Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-03-24 / 1673. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMLS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohm under the Act *f March 3, 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 MARCH 24 NO. 1673 SZÁM Forradalmat vásárolnak AMERIKAIAK DOLLÁROKKAL AKARNAK FORRADALMAT “VÁSÁROLNI” A NÉPKÖZTÁRSASÁGOKBAN. — LÁZADÁS­RA IZGAT A RÁDIÓ. — RÖPLAPOKAT DOBÁLNAK REPÜLŐGÉPEKRŐL Bécs — Azon washingtoni határozat, hogy jóval több dol­lárt kell elkölteni a “vasfüggöny” mögötti népek fellázitására, már érezhetővé lett itt. Ugyan nem abban, mintha a népi köztár­saságok határain belül valamilyen lázadásokat lehetne észlelni, de itt a “forradalmat szitó ügynökök” alaposan megszaporodtak s a nyugati zónában tevékenykednek. Az amerikaiak elképzelése»---------------------------------------­szerint dollárral mindent meg lehet vásárolni, még a lázadáso­kat és forradalmakat is. A jól fizetett ügynökök röpiratokat nyomattak és azokat repülőgé­pekről dobálják le. Az egyik Uyen röpcédulán arra szóllitják fel a bécsi lakosságot, hogy gyilkolják meg Sztálint. A röplapot az “NTS” jelzéssel írják alá, mintha volna valami­lyen titkos szervezet, ami a né­pi köztársaságok területein föld­alatti munkát végezne. Ezt a látszatot akarják kelteni az Amerika Hangja utján leadott rádiószózatokkal is. Az Amerikából pénzelt ügynö­kök pár nappal előbb már azt a hirt indították útnak Berlinből, hogy Kelet-Németorsz ágban Sztálin legyilkolására irányuló összeesküvést fedeztek fel és az oroszok 14 kommunista tisztet kivégeztek. Ez a mese azonban olyan durva hazugságnak lát­szott, hogy az Associated Press hírszolgáltató vállalat kényte­len volt beismerni, hogy a hír­nek semmi alapja sem volt. Londonban nagy fontosságot igyekszenek tanúsítani egy ál­lítólagos ’’titkos rádió” műkö­désének, amely kommunista el­lenes lázadásra buzdítja a hall­gatóit. A londoni lapok szerint a rádiószózat a “vasfüggöny” mögül jön, a bécsiek azonban jól tudják, hogy azt az ameri­kai ügynökök állították fel va­lahol Ausztriában, a nyugati zó­nában, ahol egész bátran nyíl­tan is működhetne. Felsült szakszervezeti vezetők A NATIONAL ASSOCIATION OF MANUFACTURERS (NAM) VEZETŐI NEM AKARNAK SZÓBAÁLLNI A MUNKÁSVEZÉ­REKKEL. — ERIC JOHNSTON ERŐLKÖDÉSE. Washington — Most már mindinkább nyilvánvalóvá lesz, hogy a Truman adminisztráció teljesen a nagytőkésekre támasz­kodik és a szakszervezeteknek semmi szerepet sem szántak a mozgósítási programmal kapcsolatban. Miután a határtalan ma- gasfoku háború uszítással megteremtették a kommunista táma­dástól tartó hangulatot, kierőszakolták a mozgósítási programot meg a 70 billiós háborús költ-*-----------------------------------------­ségvetést, az abból származó nagy profit felett kizárólagosan a NAM tagjai akarnak rendel­kezni. Amikor a szakszervezeti ve­zérek észrevették, hogy Charles E. Wilson, a mozgósítási direk­tor minden fontosabb tisztség­re a nagytőke ismert képviselő­it nevezi ki, panaszkodni kezd­tek, majd duzzogva kivonultak az eddig tartott tisztségeikből. Eric Johnston gazdasági stabi­lizáló, hogy a szakszervezeti ve­zéreket kibékítse, 18 tagú Wage Stabilization Board felállítását ajánlotta, amely bizottságban hat-hat taggal szerepelnének a munkáltatók, a munkások és az állam is. Ugylátszik, hogy a szakszer­vezeti vezérek már hajlandók lettek volna elfogadni a veszett fejsze nyelét is, amikor a NAM tisztviselői pökhendi módon visz­szautasitották Johnston ajánla­tát és kijelentették, hogy a munkáltatók között nem akad senki olyan, aki a bérek megrög­zítésére leülne tanácskozni a szakszervezetek vezetőivel. A NAM azt követeli, hogy a bérek megszabásának a joga teljesen a “management” (mun­káltatók) hatáskörébe tartoz­zon. A szakszervezetek ugyan megtartják az egyezkedéshez való jogukat, de az nem sokat ér a jelenlegi kiváltságos “ve­szély” alkalmával, ha a sztráj­kokat a mozgósítás megaka­dályozása címén eltiltják. Dacára a Johnston erőfeszí­tésének, meglehet, hogy a mun­káltatók rövidesen kierőszakol­nak olyan sztrájkokat, amiket a szakszervezeti mozgalom teljes letörésére használhatnak majd fel. A ll D C I amiket érdemes ■ Cl I I I lv C I tudomásul venni Washington — Ross T. Mcln- tire admirális, aki F. D. Roose­velt háziorvosa volt, hazugság­nak nevezte James A. Farley volt postaügyi miniszter és de­mokrata politikus azon állítását hogy 1944-ben Roosevelt ne­gyedszeri megválasztása idején, az elnökkel érintkező egyének mind tudták, hogy Roosevelt már halálos beteg volt. Farley a 22-ik alkotmánymó­dosítás elfogadásával kapcsolat­ban levelet irt a New York Ti- meshoz, amelyben helyeselte, hogy az elnököt ezentúl csak két időszakra lehet megválasz­tani, mert mint irta, akkor majd nem választanak meg új­ból egy haldokló embert, mint tették Roosevelttel. Mclntire erre azt válaszolta, hogy Farley, akinek elnöki *aspi- ráió voltak, 1940 után nem lát­ta Rooseveltet s nem tanuskod- hatik arról, hogy milyen beteg vagy egészséges volt Roosevelt s ez az állítása nagy sértés azon orvosokra, akiknek tisztsége az elnök egészsége fölötti őrködés volt. Mclntire szerint Roosevelt valóban beteg volt 1944 febru­ár és március havában, de abból teljesen kigyógyult s dacára a háború okozta túlsók munká­nak, jól érezte magát egészen a hirtelen bekövetkezett haláláig. A halálát okozó baj bármely teljesen egészséges embert el­érhet. így a Farley állítása tel­jesen rosszakaratú. Los Angeles — Dr. Richard Centers, a University of Cali­fornia lélektani osztályának pro­fesszora 1100 egyén kikérdezése után azon tudományos megálla- tást vonta le, hogy a magasabb fizetésű alkalmazottak jobban meg vannak elégedve a sorsuk­kal, mint a kisfizetésüek. — Csodálatos dolog, hogy ezek a tudósok mi mindenre rá nem jönnek! Moszkva — Arseny Zverez pénzügyminiszter a Supreme Soviet elé terjesztette a költség- vetést, amelyben hivatkozva az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország “határtalan fegy­verkezésére”, a védelemre 76,- 376,000,000 rubbelt kér, ami az előző évivel szemben 18.5 szá­zalék emelkedést mutat. Washington — A szenátus hadügyi bizottsága most tette közzé a hetekkel ezelőtt tartott titkos kihallgatások jegyzőköny­vét, amelyben közlik Eisenhow­er generális nyilatkozatát is. Eisenhower a bizottság előtt azt mondotta, hogy ha véleménye szerint az atombombával döntő hatású károkat tehet az ellen­ségben, akkor habozás nélkül használná és ennek megfelelő- leg, ha azt szükségesnek látja, ajánlani fogja az Egyesült Ál­lamok elnökének, aki végső fo­kon dönt abban, hogy használ- juk-e az atombombát vagy sem. Belgrad — Tito mindinkább az agent-provokatőr szerepét .játsza. Oroszország felé egyre kihivóbb módon viselkedik, mintha csak ki akarná erősza­kolni, hogy a Szovjet Union va­lamilyen megtorló lépéssel vá­laszoljon, amit aztán Amerika nagymérvű megpumpolás ára használhatna fel. Tito már any- nyira ment, hogy magát Sztá­lint igyekszik nevetség tárgyává tenni. Legutóbbi beszédében, amit a veterán katonák konven­cióján tartott, ahol Kardelp kül­ügyminisztert helyettesítette, aki influenza betegsége miatt nem jöhetett el, ezt mondotta: “Kardelj influenza betegségben fekszik, azért nem intézheti a külügyminiszteri teendőket, amit én vettem át. Ezt egyes helye­ken mindjárt az imperiálisták- hoz való csatlakozásnak mondot­ták. A keleti országokban ez másképpen van. Ott amikor Sztálin egyet prüsszent, akkor mindjárt azt mondják, hogy hoz­zájárult a Marxizmus-Leniniz- mus tudomány.fejlesztéséhez.” New York — A telefon 75 éves. Az első telefon szóváltás Graham Bell feltaláló és segéd­je Thomas E. Watson között 1876 március 10-én folyt le. Je­lenleg az egész világon körülbe­lül 70 millió telefont használnak, abból 43 milliót az Egyesült Ál­lamokban ahol naponként 165 millió beszélgetést folytatnak. Eszerint egy-egy telefonra át­lagosan naponként 2.3 használat esik. Belgrád — Macedonia és Ju­goszlávia déli részében egype több dohányt termelnek, mert ezt a gyenge és aromás dohányt nagymennyiségben vásárolják az amerikai cigaretta gyárosok, akik az amerikai dohánnyal ke­verik. Ugylátszik, hogy Jugosz­lávia legfontosabb kiviteli nö­vénye a dohány s miután ame­rikai cégek vásárolják meg, nagyban hozzájárult ahoz, hogy Jugoszlávia hátatfordított a né­pi köztársaságoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom