság, hogy az orvosi költségek is rohamos emelkedést mutatnak az utóbbi években és az 500 dolláros orvosi vagy kórházi számlák elég gyakoriak. Márpedig 500 dolláros rendkívüli kiadás a 2-3 ezer dollár jövedelmű családnál, ahol minden cent pontosan be van osztva, valóságos katasztrofális jellegű. Hy esetekben tehát vagy elodázzák a gyógyítást, operálást, stb. vagy pedig a charity (jótékonysági) intézeteket veszik igénybe. Éppen ' az egyre dráguló gyógykezelés miatt a munkások 60 százaléka vesz ki valamilyen kórházi és orvosi biztosítást. A baj azonban az, — mondja a Heller bizottság, — hogy az ilyen biztosítások legtöbbje nem fizeti a hosszabb betegségek nagy költségeit, tehát éppen ott nem nyújtanak segítséget, ahol legjobban kellene. A bizottság tehát a gyógykezelés valamilyen társadalmositását ajánlja. A pápa látta Máriát XH. PIUS PÁPA A MÚLT ÉVBEN HÁROMSZOR LÁTTA SZÜZ- MÁRIÁT. — A PÁPA AZT AKARJA, HOGY HALÁLA UTÁN SZENTTÉ AVASSÁK. — MÁRIA MEGJUTALMAZTA A PÁPÁT. VATICAN CITY — Az Associated Press jelentése szerint Federico Tedeschini kardinális, a Szent Péter bazilika érseke, aki Portugáliában Fatima búcsú járó helyen járt azt mondotta a zarándokoknak, hogy a múlt “szent évben” (1950-ben) XII. Pius római pápa háromszor látta a Szüzmáriát. Tedeschini kardinális beszédét másnap közölte a Vatican újságja, a “L'Osservatore Romano” is, ami azt jelenti, hogy* a pápa előzetesen tudott Tedeschini nyilatkozatáról. A pápa, —. mondotta Tedeschini, — 1950 október 30-án, 31-én és november elsején látta, illetőleg ezen napokon jelent meg neki Mária. A kardinális szerint a Szüzanya jutalmazás gyanánt mutatta meg magát a pápának azért, mert az arra a meggyőződésre jutott, hogy neki (Máriának) nem csak a lelke, hanem a teste is felment a mennyországba. Fatima bucsujáró hely is arról nevezetes, hogy ott is “megjelent” valakinek a Szüzmária. Tedeschini kardinális végtelen nagy örömmel mondotta a zarándokoknak: “Most már máshol is látták a Szüzanyát, Rómában, méghozzá maga a mi atyánk, Xn. Pius pápa. Talán jutalmul kapta (a megjelenést) azért, mert elrendelte a Mária mennybementeiének hitét. Vagy talán csak a fatimai csodát akarta bizonyítani ez az égi jelenség úgy, hogy a Katolikus Egyház fejénél jelentkezett? Elmondotta még a Kardinális, hogy a pápa minden esetben délután 4 órakor látta a Szüpmári- át, amikor a Vatikán kertjét nézve a nap felé fordította tekintetét. Amikor valamely egyházfejedelemről az a hir terjed el, hogy New York — Henry Morgen- thau, Jr., volt amerikai pénzügyminiszter, azt javasolta, hogy a United Nations vásárolja meg az Anglo-Iranian Oil Company azon részvényeit .amelyek az angolok tulajdonában vannak. A United Nations erre a célra a World Banktól vegyen fel kölcsönt. Ugyan igy vásárolja meg az Egyesült Nemzetek az angolok érdekeltségét a Suez csatornában is. Ha az Egyesült Nemzetek több hasonló üzleti érdekeltséget szerez, — mondja az élelmes politikus, — akkor az azokból származó profitból fedezheti költségeinek egy részét és ez az organizáció nem kerülne olyan sokba az Egyesült Államoknak. Washington —■. A honvédelmi minisztérium bejelentette, hogy az amerikai haderőnek eddig 3 és fél millióra előirányzott létszámát 4 millióra emelték fel. A fél millió újabb emberre leginkább azért lett szükség, mert a 95 repülő-csoportot 140-re emelték, de azonkívül a Navy is több embert akar. A haderő ily felemelését Henry Cabot Lodge Jr. szenátor, (R. Mass.) a hadügyi bizottság elnöke ismertette. Cleveland — A Lewis Flight Propulsion Laboratory olyan szél-alagutat épit, amelyben óránkénti 2400 mérföld sebességű szelet tudnak gerjeszteni. (A legnagyobb viharoknál a szél sebessége nem haladja meg a 120-150 mérföldet). Á több millió dollárba kerülő laboratóriumban a “jet” és a “rocket” hajtotta gépekre vonatkozó adatokat fogják tanulmányozni. London — A választásokra korteskodó Aneurin Bevan, a Labor Party balszárnyának vezére, azt hangoztatja, hogy a nyugati országoknak el kell ismerni a “Kommunista Kínát” s azzal kooperálva kell felépíteni a békés világot, ellenkező esetben végtelen nagy destrukcióval kerülünk szembe. “Vannak akik azt akarják, hogy most, 1951- ben, ismételjük meg Kínával ugyanazt, amit csináltunk 1918- ban Oroszországgal. De ha úgy teszünk, akkor a nyugati civilizáció végromlásba jut az összes atombombák dacára is,” — jelentette ki Bevan a beszédében. Madrid — A Spanyolországban látogatást tevő Elpidio Qu- irinonak, a Fülöp-szigetek elnökének, megmutatták azt a földalatti templomot, amelyben Franco diktátor és a papjai az istent imádhatják atombomba robbanás idején is. A templom 300 lábnyira van a föld alatt és az imádkozok védelmet nyernek ott a legerősebb bombázásnál is. Frankfurt — A United States Displaced Persons Commission jelenti, hogy az utóbbi két és fél év alatt 263,769 hontalant helyezett el. Ez év augusztus havában olyan 7343 “Volksdeutsche” németnek adott vízumot az Egyesült Államokba, akik a “vasfüggöny” mögötti országokból menekültek el. — Szóval ennyi nácit engedtek be Amerikába csupán ezen egy hónapban. Ottawa — Az angol automobil gyárak kanadai rendelésre 3500 automobilt szállítottak a kanadai Toledo Motors Corporation részére. De miután közben az árak jóval magasabbra szöktek Angliában, ez a cég vissza szállította a gépkocsikat és dacára az ide és oda vitelnek, nagyobb profitot nyert az autókon. — Ez mutatja, hogy a tőkés rendszerben a javak elosztása mily pazarlással jár. valami csoda történt vele, halála után hamarosan “boldoggá” majd “szentté” avatják. Semmi kétség, hogy Xn. Pius pápa most az ilyen szentté avatás alapját készítette elő az öreg Tedeschini segítségével. Egyébiránt nagyon kevesen ellenzik, hogy a pápa szentté legyen, sőt igen sokan őszintén és gyors sikert kívánnak neki ezen a téren. NEM KAPOTT ÚTLEVELET NEW YORK — Corliss La- mont, az amerikai Humanist mozgalom egyik vezetője, jelenleg a Columbia Egyetem tanára, a State Departmenttől nem kapott útlevelet európai utazáshoz. Lamont, aki az elhunyt Thomas W. Lamont bankárnak (Morgan bankház) a fia, egyidőben elnöke volt az American-Soviet Friendship egyesületnek, Truman- hoz irt levelében azt irta, hogy a State Department most őt “házi fogságra” Ítélte politikai okok alapján. A State Department csak annyit mond, hogy Lamont európai útja most nem szolgálná az Egyesült Államok javát. — Ugylátszik, hogy most már csak a háborús uszitóknak adnak engedélyt külföldi útra.
