Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-02-24 / 1669. szám
MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPAKI tJNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act «f March 3. 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 FEB. 24 NO. 1669 SZÄM Készek a nagy háborúra AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÓK TÖBBSÉGE KÉSZ A VILÁGHÁBORÚ MEGINDÍTÁSÁRA. — AZ ERŐK MÉRLEGELÉSE. — SOROZZÁK A 18 ÉVESEKET IS. • Washington — Dacára azon nagy vitának, amit a republikánus pártvezérek folytatnak ama kérdés felett, hogy az Egyesült Államok mennyi katonát küldjön Európába és vájjon az elnök egyedül intézkedhetik-e ebben a dologban, a szenátus bizottságainak jelentéséből nyilvánvaló lett, hogy a törvényhozók többsége az újabb világháborút kikerülhetetlennek tartja és annak mielőbbi megindítását sürgetik. ♦---------------------------------—-----A szenátus két bizottsága; a külügyi bizottság és az “Armed Service Committee (hadügyi bizottság) jelentéseket tettek közzé, amelyben megcáfolják azt az eddig terjesztett hiedelmet, hogy a Szovjet Union olyan nagy hadsereggel rendelkezik, amelyhez megfelelőt az Atlanti Szövetség államok nem képesek összehozni. Ezen jelentés feltételezi, hogy a Szovjet Union öt millió emberből álló hadsereggel rendelkezik; a szovjet hadsereg 4 millió emberből áll, a csatlós országok (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Bulgária és Románia), valamint Kelet- Németország egy millió embert tudnak összehozni. Az Atlanti Szövetség Európában máris fegyverbe tudna hívni 2,115.000 embert. Ha ehez Amerika és Kanada csatlakoznak 2,361.000 emberrel, akkor nekik is lesz 4,476.000 embert kitevő hadseregük, ami már közel jár az orosz haderőhöz. De ehez, — mondják a szenátorok, — hozzá kell tenni, hogy Amerika légi és tengeri ereje, valamint az atombombákbani fölénye és aránytalanul magasabb ipari képessége olyan előnyt nyújt a nyugati blokknak, hogy a győzelem nem lehet kétséges. Erre a jelentésre azért volt szükség, hogy leszereljék azon háború ellenzőket, akik attól tartanak, hogy a harmadik világháború esetleg balsikerü is lehet s azért a költségvetésnél ellenzéki álláspontot foglaltak el. A hadügyi bizottságban mind a 13 szenátor megszavazta a 18 évesek sorozását s legfeljebb csak azt kötötték ki, hogy a frontszolgálatra csak a már négy havi kiképzést nyert újoncokat vihetik. Ugyancsak megszavazta a bizottság az általános katonai kiképzésre (Universal Military Training) szóló javaslatot is s valószínű, hogy ezen javaslatok a kongresszus mindkét házán átmentek minden nagyobb változás nélkül. így a bizottságok határozataiból kitűnik, hogy a háborút a törvényhozók nem akarják megakadályozni, hanem még inkább siettetik. Alaposan megnőtt Washington — Midőn Truman elnök február elején több mint tiz bülió újabb adót követelt a kongresszustól, valószínűleg nem tudta, hogy az amerikai “income tax” (jövedelmi adó) akkor jutott el 37-es születés napjához. Az Egyesült Államokban ugyanis a szövetségi kormány nem szedett jövedelmi adót. Első ízben Woodrow Wilson kérte annak megszavazását 1913-ban s a 16-ik alkotmány függelék tette lehetővé az adózásnak ezt a nemét. Akkor még senki sem gondolta, hogy ez a csecsemő milyen óriássá fog megnőni. Az 1913-as törvény alapján kivetett jövedelmi adót azok fizettek, akiknek évi tiszta jövedelmük meghaladta a 3000 dollárt. Az 5000 dollár után adózók csak évi 10 dollár adót fizettek, a 10,000 dollár jövedelműek pedig csak 60 dollárt. Az adó-ráta emelése megindult mindjárt az első világháború után s kisebb-nagyobb akadályokkal haladt egyre előre. De nem csak a ráta emelkedett, hanem egyre alacsonyabbra vették az adózás alá eső minimális jövedelmet is s noha a'pénz értéke egyre esett, mégis ma már jövedelmi adót fizet az évi 600 dollárt kereső egyénnek, ha csak önmagát kell eltartania, bár az adóhivatal nÄn tudja megmondani, hogy hogyan tarthatja el magát bárki is évi 600 dollárból. Hogy milyen hatalmas, jobban mondva félelmetes óriássá nőtt az “income tax” ezen 37 év alatt, azt szépen mutatja ez az összehasonlítás: Amig a 3000 dollár jövedelmű magános egyén 1913-ban csak 6 dollárt fizetett, most körülbelül 168 dollárt vesznek be rajta; a 10,000 dolláros 60 dollárt fizetett 1913A ll r*T |_J I IX T I amiket érdemes "I L I I I I ÍX L I tudomásul venni Washington — A State Department nem adott külföldre szóló útlevelet két újságírónak; Joe North, a new yorki Daily Worker és Adam Lapin, a san- fanciscoi People’s World munkatársainak. Ez az első eset, hogy a State Department nem engedélyezi a külföldi utazást amerikai újságíróknak. A State Department az útlevél megtagadásánál a McCarran kommunista ellenes törvényre hivatkozott, mert mint mondották: Ezen törvény szellemével nem egyeztethető össze kommunista lapok riportereinek külföldi utazása. — Dacára ezen magyarázatnak, ez az intézkedés az amerikai sajtószabadság megnyirbálása. Santa Anna, Cal. — Amikor az Associated Press (AP) lapjai azt írták, hogy Angliában fogadásokat ajánlanak, ezret egy ellenében, hogy nem lesz világháború 1951-ben s 500-at egy ellen, hogy még 1952-ben sem veszi kezdetét a nagy háború, egy itteni polgár, Douglas C. Lauderdale mindjárt hajlandó volt a fogadásra és két, — egyenként öt-öt dolláros checket küldött Londonba a Sid Hales vezetése alatt működő fogadó társulatoknak. Sid Hales azonban visszaküldte a két checket azon megjegyzéssel, hogy senki ilyen fogadást nem ajánlott és az egész dolgot az AP riporterei találták ki. — Ha nincs szenzációs hir, az AP riporterek igy csinálnak híreket. New York — A “The Compass” cimü újság szerkesztő-tulajdonosa, Ted O. Thackrey egy millió dollár kártérítési pert indított a New York Medical Association ellen, mert a hivatalos lapjukban úgy őt mint a lapját kommunistának nevezték. Thackrey azelőtt a New York Post társtulajdonosa volt, de kilépve onnan megvásárolta a beszüntetett New York Star (előbb P.M.)' felszerelését, megalakította a “The Compass” cimü lapot, amely a liberális irányt követi s amelyben, mint Thackrey állítja, “állhatatato- san harcolnak az alkotmány és a demokrácia elveinek megtartásáért”. ban, ma körülbelül 940 dollárt és amig az öt millió dollár jövedelem után 1913-ban 340,000 dollár adót kértek, ma az illető, — ha nincs elég ügyes ügyvédje, akkor 4,275,000 dollárt fizet. i London — A crimeai (orosz) Astrofizikai Observatorium jelentette, hogy egy uj, speciális készülék segélyével sikerült lefényképezniük a “csillagrendszer központját”. Ezen uj készüléket tulajdonképpen azért készítették, hogy lefényképezzék a csillagok közötti űrt kitöltő anyagot, amely a fényhullámokat továbbítja. Eddig ez még nem sikerült. Az uj készülék, amely az infra-vörös sugarakat használja, újabb adatokat nyújt ezen világűrt kitöltő anyagról és azonkívül mutatja, hogy csillagrendszerünk központjá ban nagy tömeg csillag csoportozat van. Cleveland — A Cleveland Clinic orvosai Dr. Donald E. Hale vezetése alatt a vérátömlesztésnél a vért nem a vizerekbe vezették, mint eddig szokásban volt, hanem az ütőerekbe. Több kísérlet után most azt állítják, hogy ez a módszer gyorsabban ható az előbbinél s igy sok esetben előnyösebb. London — Az angol rakparti munkásokat nem elégítette ki a Dock Workers’ Union tisztviselői által kötött azon béregyezség, amelybep napi 28 cent bér- javitást kaptak a követelt 84 cent helyett s igy Liverpool, Manchester és egyéb nagyobb kikötőkben “wild cat” sztrájkba mentek. “Wild cat” sztrájknak mondják a tisztviselők által nem engedélyezett munkabeszüntetést. A union tisztviselők amerikai mintára itt is mindjárt azt kezdték hangoztatni, hogy a sztrájkot a kommunisták agitá- ciója okozta. London — Az “Air Pictorial” nevű folyóirat egy cikke, szerint a Szovjet Union MGI-15 jelzésű jet-repülőgépe könnyebben kezelhető és nagyobb sebességre képes, mint az amerikai F-86, ami az Egyesült Államok legnagyobb sebességű gépe. New York — Dr. Margaret Sclauch, a New York University nyelvtanára 1924 óta, otthagyta tanszékét, hogy a Warsow Egyetemen taníthasson. “Jól tudom, hogy a jelenlegi viszonyok mellett ez a tettem igen sok beszédre fog okot szolgáltatni”, — irta Dr. Schlauch volt felettesének, — “de megteszem, noha nem tudom, hogy mikor térhetek vissza, vagy visszatérhetek-e egyáltalán”.
