Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-02-24 / 1669. szám

1951. február 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal romra a halhatatlan halott élő dicsősége ellen. Bár mindketten tanárai a magyar irodalomtör­ténetnek, elfelejtik, hogy 70-80 évvel előttük Vörösmarty ho­gyan nyúlt a hóna alá az isme­retlen Petőfinek, hogy később a “két hazában visszhangzó nevű Petőfi” milyen melegség­gel serkenti a “költői szent hegy­re” az induló Arany Jánost és hogy Arany mennyi barátsággal övezi Tompát. Egyik se irigyel­te a másikat. E nagy lelkek úgy érezték, hogy kis Magyarország Olimpuszán van elég férőhely minden igaz költő számára. Per­sze . az ostrom összeomlott, — hiába támogatta a kurzus kor­mányzat minden kibérelt tolla. Nem vitás, hogy Kosztolányi tehetséges iró volt, de nem volt lángelme. A tehetség nem külö­nös erény. Nem is erény. Vélet­len dolga. Vagy veleszületik az emberrel, vagy nem. Nem lehet se megvenni, se elsajátítani. Az irodalmi bátorság, a politikai tisztesség, á haladás ügyéért va­ló kiállás, a “megcsufolt örök hajadon, a nép” jussáért és iga­záért való perlekedés azonban megbecsülni való erények, ami­ket mindenki maga szerez, ha igaz emberség veri a taktust a szivében. Ady ezekben az embe­ri erényekben gazdag szívvel harcolt a jobb jövőért. Neve ott fog ragyogni “az idők bércein, — a századokon.” Kosztolányi fekete szivében 1919 után egy szikra se maradt ezekből az em­beri erényekből. Odaállt a bűnös múlt intézményeinek és embere­inek segítésére, hogy újból igá­jukba hajtsák a megtiport mil­liókat. A haladó hűbéri világ urai és cselédei a karjaikba kap­ták ezért, minden jóval ellátták, sikerhez, pénzhez juttatták. Csil­lagos embere lett a csillagtalan éjszakába sülyedt magyar iro­dalomnak. A szökött német csá­szár ebédre hívta Doomba. A pápa magánkihallgatáson fogad­ta. A budai Várban is, Gödöllőn is arszlánkodhatott a Horthy es­télyein . . . De egy jó könyv ki nem került a keze alól. Pakfon hangja volt mindennek, amit irt, — az Édes Anna hazugsága­itól az utolsó verses nyögdécse- lésig. Akik most életre akarják ku- ruzsolni, azok a bűnös múlt üz- letes cinkosai. Gyalázatos terve­iket az értelmes magyarországi munkások hiúsítsák meg. Ezt követeli tőlük a történelmi igaz­ság és a saját ügyük megbecsü­lése. A Pardon rovat Íróját nem a nagyoknak kijáró és a szebb jövőt ékesítő Pantheonban kell elhelyezni, hanem a feledés sze­métdombjára kell vetni. Elvta­gadásáért, hűtlenségéért, az el­lenforradalom szolgálatába állí­tott silány munkájáért ezt — és csak ezt — érdemli. ROTIICHILD ÉKSZEREI Frankfurt — A Rhine-Bank épületéből erős amerikai kato­nai rendőség fedezete alatt fél­millió dollár értékű ékszert szál­lítottak a Német Szövetségi Bank kasszájába. Ezen éksze­rek egy részét állítólag Her­mann Göring náci repülő gene­rális rabolta el a francia Roth- child családtól. Most egy bizott­ság fogja megvizsgálni, hogy kik az igazi tulajdonosok. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE A magyar népi demokrácia rendkívül széleskörű jogokat biztosit a dolgozók részére a po­litikai, gazdasági és kulturális élet minden területén. Az ország fejlődésével együtt fejlődnek, növekednek a dolgozók jogai és egyben felelősségük is mindaz­ért, ami az országban történik, hiszen mindig nagyobb és na­gyobb tömeg előtt válik világos­sá, hogy a népi demokráciákban minden a dolgozók érdekeit szolgálja. Alapvetően megválto­zott a munkához való viszony annak következtében, hogy a gyárak, üzemek ma már a dol­gozó nép tulajdonát képezik. A munkás, az alkalmazott, ami­kor lelkesen, szorgalmasan dol­gozik, amikor igyekszik eredmé­nyeit állandóan javítani, többet és jobbat termelni, tudja, hogy munkájának gyümölcsét nem veheti el tőle a tőkések marok­nyi csapata, hanem a haszon a dolgozók társadalmáé, vagyis sajátmagáé, dolgozó társaié, családjáé. A munkaviszonyok terén már eddig elért eredményeket rögzíti a most megjelent “Munka tör­vénykönyv” és egyben uj ren­delkezésekkel továbbfejle s z t i ezeket és ezzel elősegíti a szoci­alista építés gyorsabb ütemét. A munkatörvény a magyar dolgo­zó nép uj, nagy vívmánya, amely nem csak törvénybeiktatja, ha­nem ki is terjeszti a dolgozók széles demokratikus jogait. Melyek a munkatörvény legjelentősebb intézkedései? Mindenekelőtt szabályozza a kollektív szerződések rendsze­rét. A törvény kimondja: az ál­lami szerveknek a Szakszerveze­tek Országos Tanács (SZOT) és a szakszervezetek közreműködé­sével kell megállapítanak a munkafeltételeket és a munka­béreket. A népköztársaság biz­tosítja a dolgozóknak azt a jo­gát, hogy a kollektiv szerződé­sek segítségével közvetlenül is résztvehessenek a munkafeltéte­lek megállapításában, hogy tár­sadalmi ellenőrzést gyakorolja­nak a szocialista üzem működé­se felett. A törvény értelmében a dolgozók nevében az üzemi bi­zottság köti meg a kollektiv szerződést a vállalat igazgatósá­gával. A dolgozóknak joguk van arra, hogy megvitassák ezt a kollektiv szerződést és ha szük­ségesnek tartják, módosítsák. Az üzemi kollektív szerződé­sek bevezetése az üzemi demok­rácia nagyjelentőségű kiterjesz­tését jelenti. Ameddig a kollek­tiv szerződéseket egész ipar­ágakra kötötték, nem lehetett tekintetbe venni az egyes üze­mek sajátosságait. Ezért az iparági szerződéseket a dolgo­zók nem érezték eléggé magu­kénak, rendelkezéseit általában nem ismerték. Most a helyzet gyökeresen megváltozik, hiszen a törvény előírja, hogy a dolgo­zók javaslatait, észrevételeit fi­gyelembe kell venni. A jóléti és kulturális szolgál­tatásokról is intézkedik a mun- munkatörvény. Újonnan szabá­lyozza, egységesedi rendezi a szabadságidőt. Minden dolgozó­nak két heti alapszabadság jár. Ehhez jön a munkában eltöltött idő után járó szabadságnapok száma. Hosszabb fizetett sza­badságot biztosit a törvény azok részére, akik egészségre ártal­mas, nehéz munkát végeznek, továbbá a fiatalkoruk, a tudo­mányos vagy nevelőmunkán dolgozók, a vezető állást betöltő dolgozók részére. A dolgozók üdültetésének megszervezése — a szakszerve­zetek fontos feladata. A munka­törvény biztosítja ehhez az ál­lam hathatós anyagi támogatá­sát. Ingyenes üdültetésben kell részesíteni azokat, akik foglal­kozásuk következtében szenved­nek betegségben. Ingyenes üdül­tetésben lehet részesíteni az ipa­ri tanulókat, ifjúmunkásokat, sztahánovistákat és az erre ér­demes legkiválóbb dolgozókat. A munkatörvény részletesen meg­határozza: kik azok az élenjáró dolgozók, akik számára rend­szeresen meg lehet adni ezt a kedvezményt. És a törvény sza­vai nem maradnak holt betűk! Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a népköztársaság kor­mánya az 1951. évre hatalmas összegeket irányzott elő a dol­gozók üdültetésére, az üdülők szépítésére és fejlesztésére. Nagyjelentőségű intézkedések védik a dolgozó nőket és a fia­talokat. A törvény értelmében dolgozó nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely egészségére hátrányos következményekkel járhat. A teherben lévő dolgozó nőt a terhesség 6. hónapjától kezdve nehéz testi munkára, va­lamint éjjeli munkára beoszta­ni nem lehet. Saját kérelmére — orvosi vélemény alapján — egészségügyi szempontból meg­felelő munkakörbe kell áthe­lyezni. Ebben a munkakörben sem lehet kevesebb a keresete, mint amennyi az előző hathavi keresete volt. Kedvező munkafelételek meg­állapításával és széleskörű ta­nulási lehetőség biztosításával segíti elő a törvény, hogy a dol­gozó fiatalok egészséges, müveit és öntudatos szocialista embe­rekké fejlődjenek. Többek kö­zött kimondja az errevonatkozó szakasz, hogy a fiatalokat 14 éves kórig munkára alkalmazni nem szabad; 16. életévének be­töltéséig pedig csak olyan mun­kára szabad alkalmazni, amely nem ártalmas testi és szellemi fejlődésére. Uj jogokat, uj lehetőségeket biztosit ez a törvény a magyar dolgozóknak, hogy munkájukat minél eredményesebben végez­hessék, hogy szabadon és boldo­gan élhessenek. Olyan jogalko­tás ez, amelyre büszke lehet minden magyar dolgozó. NAGYBUDAPEST HÍREI AZ ÚJPESTI SZABADSÁG- HARCOS TÉREN a múlt év májusában 5 lakóház építését kezdték el. Két 16 lakásos épü­letben már beköltöztek a dolgo­zók, a másik két hasonló ház építését most fejezték be. így újabb 32 család költözhet be uj, modern, kényelmes otthonába. Az ötödik házban már csak a szerelést és a szárítási munká­kat végzik. Az itt készülő laká­sokat már a jövő hónap közepén átadják rendeltetésüknek. Eb­ben a házban 74 család számára épült uj otthon. A BUDAPESTI BÖLCSŐ­DÉK száma ebben az évben 35 százalékkal emelkedik. A többi között uj bölcsödét kap a XIV., a XX. és a XVII. kerület is. A fenti három bölcsőde tervezési munkálatain most dolgozik a fővárosi tervező intézet. A ter­vezés alatt álló jóléti intézmé­nyek munkaversennyel, gyorsí­tott ütemben készülnek el. A VÁROSMAJORBAN ta­vasszal megkezdik egy 8400 négyzetméter területű gyermek­kert létesítését. A tervek szerint a gyermekek korok szerint elkü­lönítve játszhatnak. 3,600 négy­zetméter területen állítanak fel csuzdákat, hintákat, forgókat, lubickolót és homokozót. A na­gyobb gyerekek 4.800 négyzet- méter nagyságú területen játsz­hatnak. Épül az ország Hajdu-Bihar megyében janu­ár első napjaiban újabb három termelőcsoport alakult. A zár­számadások ismertetése az egyé­nileg dolgozó parasztokban egy­re nagyobb mértékben felkelti az érdeklődést a társasgazdál­kodás iránt és több községben alakulnak a termelőcsoportot előkészítő bizottságok. Az el­múlt héten Püspökladányban alakult meg a “Petőfi” termelő­csoport, amelybe számos közép­paraszt is kérte felvételét. Bá- rándon “Úttörő” néven alakult meg uj termelőcsoport. Ujlétán szőlőtermelőcsoport alakítását határozták el az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok. Az Aggteleki cseppkőbarlang a dolgozók, természetbarátok egyik legkedveltebb kiránduló- helye. Az elmúlt esztendőben több mint 22.000-en látogattak el ide és tekintették meg a bar­lang látványosságait. Az idén még a tavalyinál is jóval na­gy ob forgalomra számítanak. Megszüntették a környék nyári vízhiányát. A barlang mélyén, az egyik legszebb részen, a “Táncterem”-ben a barlangban élő állatokból állandó kiállítást rendeznek. Újjáépítették a Bar­lang-szállót, melyet már át is adtak rendeltetésének. Törökszentmiklóson janu á r második felében három uj ter­melőszövetkezeti csoport ala­kult: Barta-pusztán, a földvár­halmi dűlőben és a pozdorhalmi részen. Kondoros község lakóinak nagy része a múltban két kilo­méter vagy még ennél is na­gyobb távolságról hordta az ivó­vizet, mert nem volt megfelelő kút lakóházaik közelében. A he­lyi tanács kezdeményezésére január elején' artézikutat kap­tak a kondorosiak. Kaposvárott vendégszerepeit a “Gördülő Opera” Erkel Fe­renc “Bánk bán” cimü operájá­val. Az előadást olyan nagy ér­deklődés előzte meg, hogy már egy héttel a bemutató előtt el­keltek a jegyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom