Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-10-20 / 1702. szám
1951. október 20. BÉRMUNKÁS 7 oldal kristályszerkezetének kérdése rendkívül fontos a későbbi különféle megmunkálási műveletek szempontjából. Az öntecs későbbi megmunkálásánál (kovácsolás, hengerelés, préselés stb.) alakváltozást szenved. Abból a célból, hogy a fémet jól megmunkálhassuk, jól kell ismernünk az alakváltozás törvényeit. Ezeknek a törvényeknek tanulmányozása képezi a metallográfia egyik legfontosabb részét. Az alakváltozásnál a felhasznált külső munkának nagy része hővé alakult át és felmelegiti a megmunkálandó alkatrészt, a munka kisebb része pedig elnyelt energiává alakul át, a kristályrácsozat torlását idézve elő és belső, visszamaradó feszültséget okozva, amely bizonyos idő múlva már a kész munkadarab méreteit is megváltoztathatja. A munkadarab végső megmunkálása magában foglalja a köszörülést, a marást, fúrást, csiszolást és fényezést különféle szerszámgépeken. Ezen eljárások folyamán különféle fizikai jelenségek mennek végbe, amelyeket jól kell ismernünk, hogy a megmunkálást észszerűen végezhessük. A fémek vizsgálatával több tudomány foglalkozik. A rugalmasság és ellenállás elmélete a fémek rugalmassági jellegét és alakváltozási határait ismerteti. A plasztikus alakváltozásokat a kovácsolás, hengerlés, préselés .és nyújtás műveleteit ismertető szaktudomány foglalja magában. A fémkohászat a fémek gyártási eljárásait és elsődleges megmunkálási műveleteit ismerteti. A metallográfia a fémek és ötvözetek szerkezetével és fizikai sajátságaival foglalkozik. A röntgenográfia a fémek belső rácsszerkezetét tanulmányozza. A fémismerettan a fémek különböző tudományágait egyesíti és általános fémismerettel foglalkozik. Igen sokat fejlődött a fémek plaszticitásá- nak elmélete is. A fémek fizikája különleges fontossággal bir. Ez a tudomány fizikai szempontból vizsgálja a fémekben végbemenő folyamatokat abból a célból, hogy ezeknek okait feltárja. A fémek fizikája nélkül nem érthetjük meg a fémekről szóló többi tudományt sem. Jól ismerve az atomok és molekulák szerkezetét, a fémek fizikája a kristályrácsozatok elemei közötti kapcsolatokat, a tiszta fémek és ötvözetek kristályszerkezetét, a kemény ötvözeteket és bonyolult fémszerkezeteket, az olvadási, kristályosodási és különböző fémátalakulási folyamatokat vizsválja. Ez a tudomány a fémek rugalmasságát vizsgálja a kristályrácsozat szerkezetétől függve tanulmányozza a prolikristályok és monokristályok alakváltozásait, a fémek forgácsolási eljárásait, a súrlódási és csiszolási jelenségeket. A fémek fizikája foglalkozik a fémek elektromos, mágneses, hőtani és optikai tulajdonságaival. Jelen cikkünkben csak néhány kérdést érintettünk, amelyek egyáltalán nem merítik ki a fémekről szóló tudomány anyagát. Megfélemlítés az elnyomás eszköze CLAY GENERÁLIS NEM TUD AZ AMERIKAI ÜLDÖZÉSEKRŐL. — AZ AMERIKA HANGJA “FELVILÁGOSÍTÁSAI”. — PAUL HOFFMAN FIGYELMEZTETÉSE A MEGRÉMITÉS KÖVETKEZMÉNYEIRE. NEW YORK — A “Freedom House” 10 éves évfordulója alkalmából beszédet tartó Paul G. Hoffman, a Marshall Terv volt adminisztrátora, jelenleg a Ford Foundation igazgatója, figyelmeztette hallgatóit, hogy az Egyesült Államokban a kommunizmus elleni hajszával olyan félelmet keltenek, hogy az zsarnoki béklyót rak az emberek gondolat szabadságára. Fontos ez a beszéd azért, mert a “két-és-feles” világháborúban a földrajzi frontokon, — mint például Korea, Malaya és Indonézia, — ideológiai harc is folyik, amelyet kiszélesbit a modem technika egyik legnagyobb diadala; a rádió. Amerika kezdeményezésére a potenciális ellenfelek rádió leadások utján i g y e k eznek “felvüágositani” egymást arról, hogy mi történik a másik portáján. Amerika évenként több mint száz millió dollárt költ az ‘‘Amerika Hangja” rádió programra, amelynek legnagyobb része abból áll, hogy a népi köztársaságok lakóit a kormányaik ellen igyekszik hangolni. Ezért mindenféle rémhíreket s egyéb kitalált hazugságokat adnak le a “vasfüggöny” mögötti népeknek; innen informálják őket, hogy mennyire elnyomják és kizsákmányolják őket. Természetesen a népi köztársaságok rádiói is válaszolnak és gyakran hasonló “információkat” nyújtanak. Ezeken aztán kárörvendve kap az amerikai sajtó, mert bizonyítva látja, hogy mennyire túloznak, vagy hazudnak a “másik oldalon”, így például nagyon kipellengérezték azt a szovjet leadást, amely azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban már nagyon megfélemlítették a népet, az FBI százával börtönzi be a polgárokat, nagy razziákat rendeznek, amelyek alkalmával ezreket ölnek meg. Ha az orosz leadás valóban igy szólt, akkor kétségtelen nagyítás vagy hazugság az ezrek ÉPITŐGÁRD A 1951-52-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland___ 5.00 J. Buzay, Cleveland ........... 2.00 J. Farkas, Akron ............ 1.00 J. Feczkó, New York ...... 2.00 L. Gáncs, Cleveland_____ 1.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland .. 1.00 Susan Hering, Buffalo ..... 2.00 L. Hevesy, Cleveland ......... 1.00 Mrs. A. Köhler, Chicago .... 3.00 E. Kováeh, Cleveland __ 2.00 J. Kollár, Cleveland........... 4.00 A' Kucher, Pittsburg ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 2.00 J. Mácsay, Detroit _____ 2.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Mogor, Cleveland .......... 5.00 J. Muntczy, Cleevland____2.00 L. Paal, Ambridge ______ 2.00 Irma, Phillips, So. Bend — 1.00 F. Szabó, Cleveland ........... 2.00 A. Székely, Cleveland......... 2.00 E. Szigety, New York ....... 3.00 Ch. Vass, New Brunswick.. 2.00 St. Visi, Lincoln Park ....... 2.00 J. Vizi, Akron ................... 2.00 megölése. De ami az amerikai nép megrémitéséről szól, az nem nagyítás, arról pár héttel ezelőtt az összes lapok megemlékeztek, amikor kitűnt, hogy a polgárok óriási többsége nem merte aláírni még az Egyesült Államok alkotmányából vett pár mondatot sem. És dacára ennek a megrémitésnek, Lucius D. Clay generális az Amerika Hangjában a napokban leadott beszédében ezt mondotta: Dacára annak, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik hódítással akarják hatalmukat kiterjeszteni, a népek mindenfelé türelmesebbek lesznek. így például ott• A nemrégiben elhalt Dr. Ruth Fulton Benedict, a Columbia Egyetem antropóligai tanszékek neves tanárnője mutatott rá arra a tényre, hogy minden társadalomban a házassági szokásokat és gyakorlatot is azon társadalom gazdasági rendszere szabja meg. így például a nyugati (európai) kultúrában, amelynek alapja a magántulajdon, az emberi törekvés célja a vagyon gyűjtés, a minél több és több javak bírása. Hosszú évszázadok alatt ez fejlesztette ki azt is, hogy a férj tulajdonának tekinti a feleségét is és ahol a nők már magasabb színvonalra jutottak, ott a nő is saját tulajdonának véli a férjét. Ez a felfogás szülte meg a féltékenységet is. De az olyan kultúrákban, amelyek nem nyugszanak a magántulajdonon, amelyeknél a gazdasági rendszert a közösségi termelés szolgálja, a féltékenység ismeretlen. Nézzük csak például a Zuni indián törzs kultúráját, amelyet az arizoniai pu- ebli indián különítményekben élő közösségek csaknem változatlanul megőriztek egész napjainkig. A zuni indiánok a “matriarká- lis” rendben élnek, vagyis a család feje az anya, övé a ház és ha meghal, a legöregebb leány az örökös. Amikor egy leány férjhez megy, a vőlegény a leány házához költözik s noha attól kezdve ezen ház munkaközösségében dolgozik, mégis egész életére idegen marad ott, igazi otthonának a saját anyja házát tartja. A zuni indiánoknál az udvarlás ismeretlen fogalom. A nősülésre vágyó legények elmennek a forráshoz, ahonnan a lányok a vizet hordják. A vőlegény-jehon (az Egyesült Államokban) ma türelmesebbek és megértőbbek vagyunk, mint bármikor is . . . Hogyan képzelik el az amerikai kormányközegek, hogy a népi köztársaságok lakói hisznek az Amerika Hangjának, amelyben a valódi ténnyel ennyire homlokegyenst ellenkező dolgot adhat le a szövetséges országok legfelsőbb megbízottja ? Talán ezt nem tudta már szó nélkül eltűrni Paul Hoffman, aki szokatlan bátorsággal ezt a beismerést tette: A diktatúrákban a gondolatszabadságot erőszakkal elnyomják. De a vitáknak, kri- tizálásnak és politikai megbe- szléseknek a MEGRÉMITÉS- SEL IS VÉGET LEHET VETNI. A mesterségesen felépített “közvélemény” éppen olyan elnyomó lehet, mint a progromok. Az emberi elme felett semmi sem tud olyan zsarnoki uralmat teremteni, mint a félelem. És most itt, Amerikában ilyen félelmet gerjesztenek a nem népszerű, kisebbségi eszmék ellen. A kommunizmus elleni vak harcunkban olyan félelmet támasztanak, amely a saját erőnket veszélyezteti. lölt itt kiszemeli magának azt a lányt, akinek a férje akar lenni és ezt azzal adja tudtára, hogy egy ital vizet kér tőle. Ha megkapja ezt az ital vizet, akkor ez azt jelenti, hogy a házassági ajánlatát elfogadta a lány. A HÁZASSÁGKÖTÉS A következő lépés az, hogy a legény valami csekély ajándékot ad a leánynak és megmondja neki, hogy meglátogatja a házukat. Amikor megérkezik, a leány apja fogadja, aki a szokásnak megfelelőleg azonnal ételt tesz az asztalra s amikor ettek egy keveset, kérdezi: — Lehetséges, hogy talán valami ok miatt jöttél ide? — Igen, a lányod miatt jöttem, — mondja a kérő. — Én nem beszélhetek helyette, — felel az apa, — de idehi- vom őt. , Erre behívják a leányt és ha az igent mond, akkor az anyja bevezeti a legényt a szobába, megmutatja, hogy melyik a leány ágya és hogy hová tegye a fiú a holmiját. Ez az egész, a fiú még az nap beköltözhetik, nincs semmi ceremónia s a szomszédok figyelembe sem veszik a dolgot. De a válás is ilyen egyszerű, ha az asszony megunta a férjét, akkor egyszerűen kiteszi a holmiját a ház elé s amikor az hazajön, — habár bánatosan is, — de harag nélkül szedi össze néhány darabból álló cók-mókját és megyen haza az anyja házához. Ilyen esetben az asszony már rendesen kiszemelt magának valakit, akit megkínál egy ital vízzel. De azért arra még nem volt eset, hogy a férfiak ilyesmi miatt összeverekedtek volna. Azonban mikor egy nő csábitHázasság és kultúra
