Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-10-20 / 1702. szám
1951. október 20. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI BÉKESZERZŐDÉSEK A HÁBORÚRA San Franciscoba 48 állam aláírta a japán békeszerződést, csak három ország delegátusai tagadták meg annak aláírását, írták és Írják azóta is az amerikai lapok nagy mellveregetés- sel, hogy ime ez is egy uj bizonyíték arra, hogy Amerikának nincsenek hóditó szándékai, mert még csak hadikárpótlást sem követel az általa szerkesztett békeszerződés a támadó Japántól. A külföldi, úgy az európai, mint az ázsiai lapok, egészen másként nézik a san franciscoi szerződést. Még a szövetséges lapok is csak hangfogóval örülnek és félnek, hogy ennek a szerződésnek az eredménye nem a béke, hanem a háborús törekvések megerősítése a célja. Most erre a mintára készül a német békeszerződés és az olasz békeszerződés revíziója, amelyeket a három nagy hatalom, Anglia, Amerika, Franciaország külügyminiszterei készítet t e k elő a san franciscoi, értekezlet után. Minden ujongás és a tények elhallgatása és elferdítése dacára is, mindenki tisztában van azzal, hogy ezek a békekötések, még teljesebbé teszik a nyugat és kelet között a szakadást és minden egyes ilyen lépés csak közelebb hozza az emberiségre a rettegett katasztrófát, a harmadik világháborút. AZ ALÁÍRÓK A san franciscoi értekezletet nem is tervezték egy béke konferenciának, ahol megtárgyalják az aláírandó béke feltételeket, hanem csak egy aláírási ceremóniának, ahol a meghívottak aláírják az amerikai-angol béketervet, amelyet előzőleg már Japánnal is megtárgyaltak és az elfogadta. Az elfogadott ügyrend a tárgyalásokhoz, egyszeri egy órás felszólalást és még egyszer öt perces hozzászólást engedélyezett, amelyhez fogható nemzetközi értekezlet soha sem fordult ezideig elő. Tény az is, hogy a tervezet elkészítésében Angliának se volt beleszólása, csak a Iráni olajkérdésben való amerikai támogatásért vállalta, hogy mint társszerző szerepeljen. A tervezetet teljes egészében Dulles készített, kiről köztudomású dolog, hogy egyike a leg- reakciósabb háborús uszitók- nak. Az aláírók két-harmada egyáltalán nem volt érdekelve a Japán elleni háborúba. Több mint egy- harmada a latin amerikai álla- mocskákból kerültek ki, a másik harmada érdektelen, de amerikai segélyen éldegél. A tényleg érdekelt aláirók közül Indonézia, Pakisztán, Fülöp szigetek delegátusai, csak a legerősebb nyomásra fogadták el a béke tervezetet. AKIK JELEN NEM VOLTAK Elsősorban a legjobban érdekelt országot, amelyet a japán imperializmus már Pearl Harbor előtt 10 éve megtámadott, a Kínai Népköztársaságot meg sem hívták a tárgyalásokra, illetve az aláírási ceremóniára. Kina, amely teljesen ázsiai ország a 450 millió lakosával ki lett zárva a japán békekötésből. A másik ázsiai nagyhatalom India, megtagadta a megjelenést mert Kínát nem hívták meg. Megtagadta mert az egész tervezetet igazságtalannak, háborús lépésnek jellemezte. Végül mert lehetetlenné tették a tér vezetben való változtatást. Ilyen alapon tagadta meg a megjelenést a burmai köztársaság is, mig viszont Mongóliát meg sem hívták és Vitenamot ! olyan kormány képviselte, amely csak papiroson uralkodik az országban. Megtagadta az aláírást a harmadik nagyhatalom, amelynek a területeinek nagyrésze 1 Ázsiában van, Szovjet Oroszország és Lengyel, valamint a Cseh Népköztársaságok is. A béketervezetet 610 mülió lelket uraló kormányok Írták alá, mig a megtagadók és a meg nem hivott ázsiai hatalmak lakossága 1090 milliót tesz ki, többet mint az emberiség felét. Ez a tény maga is már világosan mutatja azt, hogy a san franciscoi okmány nem a békét, hanem a háborút szolgálja, amire jellemző az, hogy a szerződést aláíró japán miniszterelnök hazatérve kijelentette, hogy lemond, mert nem hajlandó a szerződésben foglalt feltételeket, uj militarizmus felállítása, Japán amerikai katonai bázisá való átengedését végrehajtani. MIÉRT NEM IRTA ALÁ A SZOVJET? Áz elfogadott ügyrend nem sok alkalmat adott a szovjet delegátusnak arra, hogy kifejtse azokat az okokat, amelyek az aláírás megtagadására vezették. Első okul a Japán elleni Egyesült Nemzetek ama határoztá- nak a megszegését hozta fel, amely kimondja, hogy nem kötnek külön békét, mig most a tervezet előkészítéséből kihagyták az egyezmény aláíróit és teljesen ignorálták a Kínai Népköz- társaságot. Mert Kairóban, Yaltában és Pottsdamban, Amerika, Anglia, Kina és a Szovjetek megegyeztek, hogy a békekötésben megszabják, hogy Japán ne lehessen többé támadó, ezért korlátozzák a katonai létszámát és a hadi iparát, mig most a tervezet korlátlan jogot ad Japánnak a katonai létszámára és az egész iparát a hadianyag gyártás szolgálatába állítsa. Megállapodtak abban is a fenti értekezleteken, hogy egyetlen hatalom sem tarthatja megszállva Japánt a békekötés után, mig ezt a megállapodást úgy szegi meg a békeszerződés, hogy az amerikai megszálló csapatok, mint “védő” hadseregek maradnak ott és Amerikának jóga van az egész országban katonai és és hajó bázisokat felállítani. Megállapodás történt, hogy a japán imperializmus által elfoglalt területek vissza adandók az eredeti államoknak. A béke tervben ugyan Japán lemond ezekről a hódított területekről, de nem történik intézkedés azok hovatartozásáról. A szovjet ellenbéke terve a kairói nyilatkoozaton, a yaltai és a pottsdami megállapodásokon nyugodott, de ezeknek a megtárgyalását is megakadályozta az ügyrend és igy csak az amerikai tervezet került szavazásba, amelyet 48-3 ellenében el is fogadott az értekezlet, amely után azonnal meg lett kötve a japán-amerikai katonai és gazdasági egyezmény, amely Japánt amerikai gyarmattá és katonai bázisá alakítsa át. Hogy ez az egyezmény Japán részéről nem önkéntes volt, hanem kényszerítve lett rá, azt igazolja nem csak a miniszterelnök bejelentése a lemondásáról, de az ' egész japán közvélemény is, már amennyire az megnyilvánulhat a megszálló katonságok nyomása miatt. Nagyjában ezt a szerződést kapja Nyugat-Németország is, csak a katonai erejét korlátozzák bizonyos mértékig és Olaszországnál is megszüntetik azokat a korlátokat, amelyek a katonai erejét korlátozzák. Természetesen itt is figyelmen kívül hagyják azokat az államokat, amelyek ellenzik az ilyen irányú “béke” szerződéseket, amelyek célja az, hogy azután fegyveres szövetséget kössenek a volt szövetségesek főleg a Szovjetek ellen, amely pedig a legnagyobb erőfeszítést, a legnagyobb áldozatokat hozta a német militarizmus leverésére, amelyet most a nyugati hatalmak állítanak újra talpra. Ezért sem san franciscoba, sem a német és olasz szerződések nem a békét, hanem a háborút szolgálják. A DZSUNGEL Már gyermekkorunkba sokat olvastunk a dzsungelról, útleírások, mesék mutatták a dzsungel szépségeit, ahol a forró éghajlati növényzet, hatalmas fák teszik járhatatlanná a keresztül hatolást. Itt élnek a nemes vadak, a tigris, oroszlán, elefánt, gyönyörű színekkel pompázó madarak. Azután olvastunk a másikfajta dzsungelról, ahol nagy mocsarak vannak, amelyek dögletes kigőzölgéseikkel mérgezik meg a jobb sorsra érdemes olvasóik agyát, ezek között megtalálja az ember az alacsonyrendü állatok mintaképeit. A görény, amely lebüzöl mindenkit, aki közelébe kerül, az alattomosan maró kígyó, a ravaszul tolvaj róka, a kis élősdiek minden fajtáját magtalálja ezek között a férgek között az ember. Évekkel ezelőtt, egy kis utánjárás után, mutattam be az amerikai magyar szerkesztők arcképét, okmányokkal bizonyítottam rájuk, hogy sikkasztok, hamisítók, zsarolók és egyéb bűnözők közül kerülnek ki azok, akik itt a “magyar kultúra bajnokai”. A helyzet ma sem jobb, csak megszaporodtak Magyarországról menekült, véreskezü nyilas banditákkal. Csak ma egyben egységesek, a magyar nép gyűlöletében, a legbutább hazugságok leközlésében. Bármilyen undorító dolog is ezekkel a hüllőkkel való foglalkozás, mégis kénytelenek vagyunk időközönként egy-egy díszpéldányt bemutatni az olvasóinknak, hogy ily módon is igazoljuk, mennyire fontos az, hogy a magyarság között terjesszük a tisztességes sajtót és kiszorítsuk ezen agymérgező hazugság zsákokat, a magyar otthonokból. KA LOOK KÁLMÁN Ő a St. Louis és Vidéke szerkesztője, nem tudom mivel érdemelte ki azt, hogy az Amerikai Magyar Újságírók elnöke lett, mert az irásmodora egy elsőosztályos gimnazista színvonalán mozog. Viszont el kell ismerni, hogy durva, mint egy zu- pás őrmester és lelkiismeretlenül hazug alak. Most egyik kollégájával folytat eszmecserét, amelyben mind AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVIN YILATKÜZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között s«mmi közösség nin csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dől gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek keU folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbenl összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport eUen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban __ vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy q 7 egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipart szervezkedéssel az uj társadalom szer keretét építjük a régi társadalom keretein belül.
