Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-03-17 / 1672. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. március 17. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL AZ ÖTÉVES TERV BERUHÁZÁSAI Uj anyaggal emelik az utak, élettartamát, használhatatlan­nak tartott növényi hulladék­anyagból, mint napraforgómag­héj, nád, szalma, burgonyahéj, nád, szalma, burgonyaszár, stb. hasznos uj ipari nyersanyag állítható elő. Ez az uj ipari nyersanyag, amely a furfurol el­nevezést kapta, az ipar számos területén komoly megtakarítást jelent. A mélyépítőiparban az útépítésnél használják fel. A kí­sérletek szerint a furfurol fel- használása az útépítésnél az utak élettartamát 15-20 száza­lékkal növeli. A Bányászok közlekedését a szébányászat fejlesztéséről szó­ló minisztertanácsi határozat óta a magyar közlekedési kor­mányzat 120 uj gépkocsi beállí­tásával könnyítette meg. A gépkocsijáratok a három műszaknak megfelelően, napon­ta három fordulót tesznek meg. Naponta mintegy huszonegye­zer bányász közlekedését gyor­sították és javították meg, akik azelőtt gyalog, vagy kerékpáron jártak be a bányába. Az ózdi szénbányák dolgozó­inak közlekedését tizenkilenc uj gépkocsijárat könnyíti meg, 11-11 uj járat indult a szuha- völgyi és az ajkai szénbányák vidékén, nyolc uj gépkocsi jára­tot kaptak salgótarjánkörnyéki bányászok és hét uj gépkocsival járnak munkába a pécsvidéki Meszhart-bányák dolgozói. zett díszhangversenyen. Kodály Zoltán többek között saját szer­zeményét, a hires “Mátrai képe­ket” vezényelte. A Vasasok Népi Együttese olyan kezdeményezést indít el, amelynek jelentősége szinte fel­mérhetetlen. A gazdag népi ha­gyományokat, azt amit a ma­gyar nép az énekes és hangsze­res zene, tánc, népi játék terü­letén alkotott, ezt a páratlanul dús kincset öleli fel két kézzel és máris hivatottan, magasszin- vonalu tolmácsolásban közvetíti a nagy tömegek felé. Hogy mi­lyen magas a művészi színvonal, arra éppen a “Mátrai képek”, a technikai és művészi szempont­ból egyaránt nagyigényü mü előadása vetett élénk fényt. Az első nagyszabású magyar népi együttes nem a kezd^ ta­pogatózásával, hanem az önálló­an útjára talált népi müvészala- kulás biztos ösztöni tájékozódá­sával és ugyanakkor mély kul­túrával indul sugaras útjára: a fővárosban és a vidéken, az üze­mi dolgozóknak és a dolgozó pa­rasztságnak elvinni a nemzeti hagyományokon alapuló igazi magyar népi műveltséget. A forró siker beszédes bizony­sága volt annak, hogy a Vasas Központi Népi Együttes telje­sítménye mélyen megragadta a legjobb dolgozókból álló közön­séget és olyan visszhangot vert fel, amely a nagy művészi ese­ményekre szokott visszafelelni. A Magyar írók Szövetsége, Debrecen, Szeged és Pécs után most Miskolcon alakította meg helyi csoportját, amely működé­si hatáskörét Diósgyőrre, Özdra, Mezőkövesdre és Egerre is ki­terjeszti. A csoport alakulása után irodalmi estét tartottak, amelyen a többi között resztvet­tek Kánya Lajos Kossuth-dijas költő, Enczi Endre és László Gyula irók. Kőbányán is felszámolják a múlt bűneit — Budapest X. ke­rülete a múltban egyike volt a legelhanyagoltabb kerületeknek. A Dreherek, Tószegi Preundok, Sorg Antal s a többi tőkés ural­ta, akiknek egyetlen céljuk a profit növelése és a munkások kizsákmányolása volt. Ez az egész kerületre rányomta bélye­gét. Egyik részén hatalmas gyártelepek, a másik részén vil­lany, vízvezeték nélküli kis föld­szintes házak sorakoztak. Aki a város központjából jött, úgy érezte magát, mintha kis elha­nyagolt vidéki városban lenne. A tőkéseknek nem volt céljuk, hogy a munkáskerületben a dol­gozók egészséges, tiszta, vilá­gos lakásokban lakjanak, embe­ri életet éljenek. Most a X. kerület végre a dol­gozóké lett. A fasizta háború romjait a kerület dolgozói elta­karították, a több mint 3300 megsérült épületet kijavították, illetve helyreállították. A három­éves terv során számos lakóhá­zat, iskolát állítottak helyre és több uj intézményt létesítettek, így épült fel többek között a “Kőbányai Egészségház”, amely egyike Budapest legkorszerűbb, 2433 újítást alkalmaztak a magyar kohó- és gépiparban ez év januárjában. Az elfogadott újítások gazdasági eredménye évente több mint húszmillió fo­rint. Ujtipusu magyar autóbusz so­rozatos gyártását kezdték meg februárban az Ikarus karosszé­ria gyárban. A márciusban meg­nyíló genfi kiállításon már be is mutatják a magyar iparnak ezt a remekművét. Az ujtipusu autóbusz lényege­sen könnyebb az eddigieknél, benzin- és gumifogyasztása te­hát sokkal kevesebb lesz az ed­dig használtakénál. Az uj autó­buszt a Csepel-autógyár Diesel­motorja hajtja. Érdekes újítás, hogy az oldalablakokon kívül a kocsik tetőzetén is világitó ab­lakokat helyeztek el. Kétmillió forintot fordítanak az 1951-es iskolaévben a közép­iskolák természettudomán y o s szertáraira. Ebben az összegben nincs benne az ipari techniku­mok felszerelése. A tavalyi 400.- 000 forinttal szemben 900.000 forintot fordítanak fizikai fel­szerelésekre. A kémiai szertá­rak a tavalyi 100.000 forintos beruházás helyett az idén 200.- 000 forint értékű felszereléshez jutnak. A biológiai kísérleti munka is jelentős segítséget kap ebben az évben. Erre a cél­ra 600.000 forintot ruháztak be. Kodály Zoltán vezényelte a vasas népi együttes énekkarát a sztahánovisták és a szakma legjobb dolgozói részére rende­minden gyógyászati eszközzel ellátott egészségházainak. Meg­javították a kerület közlekedését is, uj parkokat, fasorokat léte­sítettek. Az ötéves terv keretében tör­ténő beruházásokból szintén je­lentős összeget kap a X. kerület. A Harmat-utcában 208 lakás épült a dolgozók részére, ame­lyek nagy részét a termelő mun­kában élenjárók, sztahánovisták kapják. Most költöztek be az el­ső épületbe, amelyet központi fűtéssel és állandó melegvízzel láttak el. Itt azelőtt homokbuc­ka, gaz, szemét volt. Ide hord­ták a környező házakból a sala­kot, szemetet. Ma a modern la­kások minden kényelmével fel­szerelt háromemeletes házak áll­nak itt, hogy uj lakóhelyhez jut­tassák a élenjáró dolgozókat. A kerület gázvezeték hálóza­tát is kibővítették, ezzel a nép­gazdaság számára jelentős fa- és szénmegtakaritást tudnak biztosítani. Hasonlóan kibővült a vízvezeték-hálózat is, amely­nek révén a Gergely-utca és kör­nyéke jó ivóvízhez jutott. A vízellátás javítása céljából újabb utcák kapnak vízvezeté­ket. A kerületen át folyó Rákospa­tak medrét szabályozzák, hogy ezzel megszűnjék az értékes ter­mőföldeket és a dolgozók laká­sait fenyegető árvízveszély. Az ötéves terv első évének be­ruházásai közé tartozik még a munkáskerület parkosítása. Sok helyen parkot létesítettek. Leg­kiemelkedőbb a Körösi Csoma- uti kulturpark, amely még nem készült el teljesen, de igv is egész nyáron a dolgozók egyik legkedveltebb, leglátogatottabb parkja volt. Itt szabadtéri szín­pad, gyermekjátszótér szolgált a dolgozók és gyermekeik szó­rakoztatására. A kerületben sok uj épületet, üzemrészt, sőt gyárépületet is létesítettek a terv keretében, igy például a Ganz Kapcsolót, a Kő­bányai Gumigyárat, a Radiátor­gyárat, a Magyar Siemens Mü­vet, a Kőbányai Olaj- és Szap­pangyárat. Az üzemek mellett uj klubház, olvasóterem, könyv­tár, ebédlő épült. A népoktatás és népművelés fejlesztése terén kiemelkedik a Pongrácz-uton egy 180 férőhe­lyes óvoda létesítése. Ezen a vi­déken sok a gyermek, igy a Tomcsányi-uti óvoda szűknek bizonyult. Ugyancsak említésre méltó a Körösi Csoma-ut 2 alatt létesítendő kulturklub, ahol a dolgozók szórakozást, üdülést találnak majd. A klubban hang- versenyterem, könyvtár is lesz. A kerületi kulturparkban rövi­desen büffé, TPafik, kölcsön­ző-állomás épül a dolgozók igé­nyeinek kielégítésére. A magyar népi közigazgatás elsőrendű kötelességének tartja, hogy a múlt bűneinek maradvá­nyait mielőbb felszámolja és a munkáskerület dolgozói részére a békés építő munka minden fel­tételét, minden lehetőségét biz­tosítsa. Épül az ország 187 uj termelőcsoport alakult egy hét alatt Magyarországon. Ugyanakkor több mint 65.000 holddal növekedett a termelő- szövetkezetek és termelőcsopor­tok földterülete. Bács-Kiskun, Baranya megyében és Szabolcs megyében egy hét alatt 12-12, Békés megyében 23, Pest me­gyében pedig 28 uj termelőcso­port alakult egy hét alatt. Pest megyében egyre szélese­dik a termelőszövetkezeti moz­galom. Február 14-től 20-ig 28 uj termelőcsoport alakult ebben a megyében. Az uj csoportokba 1241 család lépett be 1882 tag­gal. A múlt évben Pest megyében még csak négy termelőszövetke­zeti község volt. A régi csopor­tok egészséges fejlődését látva, egyre több dolgozó paraszt ala­kított újabb s újabb csoporto­kat. Alig egy hónap alatt tizen­ötre növekedett a termelőszövet­kezeti községek száma. Kiemel­kedik a budai járás, ahol már tiz termelőszövetkezeti község van. Pilismarót községben uj mo­zit avattak. A pilismaróti mozi üzembehelyezésével a Komárom megyében lévő fümszinházak száma 65-re emelkedett. Hajdúszoboszló körül 20 hol­das véderőt létesítenek. Az er­dősítéssel egyidejűleg két uj park is készül a városban, a par­kokat modern játék- és sport­eszközökkel szerelik fel és külön gyermek i átszótereket állítanak fel. ' Karcag termelőszövetkez e t i város dolgozó parasztsága elfo­gadta Turkeve termelőszövetke­zeti város versenykihívását a tavaszi munkák jobb és időbeni elvégzésére. Tolna megyében február 24- én nyolc helyen avattak könyv­tárat. A Miskolci Sajó-hidat átad­ták rendeltetésének. Az uj hid a Hernád és Bodrogvölgy, a Hegyalja és Nyírség dolgozói­nak útját könnyíti meg a mis- kolcvölgyi ipari központhoz. A Zagyván ismét újjáépült egy hid. Szentmártonkáta köze­lében készült el az uj hid és a teherpróba után ünnepélyesen átadták rendeltetésének. A Pécsi pedagógiai főiskolá­ból fennállása óta az idén elsőiz- ben kerültek ki végzett nevelők. A tanulmányukat befejezett pe­dagógusokkal diplomájuk áta­dásakor azonnal közölték állo­máshelyüket. A debreceni Csokonay Szín­házban hatalmas siker jegyében adták elő a Bohéméletet. A Hercegfalvi dolgozó pa­rasztok 70 százaléka már nagy­üzemi társasgazdálkodás kere­tében munkálja meg a földeket. A kormány munkájuk megköny- nyitésére hat aratógépet, két vetőgépet, egy burgonyaszedő­gépet, három traktort és három teherautót küldött. Szeged. Fokozatosan bekap­csolják a vidéki kórházakat is a vérellátásba. Elsőnek a szege­di kórházat látja el hetenként kétszer repülőgépen szállított vérrel az Országos Vérellátó Szolgálat. Mezőcsát termelőszövetkeze­ti község gépállomásának a kor­mány négy traktort, egy gabo­nakombájnt, négy aratógépet, két cséplőgépet, egy burgonya­szedőt és két szelektort küldött, hogy a gépállomás el tudja lát­ni megnövekedett feladatait. Iharosberény szintén termelő­szövetkezeti község lett; 242 család gazdálkodik a szövetke­zetekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom