Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-03-03 / 1670. szám

1951. március 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal Labadie Collection MICHIGAN EGYTEM KÖNYTÄRÄNAK MUNKÁS-IRODALMI ÉRTÉKES GYŰJTEMÉNYE. Ha majd egyszer valaki való­ban meg akarja irni az amerikai munkásmozgalom balszárnyá­nak, — illetőleg radikális frak­cióinak igaz történetét, akkor az idevágó összes adatokat meg­találja Michigan állam egyete­mének (University of Michigan) könyvtárában, ahol a maga ne­mében páratlanul álló irodalom- gyűjteményt állítottak össze, tartják gondosan lajstromozva és helyezik el még ma is az ide­vágó kiadványok minden példá­nyát olyannyira nagy gonddal, hogy a “Labadie Collection” az egész világon például szolgál a szak-bibliografia gondos össze­állítására. Erről a munkás-irodalom gyűjteményről igen érdekes kis füzetet adott ki az egyetemi könyvtár és az alábbi adatokat ezen füzetből vesszük. A füzet Írója R. C. Stewart könyvtárnok és egyetemi tanár, aki,elmondja a füzet bevezető soraiban, hogy a múlt század munkásmozgal­mával foglalkozó irók gyakran veszik igénybe a gyűjtemény egyik vagy másik szakaszát és igy nem csoda, hogy egyidőben Wisconsin állam egyeteme, va­lamint a John Hopkins egyetem is megakarták szerezni ezt a gyűjteményt. Ezen munkás-irodalmi termé­keket CharlÄ, Joseph, Antoine Labadie, vagy röviden csak “Jo Labadie” kezdte meg és innen ered a gyűjtemény neve: Laba­die Collection. A MOZGALOM HAJNALA Jo (Dzsó) Labadie, 1850 áp­rilis 18—án született Michigan állam Paw Paw nevű városkájá­ban francia-indián szülőktől; az anyja a Potawatomi indián fő­nök lánya volt. Labadie apja több éven keresztül az indiánok között téritő munkát végző je­zsuiták tolmácsa volt s igy csa­ládjával együtt állandóan uta­zott, igy a legidősebb fiú, Jo, csak éppen az elemi oktatást nyerte. Szerencséjére azonban az apja odaadta nyomdászinas­nak South Bend, Ind. városban s igy ez a szakma lehetővé tet­te számára a tanulást, de egyben hamarosan csatlakozott a nyom­dászok szervezetéhez és amikor 1877- ben mint nyomdászsegéd New York városba ment, már ismert tagja volt a “Big Six” név alatt működő nyomdász unionnak. Amikor a Knights of Labor 1878- ban megkezdte működését és Michigan államban a nyom­dászok “Washington Literary Society” név alatt titkosan ala­kították meg az osztályukat, La­badie nem csak hogy ott volt az alakítók között, de megőriz­te ezen titkos gyűlés jegyző­könyvét és ma ez egyike a kol­lekció legértékesebb okmányai­nak. Labadie kész volt csatlakozni minden mozgalomhoz, ami az elnyomottaknak, a kizsákmá- nyoltaknak szabadságot Ígért. Csatlakozott tehát a “Green­back-Labor” párt mozgalmá­hoz is, amely 1878-ban őt jelölte ki Detroitban a polgármesteri tisztségre. Labadie nagy erély- lyel vetette magát a választási kampányba s cseppet sem bán­totta, hogy csak pár száz sza­vazatot kapott. De nem csak korteskodott, hanem gondosan megőrzött mindenféle röplapot, cikket, választási beszédet, stb., ami csak a kezébe került. így kezdődött ez a gyűjtemény. MINDENKI ISMERTE Ezen választási hadj áratnál került össze Judson Grennell nevű barátjával, aki egyike volt azoknak, akik Michiganban a “marxi szocializmust” elsőizben tanították. Labadie azonban nem volt elég nyugodt gondolkodású a marxi dialektika követésére és inkább az anarchizmus felé hajlott. Szerinte “az egyén tel­jes szabadsága” a legfontosabb és igy kell, hogy az legyen min­den mozgalomnak a végcélja. Ezt vallotta mint nyomdász, ké­sőbb mint szerkesztő, majd lap­kiadó s soha nem mulasztotta el az egyéni szabadság dicsőítését, ha arra alkalma támadt. Kétségtelen, hogy Labadie fontos szerepet játszott Michi­gan állam munkásmozgalmában. Egyike volt a “Detroit Council of Trade”, valamint a “Michigan Federation of Labor” megalaki- tóinak. Ez utóbbinak két Ízben is volt elnöke. Négy évtizeden át irt tudósításokat és cikkeket a michigani munkáslapokba. Közszólássá lett, hogy Jo Laba- diet mindenki ismeri és ő is is­mer mindenkit. Nagymérvű le­velezése ezt igazolni is látszik. MINDENKI KEDVELTE Külsejére nézve egy kortársa leírása szerint “Jo hatalmas termetű, a szabadbani életet kedvelő, széljárta ember volt, akinek indián szemeiből kicsil­lant a gall (francia) értelmes- ség”. Barátai a “szelíd anarchis­ta” néven említették, talán az­ért, mert nagyon jó szomszéd volt, aki készséggel csatlakozott minden humánus megmozdulás­hoz. De azonkívül soha sem ha­ragudott, még a vitákban is na­gyon higgadt maradt és a mér- gességet gyerekes gyengeségnek tartotta. Hogy mennyire tisztelték és kedvelték Labadiet kortársai, mutatja a következő eset. Ami­kor egészsége miatt külső mun­kát kellett vállalnia, 1893-ban kinevezték Detroit város vízve­zetéki hivatalához külső inspek­tornak. Már 15 éve dolgozott ezen a munkán, amikor egy uj Commissionert választottak, aki elhülve hallotta, hogy Jo, a vá­rosi alkalmazott, anarchista be­szédeket tart és cikkeket ir. Azonnal elmozdította állásból Labadiet, de amikor másnap megírták a lapok, olyan széles­körű tütakozás támadt, — ami­hez az összes lapok csatlakoztak, — hogy a Water Board gyorsan visszahelyezte állásába. Labadie egyik tisztelője, az ugyancsak indián származású Carl Schmidt 1912-ben egy 40 acres farmot adott neki ajándé­kul. A farmon egy kicsiny cser­mely futott át, amiben alig volt viz, miért is Labadie a farmnak a “Bubbling Waters” nevet ad­ta. Labadie még 21 évet élt itt, ahol még több ideje maradt cik­kek írásához, nyomásához és terjesztéséhez. Közben mindig gondosan gyűjtötte a munkás­mozgalmi, de különösen az anarchista irodalmat, noha nem rendszeresen s azért az 1933- ban bekövetkezett halála alkal­mából óriási halmaz (az az nem rendezett) röplap, jegyzőkönyv, füzet, újság, könyv, plakát, stb. maradt utána. A BÉRMUNKÁS KIADVÁNYAI A kollekciónak egyik érdekes­sége éppen abban áll, hogy olyan okmányokat tartalmaz, amiket eddig a könyvtárak nem gyűjtöttek egybe. Amint a Uni­versity of Michigan könyvtára megszerezte ezt a gyűjteményt, rendezte és hozzálátott a kiegé­szítéséhez is. Jelenleg a Labadie Collectionban az anarchista iro­dalom mellett megtaláljuk az adatokat az amerikai utópista mozgalmakra (Robert Owen, stb); a Knights of Labor, az AFL első éveire, az IWWj az SLP, stb. mozgalmaira vonatko­(Vi.) Eltekintve attól, hogy a gangszterek társulnak a nagy­tőkésekkel, sőt benősülnek azok családjába, vagy dúsan jövedel­mező szerződéseket csikarnak ki, melyek ellenében a legpiszko­sabb munkákat, sztrájktörést, munkásvezetők összeverését, le- gyükolását végzik, persze bün­tetlenül. Most meglátjuk az igazságszolgáltatás másik olda­lát, melyszerint azokat akiknek csak az a bünük, hogy a stock­holmi Békekonferenci javaslata­it nem csak aláírták, hanem itt másokat annak aláírására buz­dítanak és annak érdekében pro­pagandát folytatnak, most elité­lik őket. Sokkal gyorsabban, mint a gangsztereket. Ezen nemes célért harcoló el­ítéltek között van Wüliam Ed­ward DuBois, az amerikai mun­káspárt szenátor jelöltje és a progresszivek vezető tagja, Eli­zabeth Moos, Kyne Elkin, Ab­bot Simon, Sylvia Soloff; mind new yorkiak. Ezekkel szemben ugyan azon lapban és hasábon, egy kis kü­lön cikkben megírják, hogy Né­metországban szabadon enged­ték Hans Lipinski, Ludwig Bu- denseig, nagy náci vezéreket, gyilkosokat, akiket minden tár­gyalással, bizonyítékok felhal­mozásával nagyon is bűnösnek (háborús) találtak és 10-20-évi börtönre ítélték. Ugyan akkor sajnos, még a munkásság is eltanulva ezen amerikai igazságszolgáltatást. Briggsnél és sok más gyárak­ban, nem azon gangsztereknek vagy azok embereinek törték el a hátát, vagy verték össze, akik unionjuknak a legjobbjait ösz- szeverik, hanem azon egyszerű, gondolkozó munkásoknak, akik szintén a béke érdekében mer­nek szólni, beszélni, cselekedni, aláírásokat gyűjteni a stockhol­zó irodalom kiadványait nem­csak angol, hanem más nemze­tiségi nyelveken is. így például megtaláljuk ott a Bérmunkás összes bekötött pél­dányait és összes naptárainkat, továbbá Geréb József neve alatt a következő könyv és füzeteket találjuk lajstromozva: Az állan­dó munka biztosítása (1920). Forradalmárok könyve (1921), Egy Nagy Szervezet (One Big Union magyar nyelvű fordítá­sa) 1920; Hogyan kell olvasni? (1932); Lehetünk-e semlegesek? (1941) és Mit várhatunk a há­ború után? (1943). A gyűjtemény értékét rend­kívüli módon emeli Miss Agnes Inglish könyvtárnoknő nagyon gondos és szakavatott munkája, amely a rengeteg könyv, füzet, levél, röplap, stb. osztályozásá­ból, lajstromozásából és szaba­tos meghatározásukból áll. Ezen nagyszerű munka következté­ben a tények után kutató iró pillanatok alatt ráteheti kezét a kívánt korszak, vagy mozgal­mi frakció adataira, avagy ta­nulmányozhatja Josiah Warren, az első amerikai anarchista, Benjamin R. Tucker, Emma Goldman, Alexander Berkman, Johan Most, Francisco Ferrer, Daniel De Leon, Vincent St. John, Eugene Debs, stb. Írásait. mi és más békejavaslatok mel­lett. Még ez csak kezdete a hábo­rús őrületnek. Mi tudjuk a múlt­ból, hogy minden gazember, gangszter, rabló, a hazafiság leple alá bújik és azokkal fog­ják agyonveretni mindazokat, akik a tőkés rendszer ellen mer­nek szólni, agitálni. Sajnos, eb­be most a union vezéreket is be­lehet fogni, azok lesznek a leg­jobb szervezői a munkásság ön­tudatos tagjai elleni harcban. ESŐCSINÁLÁS A HÁBORÚ SZOLGÁLATÁBAN San Francisco — A californiai állami kereskedelmi kamara egy kis füzetet adott ki, amelyben, ismerteti az esőcsinálás tudo­mányának haladását s egyben elárulják, hogy a katonai ható­ságok már ezt az uj tudomány­ágat is beállították a háború szolgálatába. A füzet szerint az esőcsináló tudósok a katonai hatóságok részére titkos kísérleteket vé­geznek. Ilyen kísérlet szerint a hirtelen jött nagy eső a kövezett utakkal nem rendelkező terüle­ten megállíthatja a gépesített csapatok mozgását, mert a pu­ha talajban besüppednek a ne­héz gépek. De azonkívül meg van a lehe­tősége annak is, hogy a felhő­ket rádióaktivvá teszik előbb és igy az ilyen felhőkből származó eső nagy területen megölhet minden életet. Ezen füzet állítása szerint az ilyen titkos kísérletekre eddig már több mint egy millió dol­lárt költöttek. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? Az amerikai igazságszolgáltatás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom