Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-03-03 / 1670. szám
1951. március 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal gekbe és akiket nem ért a borzalmas halált okozó láng, azokat elpusztítja a levegő hiánya, melyet a tűz felemészt. Február második hetében, amikor a szövetségesek hadereje kezdett előrevonulni, 38 repülőgép 80 ezer gallon ilyen gazolint öntött le az ellenséges te- tületre és borzalmas pusztítást vittek végbe ember és vagyonban egyaránt. A tűz elől menekülőket pedig repülőgépekről gépfegyverekkel lövöldözték le. Ezt a brutális eszközt az amerikai repülők használták a második világháborúban Tokio ellen is és a jelentések szerint borzalmasabb pusztítást vittek végbe, mint az atombomba Hiroshima városában. Ezt a borzalmas brutalitást nevezik civilizációnak, demokráciának. De mindennek tetejébe, mi itt Amerikában boldogak lehetünk, mert amint a hírek szivárognak felénk Washingtonból, a mi honatyáink eme boszorkány konyhájából, tudtunkra adják, hogy a fizetéseket szabályozó bizottság nagy kegyesen megengedte, hogy a munkások a 6-ik bérjavi- tásban is részesüljenek, de azt is megszabják, hogy az nem lehet magasabb, mint óránkénti 10 cent javítás. Az árakat szabályozó hivatal főnöke is jelenti, hogy az élelmiszerek, ruházat, stb., még ez év közepéig emelkedhetnek, de azután aztán igazán ráteszik a kezüket arra, aki az árakat emelni merészeli.” Ha, ha, ha, hiszen az árak befagyasztásánál a polgári lapok óriási betűkkel hozták, hogy az FBI fogja ellenőrizni (nem a szabadgondolkodó, demokratikus egyéneket, azt már ellenőrizte, hanem azon egyéneket, akik az árakat engedetem nélkül emelni fogják és a legkevesebb két évi börtönre és 10 ezer dollár pénzbüntetésre ítélik. Erre aztán rohamlépésben megkezdődött az árak emelkedése és a mai napig folyton emelkedik. Sem az FBI, sem a kormány, sem a hatalmas szakszervezetek, nem tesznek ellene semmit sem. Az egy esztendővel ezelőtt életbeléptetett 75 centes minimális munkabér, millió és millió munkás részére még ma sincsen életben. Számtalan esettel igazoltuk lapunkon keresztül is, hogy nem csak a gyógyszer- tárokban, éttermekben, kiárusító üzletekben, hanem a mező- gazdasági nehéz munkákat végző munkásoknak 45-50-60 centeket fizettek óránként. Éppen a napokban volt az újságokban, hogy New York állam volt kormányzójának bátyja, California államban levő hatalmas mező- gazdaságán, néhány száz bevándorolt délamerikai munkást alkalmaz, szégyenletesen alacsony munkabérek mellett. De mielőtt a 6-ik bér javítást fogják eszközölni, először azoknak adnak javításra engedélyt, akik még az 5-ik bérjavitásban sem részesültek, de már a 99-ik áremelésben nekük is részük volt. Azok az acél, bányász ipari munkások, akik az elmúlt hetekben részesültek 10 és 20 centes óránkénti béremelésben, 1952 április haváig, nem jogosak béremelésre. De azok az élelmiszer és az életszükségletek uzsorásai, az árakat szabályozó hivatal szerint ez év kö- j zepéig jogosak az árak emeléL ÁT H AT Ó írja: GOLD LAJOS mint itt mondják — hogy Oroszországban kimondják a tulajdonjog tilalmát, de a népnek mindene van. Ellenben itt, kimondjuk mindenki jogát a magántulajdonhoz, de mindentől megfosztjuk a népet. Ha valaki egy jogos követeléssel áll elő és akarja azt amit adott, az ember úgy véli, hogy a tisztesség is a követelő oldalán van. De milyen más az, amikor a rabló az áldozatát tolvajnak nevezi és törvényes eljárással fenyegetőzik, ha nem szolgálja be a kiszabott követelést nem törődve azzal, hogy képes-e vagy képtelen az illető. A hatósági gépezettel a hatalmában ezt tükrözi vissza a mai adóztatási rendszerünk. Egy Francis J. Kelly nevű iró, február 6-ikán kiadott cikkben írja, hogy a “tévelygő adófizetők egy és fél billió dollárral csapják be évente, Samu bácsit,” amikor a nemzet adószedője nyilvántartotta, hogy a cirka 1.500.000 dollár nem fizetett adó megtakarítana az államnak 250,000,000 dollár kamatot. Ezért Mr. George J. Schoeneman, mint belügyi-pénzbiztos javasolta az illetékes bizottság előtt, hogy jobb kikutatási metódust kell alkalmazni és helyreütni e halasztásokat, mivel tavaly júniusig bezárólag 1,800,000,000 dollárt kényszeritettek ki a tévelygő adófizetők kasszájából. Körülbelül 29 millió jövedelmi és haszonfelesleg jövedelem kimutatási ivek felülvizsgálata óriási munkát követel és mint mondja, hogy többnyire üzletcégek azoknak a száma, akik az államot igy megkárosítják. Valóságban, mondja Mr. Schoeneman, nem több mint 4,326,886 adóivet vizsgáltak felül a 90,- 000,000 adóív közül. Schoeneman szerint, körülbelül 200,000- rel kell kitoldani a detektívek számát, hogy kellően kikutathassák az ilyen patriótákat. A fentiekből az a legérdekesebb, mint Schoeneman mondja, hogy 7 a 10-ből mind olyan, aki 25.000 dollár vagy több jövedelemmel rendelkezik évente, ezeknek az adóivjeikbe csúszik be a sére. De nem csak az élelmiszer uzsorásoknak van szabad kezük az érvágásra, hanem maga a kormány is egy újabb érvágást kíván eszközölni a kereseti adó újabb emelésével. Hat billió dollárt kívánnak a bérrabszolgák zsebeiből kiemelni. A túlságos magas haszon megadóztatását is tervbevették, de nagyon kétséges, hogy ha azt el is fogadják, hogy valaha is valamely társaságot megfognak adóztatni, mert tulmagas profitra dolgozott. Ki fogja megállapítani a tulmagas profitot, a részvényesek? Ezek a hiénák, akik bérrabszolgáik túlságos kizsákmányolása folytán, tulmagas profitra tesznek szert, vigyázni fognak arra, hogy azt meg is tartsák. De ha a bérrabszolga keresetéről van szó, bármilyen szüksége legyen is arra a nyomorult dollárra, irgalmatlanul elveszik tőle, még mielőtt megkapná azt. Ez a törvény előtti egyenlőség, ez a mi demokráciánk. Köhler legtöbb hiba. Tehát ő javasolja, hogy ezentúl két évenként ejtsenek szigorú vizsgálatot e jövedelmi körben úgy, hogy az előző években fizetett adókat vegyék alapul és azt követeljék tőlük tekintet nélkül arra, hogy mint változott az üzletviszony időközönként. A nemzeti pénzügyek kapcája roppant szorul máris, ha már üyen jelentések is napvilágot látnak. Mert ha egy 150 milliós nemzetnek az adóját 90.000,000 és ennek is legtöbbje bérrabszolga hátát terheli, de mégis 60,- 000,000 az, aki nem állít ki jövedelmi adóívet mert nincs any- nyija, mint amennyit bejelenthetne, vagyis abba a kategóriába esnek, akik mentesek jövedelmi adóivek kiállításától, bizony nagy elképzelésre itt nincs semmi szükség. Az sem ritka eset, hogy az adófizetés terén sokan hangoztatják ellenszenvüket azzal, hogy az állam mi jogon rendelkezik az egyén idejével, amikor kötelezi arra, hogy az eszét kimarja a számadással heteken keresztül és vallomásokra kényszerítse olyasmikben, ami normális körülmények között nem szabadna, hogy legyen valakinek köze hozzá. És van benne valami, ha elgondoljuk, hogy a hitelezőnek a kötelessége számlát kiállítani az adósnak és megmondani neki azáltal, hogy mennyivel tartozik és nem az adósra bízni, hogy hitelezőjének bevallja adóssága mennyiségét, mert rendszerünk szerint is, bolondnak tartják azt, aki igazságos hajlamokat tanúsít. így tehát, csak okosaknak mondhatni azokat, akik igy kerülgetik a rablót még akkor is, ha önmaguk úgynevezett lopáson foghatók, midőn az állam vádolja az egyént, mig az egyén vádolja az államot jogtalan kisajátításokkal. Nem véletlenség, sem nagy különlegesség számban vannak olyanok, akik, hogy elkerüljék a kincstárnak való beszolgálási pénzfeleslegüket, olyanféle luk- szus műveletekbe bocsájtkoz- nak, mely felemészti a pénzfelesleget, mint például egy bizonyos cégtulajdonos mondja, hogy soha versenylóval nem foglalkozott és ma is annyit ért ahoz, mint ló az é-b-c-hez, de, hogy ne kelljen pénzét beszolgáltatni adóban, ezért évente több mint 70,000 dollárt költ el úgynevezett vevőinek a szórakoztatására és közben önmaga is követi a lovait és pedig költségmentesen, mert annyi kifutja a lovak versenyeztetéséből, hogy szálloda és más költségeit bőven fedezze és igy kap adó- mentességet a lovakra költött összegekre, mert úgy nyilvánítja mint hirdetést, melyre szüksége van, hogy üzletét fentart- hassa. 4 Igen kérem, Amerika oly szabad ország, melyet ha csak a vita kedvéért is összehasonlíthatnánk a szovjet szisztémával — A MECHANIKAI AGYVELŐ Los Angeles — SWAC, a 90 négyzetláb helyet elfoglaló és 2000 electron tubust tartalmazó MECHANIKAI AGYVELŐ amelyre California Egyeteme nagyon büszke, mert percek alatt olyan komplikált számításokat lehet vele elvégeztetni, amiket képzett mathematiku- soknak hetekig tartana kiszámítani, most újabb állomáshoz érkezett. Az “ész” gondnokai, Dr. E. U. Condon és Dr. H. D. Huskey úgy vélik, hogy ha számok helyett pár ezer szóból álló szókincset rögzítenének meg benne a mágnesos rekordolás utján, méghozzá többféle nyelven, akkor egy gomb megnyomására ez a gép azonnal az összes nyelven kigépelné — vagyis lefordítaná, — a belegépelt szöveget. Az üyen fordításnál természetesen csak az lenne a baj, hogy túlságos szószerint lenne s sokszor annak helyes fordítása sokkal nagyobb akadályokba ütközik, mint az idegen nyelvbőli fordítás. A két tudós azonban ragaszkodik az eszméhez és remélik, hogy rövidesen létrehozzák a mesterséges fordító gépet, amely nem is egy, hanem egyszerre egész tucat idegen nyelvre fordítja le a kívánt szöveget. — A fő az, hogy legyen olyan valaki, aki majd megérti az ily fordításokat. AZ ÉRZÉKENY RÉSZVÉNYESEK New York — Arra a hírre, hogy a Szovjet Union hajlandónak mutatkozik résztvenni a négy hatalom külügyminisztereinek tanácskozásán, ami némi reményt nyújt a békés állapot visszaállítására, a részvények árai a new yorki tőzsdén rohamos esést mutattak. Egyes részvények 1-3 dollárral estek. Egyetlen nap alatt 1,250,000,000 dollár veszteséget jelentett a tőzsde. — Nyilvánvaló bizonyíték, hogy az ipari részvények árait a háború emeli, a béke pedig csökkenti. H-BOMBÄT PRÓBÁLTAK Edicott, N.Y. — Dr. David Bradley fizikus, aki tagja volt azon tudós bizottságnak, amely a Bikini szigeti kísérletet vizsgálta, azt állítja, hogy Nevadá- ban a múlt hetekben a hidrogénbombát próbálták ki. Dr. Bradley azt mondja, hogy ezen állítását az egyszerű számítás bizonyítja: A Hiroshima városra dobott bombánál az ablakok a robbanás központjától csak 10 mérföld kerületben törtek be, itt ellenben még 80 mérföldes távolságból is jelentették az ablakok beroppanását. Miután a robbanás ereje a térben a “köb” arányban fogy, igy ahhoz, hogy nyolcszor olyan messziségben ablakot törjön 512-szeres erő kellett. A nevada bomba tehát nagyjából 500-szor erősebb volt a Japánban használt bombáknál, ami arra enged következtetni, hogy az uj hidrogénbombákat próbálták ki.
