Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-02-24 / 1669. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPAKI tJNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act «f March 3. 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 FEB. 24 NO. 1669 SZÄM Készek a nagy háborúra AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÓK TÖBBSÉGE KÉSZ A VI­LÁGHÁBORÚ MEGINDÍTÁSÁRA. — AZ ERŐK MÉRLEGE­LÉSE. — SOROZZÁK A 18 ÉVESEKET IS. • Washington — Dacára azon nagy vitának, amit a republiká­nus pártvezérek folytatnak ama kérdés felett, hogy az Egyesült Államok mennyi katonát küldjön Európába és vájjon az elnök egyedül intézkedhetik-e ebben a dologban, a szenátus bizottságai­nak jelentéséből nyilvánvaló lett, hogy a törvényhozók többsége az újabb világháborút kikerülhetetlennek tartja és annak mie­lőbbi megindítását sürgetik. ♦---------------------------------—-----­A szenátus két bizottsága; a külügyi bizottság és az “Armed Service Committee (hadügyi bi­zottság) jelentéseket tettek köz­zé, amelyben megcáfolják azt az eddig terjesztett hiedelmet, hogy a Szovjet Union olyan nagy hadsereggel rendelkezik, amelyhez megfelelőt az Atlanti Szövetség államok nem képesek összehozni. Ezen jelentés felté­telezi, hogy a Szovjet Union öt millió emberből álló hadsereggel rendelkezik; a szovjet hadsereg 4 millió emberből áll, a csatlós országok (Lengyelország, Cseh­ország, Magyarország, Bulgária és Románia), valamint Kelet- Németország egy millió embert tudnak összehozni. Az Atlanti Szövetség Európá­ban máris fegyverbe tudna hív­ni 2,115.000 embert. Ha ehez Amerika és Kanada csatlakoz­nak 2,361.000 emberrel, akkor nekik is lesz 4,476.000 embert kitevő hadseregük, ami már kö­zel jár az orosz haderőhöz. De ehez, — mondják a szenátorok, — hozzá kell tenni, hogy Ameri­ka légi és tengeri ereje, vala­mint az atombombákbani fölé­nye és aránytalanul magasabb ipari képessége olyan előnyt nyújt a nyugati blokknak, hogy a győzelem nem lehet kétséges. Erre a jelentésre azért volt szükség, hogy leszereljék azon háború ellenzőket, akik attól tartanak, hogy a harmadik vi­lágháború esetleg balsikerü is lehet s azért a költségvetésnél ellenzéki álláspontot foglaltak el. A hadügyi bizottságban mind a 13 szenátor megszavazta a 18 évesek sorozását s legfeljebb csak azt kötötték ki, hogy a frontszolgálatra csak a már négy havi kiképzést nyert újon­cokat vihetik. Ugyancsak meg­szavazta a bizottság az általá­nos katonai kiképzésre (Univer­sal Military Training) szóló ja­vaslatot is s valószínű, hogy ezen javaslatok a kongresszus mindkét házán átmentek min­den nagyobb változás nélkül. így a bizottságok határozata­iból kitűnik, hogy a háborút a törvényhozók nem akarják meg­akadályozni, hanem még inkább siettetik. Alaposan megnőtt Washington — Midőn Tru­man elnök február elején több mint tiz bülió újabb adót köve­telt a kongresszustól, valószínű­leg nem tudta, hogy az amerikai “income tax” (jövedelmi adó) akkor jutott el 37-es születés napjához. Az Egyesült Államok­ban ugyanis a szövetségi kor­mány nem szedett jövedelmi adót. Első ízben Woodrow Wil­son kérte annak megszavazását 1913-ban s a 16-ik alkotmány függelék tette lehetővé az adó­zásnak ezt a nemét. Akkor még senki sem gondol­ta, hogy ez a csecsemő milyen óriássá fog megnőni. Az 1913-as törvény alapján kivetett jöve­delmi adót azok fizettek, akik­nek évi tiszta jövedelmük meg­haladta a 3000 dollárt. Az 5000 dollár után adózók csak évi 10 dollár adót fizettek, a 10,000 dollár jövedelműek pedig csak 60 dollárt. Az adó-ráta emelése megin­dult mindjárt az első világhábo­rú után s kisebb-nagyobb aka­dályokkal haladt egyre előre. De nem csak a ráta emelkedett, hanem egyre alacsonyabbra vet­ték az adózás alá eső minimális jövedelmet is s noha a'pénz ér­téke egyre esett, mégis ma már jövedelmi adót fizet az évi 600 dollárt kereső egyénnek, ha csak önmagát kell eltartania, bár az adóhivatal nÄn tudja megmondani, hogy hogyan tart­hatja el magát bárki is évi 600 dollárból. Hogy milyen hatalmas, job­ban mondva félelmetes óriássá nőtt az “income tax” ezen 37 év alatt, azt szépen mutatja ez az összehasonlítás: Amig a 3000 dollár jövedelmű magános egyén 1913-ban csak 6 dollárt fizetett, most körülbelül 168 dollárt vesznek be rajta; a 10,000 dol­láros 60 dollárt fizetett 1913­A ll r*T |_J I IX T I amiket érdemes "I L I I I I ÍX L I tudomásul venni Washington — A State De­partment nem adott külföldre szóló útlevelet két újságírónak; Joe North, a new yorki Daily Worker és Adam Lapin, a san- fanciscoi People’s World mun­katársainak. Ez az első eset, hogy a State Department nem engedélyezi a külföldi utazást amerikai újságíróknak. A State Department az útlevél megta­gadásánál a McCarran kommu­nista ellenes törvényre hivatko­zott, mert mint mondották: Ezen törvény szellemével nem egyeztethető össze kommunista lapok riportereinek külföldi uta­zása. — Dacára ezen magyará­zatnak, ez az intézkedés az ame­rikai sajtószabadság megnyir­bálása. Santa Anna, Cal. — Amikor az Associated Press (AP) lapjai azt írták, hogy Angliában foga­dásokat ajánlanak, ezret egy el­lenében, hogy nem lesz világhá­ború 1951-ben s 500-at egy el­len, hogy még 1952-ben sem ve­szi kezdetét a nagy háború, egy itteni polgár, Douglas C. Lau­derdale mindjárt hajlandó volt a fogadásra és két, — egyen­ként öt-öt dolláros checket kül­dött Londonba a Sid Hales ve­zetése alatt működő fogadó tár­sulatoknak. Sid Hales azonban visszaküldte a két checket azon megjegyzéssel, hogy senki ilyen fogadást nem ajánlott és az egész dolgot az AP riporterei találták ki. — Ha nincs szenzá­ciós hir, az AP riporterek igy csinálnak híreket. New York — A “The Com­pass” cimü újság szerkesztő-tu­lajdonosa, Ted O. Thackrey egy millió dollár kártérítési pert in­dított a New York Medical As­sociation ellen, mert a hivatalos lapjukban úgy őt mint a lapját kommunistának nevezték. Thackrey azelőtt a New York Post társtulajdonosa volt, de ki­lépve onnan megvásárolta a be­szüntetett New York Star (előbb P.M.)' felszerelését, meg­alakította a “The Compass” ci­mü lapot, amely a liberális irányt követi s amelyben, mint Thackrey állítja, “állhatatato- san harcolnak az alkotmány és a demokrácia elveinek megtar­tásáért”. ban, ma körülbelül 940 dollárt és amig az öt millió dollár jö­vedelem után 1913-ban 340,000 dollár adót kértek, ma az illető, — ha nincs elég ügyes ügyvédje, akkor 4,275,000 dollárt fizet. i London — A crimeai (orosz) Astrofizikai Observatorium je­lentette, hogy egy uj, speciális készülék segélyével sikerült le­fényképezniük a “csillagrend­szer központját”. Ezen uj készü­léket tulajdonképpen azért ké­szítették, hogy lefényképezzék a csillagok közötti űrt kitöltő anyagot, amely a fényhullámo­kat továbbítja. Eddig ez még nem sikerült. Az uj készülék, amely az infra-vörös sugarakat használja, újabb adatokat nyújt ezen világűrt kitöltő anyagról és azonkívül mutatja, hogy csil­lagrendszerünk központjá ban nagy tömeg csillag csoportozat van. Cleveland — A Cleveland Cli­nic orvosai Dr. Donald E. Hale vezetése alatt a vérátömlesztés­nél a vért nem a vizerekbe ve­zették, mint eddig szokásban volt, hanem az ütőerekbe. Több kísérlet után most azt állítják, hogy ez a módszer gyorsabban ható az előbbinél s igy sok eset­ben előnyösebb. London — Az angol rakparti munkásokat nem elégítette ki a Dock Workers’ Union tisztvise­lői által kötött azon béregyez­ség, amelybep napi 28 cent bér- javitást kaptak a követelt 84 cent helyett s igy Liverpool, Manchester és egyéb nagyobb kikötőkben “wild cat” sztrájkba mentek. “Wild cat” sztrájknak mondják a tisztviselők által nem engedélyezett munkabeszünte­tést. A union tisztviselők ame­rikai mintára itt is mindjárt azt kezdték hangoztatni, hogy a sztrájkot a kommunisták agitá- ciója okozta. London — Az “Air Pictorial” nevű folyóirat egy cikke, szerint a Szovjet Union MGI-15 jelzésű jet-repülőgépe könnyebben ke­zelhető és nagyobb sebességre képes, mint az amerikai F-86, ami az Egyesült Államok legna­gyobb sebességű gépe. New York — Dr. Margaret Sclauch, a New York University nyelvtanára 1924 óta, otthagy­ta tanszékét, hogy a Warsow Egyetemen taníthasson. “Jól tu­dom, hogy a jelenlegi viszonyok mellett ez a tettem igen sok be­szédre fog okot szolgáltatni”, — irta Dr. Schlauch volt felettesé­nek, — “de megteszem, noha nem tudom, hogy mikor térhe­tek vissza, vagy visszatérhetek-e egyáltalán”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom