Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-02-24 / 1669. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. február 24. A nagyiparok hűséges társai (Vi.) A Kefauver szenátusi I vizsgáló bizottság detroiti kihall­gatáson sok olyan ember, gang- szter, iparfejedelem, illetve azok! szócsövei voltak felsorakoztat­va, akiket mi már éveken ke­resztül ismertünk. Ismertük piszkos — gyilkos — cselekvé­seiket, uniont törő támadásai­kat, pénzért munkás árusításai­kat. Legújabban sziciliai gang- sztereket hozattak ide, akiktől egy-egy ezer dollárt vettek el csak az idehozatalért és azonnal sztrájktörő munkába állították őket a Michigan Stove társulat­nál. Mindezen tényeket már régeb­ben, még 1948-ban a Murphy biró Grand Jury vizsgálata kide­rítette, amit mostan a szenátusi bizottság hallgatott végig. Ám­bár a Murphy vizsgálatát elte­mették és most is nagy lármát csináltak, hogy azt ki merte ad­ni és igy nyilvánosságra került, azáltal azt is megláthatták a michigani polgárok, hogy hiába ismerték az igazat, még sem ott keresték a union vezetők elleni merénylőket, ahol azokat meg­fizették, hanem a unionisták kö­zött s azt akarták elhitetni, hogy azok egymást lövöldözik és verik agyon. A GYILKOSOK “A mi jegyzeteink azt mutat­ják, hogy ez az ember (Mike Rubino), a legbrutálisabb hood­lum a városban, őt gyanúsítják több gyilkossággal és a licavoli bandának a hóhéra (trigger- men) ” — mondta Burlington, a bizottság ügyésze és erősen Ru­bino szemébe ngzett. “Én nem tudom mit beszélsz” — dörmögte az erős testállásu Rubino. Azonban minden kér­désre megtagadta a választ, azon a címen, hogy azt ellene tudnák felhasználni. Még arra sem válaszolt, amikor azt kér­dezték tőle, hogy keresett-e egyetlen egy becsületes dollárt életében ? William Buffalino, aki társ- tulajdonos volt a Bilvin Juke Box (zenélőládák) szétosztó és azt uraló társulatnak és több mint egy millió dollár hasznot csináltak évente, melyet Buffa­lino nem tagadott, mégis ezt merte mondani: Kérdés: “Miért hagytad ott a társulatot?” Válasz: “Mert nem volt hasz­nos üzlet.” Ez a Buffalino, megszerve­zett egy “Coin Machine Union” (ÁFL) szervezetet, mely szerin­te sokkal jövedelmezőbb, mint az előzőleg egy müliós évi jöve­delem. De ugyan akkor mint magyarázatot, mások azt vallot­ták, hogy Buffalino engedelme nélkül, nem lehet egyetlen Juke, Boxot elhelyezni. Ez magában foglalja a többi hazárdjátéko­kat szolgáló gépezeteket is. A Coin Machine,, illetve Buf­falino unionjába a belépés 25 dollár, havi dij 15 dollár. Hogy mennyit szed össze a kiadott gépek után, azt maga sem tud­ja megmondani, vagy nem is igen kérdezték tőle. A DÍSZ SZEMLE Tocco Testvérek, Perone Testvérek, Licavoü, Buffalino, Rubino, Denna, Ricardo és ezek­kel szövetkezett Briggs, Ford társulatok voltak felsorakoztat­va. Amig a Briggs elnökével Ro­binsonnal és Mr. Benettel a Ford kiskirályával nagyon is kesz­tyűs kézzel bántak, a velük szö­vetkezett gangszterekkel egy kicsit megdörzsölték, de azért még mindék szabadon vannak és legkevesebb 45-100 ezer dollárig szednek évi jövedelmet legin­kább az ilyen nagy iparoktól ajándékba (?). Hogy a kisebbeket nem sora­koztatták fel, azt azzal is meg­magyarázzák, hogy nem volt idő három nap alatt. Na meg a General Motors, az U.S. Steel és sok más hasonló nagyüzem, me­lyek szintén éppen olyan vi­szonyban voltak ezen sztrájktö­rő gangszterekkel mint a Ford és a Briggs, képesek voltak job­ban eltitkolt üzleti kapcsolatai­kat. BRIGGS 1946 óta több Briggs gyári unionvezetőt összevertek, vala­mint a két Reuther testvért meglőtték az ablakon keresztül. A tetteseket soha nem is talál­ták meg, ha még keresték volna sem, de nekünk erős a gyanúnk, hogy nem is keresték azokat; Pe­dig a vezetőknek címeit is tud­ták, Perone testvérek. Ezt megelőzőleg a Michigan Stove társulatnál is több union embert összevertek és más megszer­vezett uniont is széjjelverték, Peronne gangszterek. 1934-ben a Mechanical Education Associ­ation próbálta és félig-meddik meg is szervezte a Michigan Sto­ve társulat munkásait, Perone- ék széjjelverték. Ennek ellené­ben Sam Perrone, a fővezérük, kapott egy olyan szerződést, melynek évente 45.000 dollár a tiszta jövedelme. Jellemző, hogy Perone Samu bácsit 1945-ben becsukták és akkor sikerült az uniót meg­szervezni a Michigan Stovenál, de mihelyt kijött (három év he­lyett hat hónapot ült), azonnal hozzáláttak az union megtöré­séhez. Egy pár hónap múlva egy csomó, valami hatvan sziciliai martalóc került be a gyárba — huszonegyet el is fogtak most, miután már nem tudták tovább takarni, hogy törvénytelenül lettek ide becsempészve, valaki által, aki egy ezer dollárt sze­dett el tőlük és azonnal munká­ba állitotta őket, sztrájktörők­nek. Most azt állítják, hogy a ha­tóság nem tudja kik hozatták azokat ide, vagy tették be ilyen csoportostól a Michigan Stove- hoz dolgozni, de a vizsgálat alatt kiderült, hogy több magas állású rendőrtiszt, heteket tölt évente Perone privát vadászla­kában, valamint saját bevallása szerint, nagyon jó barátságban van ezekkel a rendőrtisztekkel. Mr. Perone-nak van egy ve- je, akinek nem volt munkája, jövedelme, de mivel nem a mun­ka, hanem a jövedelem volt a fontos, igy a papa Perone el­ment Mr. Robinsonhoz, a Briggs elnökéhez és valamilyen meg­egyezés alaján a vejét, Mr. Brendat megtették közvetítőnek a selejt (scrap) eladására. Ugyanis a gyártól a Woodme­re Scrap Compánia szedte ösz- sze, vette meg a scrapet, már 28 éve. Ezután is azok veszik meg, de mégis Mr. Brenda kap évente 100.000 dolláron felül, mint komissiót. Hogy mit csinál ezért az összegért, Mr. Robinson többszöri kérdés után sem tud­ta megmondani a szenátusi bi­zottságnak. De ahogy ezt a szerződést megkapta Brenda, Perone veje, hat union vezetőt csúnyán ösz- szervertek a gangszterek. Vala­mint a két Reuther ellen is me­rényletet követtek el és félig bénává lőtték őket. Azon rendőr tisztviselők, akik olyan jó ba­rátságban vannak Peronéval, nem találják a bűnösöket. A Perone, illetve Brenda- Briggs szerződés kötését ellen­ző Briggs tisztviselők, Cleary, Herbert és még egy harmadik, egy éven belül maghaltak a szer­ződéskötés után, igy nem hoz­hatták őket elő, mint tanukat. Mr Robinson, aki nem csak a gyárnak elnöke, hanem ami sok­kal fontosabb Briggsnek a veje — vagy éppen azért lett az el­nöke — minden kérdésnél úgy bujt ki, hogy az elhunyt Cleary kezelte az ügyet, ő nem tudott semmit róla. Halottal takaró­zott. Ugyan akkor az 1948 évi Grand Jury előtt Herbert (szin­tén elhalt (tisztviselő) titkárnő­je vallomást tett, hogy munkás­zavarok elintézése miatt kötöt­ték a szerződéseket, el lett bo- csájtva a hivatalból és egy even lseiül meghalt. A Michigan Stove igazgatója Mr. Fry, Mr. Robinson a Briggs- nél és Mr. Benett nem félnek, hogy nekik is bajuk lesz. Sőt ugylátszik, hogy a Perone, Li­cavoli, Ricardo, Brenda, Dánná, Tocco urak sem félnek, hiszen nagyon jó összekötetéseik van­nak a rendőrségen. MIÉRT VAN A KOMÉDIA? Detroit vidékén minden újság­olvasó, gondolkozó ember is­merte már éveken keresztül az ilyen Peron, Brenda, Tocco, Da­na féle szerződéseket és össze­tudta adni a munkásokat, union vezetőket összeverő, sztrájko­kat törő cselekvésekkel. Tudták a bírók, a rendőrfőnökök, a po­litikusok, hiszen a Tocco és más gangsztereknek a fényképéi le­vették akkor, amikor 1932-ben a Fordnál legyilkoltak 5 mun­kást, ott segített Benettet fele­melni, miután valaki leütötte egy téglával. Valamint azon fényképen, melyen megmutatták, hogyan verték össze Reuthert és Fran- kenstient meg a többi union ve­zéreket a Fordnál a hídon, tisz­tán láthatók a gangszterek de egyetlen egyet sem fogtak el. Mindenki tudta, hogy a Ford­nál úgy a kocsik elszállítására, mint a munkások élelmezésére, a gangszterek kapták a szerző­dést. Mindenki tudja, hogy a Tocco banda, 50-75 dollárért árulta a Fordnál a munkát, de semmi bajuk nem történt. Ugylátszik, hogy Ford, meg talán a Briggs is szeretne a gangszterektől szabadulni. Nem birták a gangszterek széjj elver­ni az uniont, igy nincs rájuk többé szükség, de másképpen nem igen bírtak azoktól szaba­dulni, igy szükséges volt ez a komédia. Ahol még remélik, hogy a gangsztereknek sikerül széjjelverni a uniont, ott nincs lárma, nincs vizsgálat, még itten csak ipari kémek vanna meg né­ha-néha összevert union veze­tők. Még nagyobb, jövedelme­zőbb szerződések, melyek elle­nében legkevesebb 50 ezer dol­lár évi jövedelem van biztosítva. Hogy mennyi ilyen szerződést kötnek, arról nem szól a króni­ka. Nem fogják vizsgálni, amig van reményük az iparoknak,' hogy ez a hűséges társulás ne­kik kedvező lehet. A Fordnál mióta az union megerősödött és Mr. Benettet is menesztették, szeretnének sza­badulni a többi gangszterektől is. De olyan szerződések van­nak, melyet egykönnyen nem lehet megtörni, sőt nem is mer­nek, mert esetleg azok a káro­sult gangszterek elmondanák, hogy miket kellett nekik csinál­ni, hogy ezen szerződéseket meg­kaphatták. Például Dánná, aki a kocsikat szállító társulatnak az egyik ve­zető tagja, fél tulajdonosa, irni- olvasni nem tud, semmit nem csinál, még csak csekket sem tud kiállítani, mégis 46.000 dol­lár évi jövedelmet kap. Amikor kérdezték tőle, hogy mit csinál ezen nagy összegért, azt felelte, hogy “decisions” (elhatározáso­kat). De a múlt évben nem kel­lett neki ilyen elhatározást hoz­ni .... és nem is volt gyilkos­ság, vagy összeverés. A NŐK HAZAFIASABBAK Washington — Lewis B. Her- shey generális, aki a sorozó bi­zottság vezetője, azt mondja, hogy a nőkre nem kell kiterjesz­teni a kötelező sorozást, mert sokkal több nő jelentkezik ka­tonai szolgálatra, mint ameny- nyire szükség van. Ebből arra lehet következtetni, hogy az amerikai nők általában “haza­fiasabbak a férfiaknál”. IGAZ, VAGY NEM? San Francisco — A koreai harctérről hazatért Robert S. Allen washingtoni újságíró és kommentátor itt azt a kijelen­tést tette, hogy a koreai fronton harcoló United Nation hadsere­get már valójában nem MacAr- thur, hanem Matthew B. Ridg- way generális irányítja. Allen állítása szerint MacArthurt már csak mint “tanácsadót” használ­ják, ha éppen Ridgway valami adatot akar tőle megtudni. “MacArthur már ‘finit la gu­erre’, az az befejezte a háború­ját”, — mondotta Allen. Ezt az intézkedést azonban nagyon ti­tokban és nagyon simán intéz­ték Washingtonból, nehogy árt­sanak annak a tekintélynek, amit MacArthur a japánoktól kap. NINCS BIZTOS VÉDEKEZÉSI MÓDSZER Washington — Hoyt S. Van- derberg generális, az amerikai légi flotta parancsnoka azt a kijelentést tette, hogy ha az oro­szok be akarnak ide törni mond­juk száz repülőgéppel, akkor a legjobb esetben is abból legfel­jebb csak 30-at lehetne lelőni és 70 elérné a célpontot. Ugyanez áll természetesen az Oroszor­szágba betörő amerikai bombá­zó gépekre is. Szóval a repülő támadás ellen eddig még nincs biztos védelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom