Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-02-17 / 1668. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1951. február 17. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL HÉTSZERESÉRE NŐTT A FALUSI SZÖVETKEZETEK FORGALMA A magyar földmüvesszövetke- zetek forgalma 1948-tól 1950- ig több mint hétszeresére növekedett — állapítja meg Bognár József belkereskedelmi miniszter a falusi áruforgalom kérdéseiről szóló cikkében. Majd igy folytatja: “A mennyiség növekedése mellett a falusi áruforgalom jel- lamzője a minőségi áruk térhódítása. A legjobb textiláruk, konfekció, rádió, hőpalack, kerékpár, egészségápoló szerek, könyvek a legkeresettebb cikkei a földmüvesszövetkezeti boltok- nak. ' Egy évvel ezelőtt még a földmüvesszövetkezeti boltok vezetői, valamint az állami kereskedelem alkalmazottai gyakran panaszkodtak, hogy “városi’.’ árukat viszünk falura, hogy nem helyezünk elég súlyt az úgynevezett “paraszti cikkek” forgalmára. Ma már világosan láthatjuk, hogy azok a döntő változások, amelyek egész dolgozó népünk, igy a dolgozó parasztság életében is végbementek, alapvetően megváltoztatták a falusi dolgozók igényeit is. A traktor, a magasabbrendü termelési szervezet, a sfcebb iskola, egészség- ház, kulturház, villany, bekötőutak közelebb hozták a falut a városhoz és ez a tény az áruforgalomban is visszatükröződik. A földmüvesszövetkezeti boltok forgalma a textilárukban mindenütt erőteljesen megnövekedett, de a jóminőségü gyapjúszövetek forgalmának emelkedése még szembetűnőbb. így So- mogy-megyében a textiláruk forgalma meghétszerező d ö 11. Szolnok-megyében a műszaki 4ruk — a rádió, kerékpár, stb. — forgalma 1950. első évnegyedétől a harmadik évnegyedig nyolcszorosára nőtt. Hogy a minőségi áruk iránti kereslet milyen mértékben nőtt meg a falun, arra jellemző, hogy a terménybeadás időszakában a dombóvári földmüvesszövetke- zet boltjában 300 kerékpárt, 120 néprádiót és 80 típus szuper rádiókészüléket, a tószegi földmüvesszövetkezeti boltban egy hónap alatt 38, a mártonvásáriban két hét alatt 22 néprádiót vásárolták a dolgozó parasztok. E hatalmas növekedés okait vizsgálva Bognár József miniszter arra a megállapításra jut, hogy .ez döntően két tényezőre vezethető vissza: az ipari termelés és igy a falura jutó áru- mennyiség, valamint a dolgozo parasztság jövedelmei, a paraszti vásárlóerő hatalmas megnövekedésére. Minek köszönhető azonban a paraszti vásárlóerő ily rohamos megnövekedése? — teszi fel a kérdést cikkében Bognár miniszter. — “Sokan azt hiszik, hogy csak a dolgozó parasztság szorgalmának, becsületes, odaadó munkájának. Kétségtelen, hogy a dolgozó parasztság szorgalmának jelentős része van a falu jövedelmének megnövekedésében. De, parasztságunk szorgalmas és dolgos volt a felszabadulás előtt, az első világháború előtt is; jövedelme, vásárlóereje mégis rendkivül csekély volt. A dolgozó parasztság jövedelmének, bevételeinek és vásárlóerejének ilyen hatalmas megnövekedését csak a munkásosztály által vezetett dolgozó nép államhatalmának hatalmas támogatása és segítsége tette lehetővé. Ez a támogatás és segítség egyaránt megnyilvánul a termelés és a felvásárlás területén. A mezőgazdaság gépesítése, az agrotechnikai eljárások és módszerek fejlesztése és általánossá tétele, a nemesitett vetőmag, a paraszti gazdaságok számára biztosított műtrágya lehetővé teszik a dolgozó parasztság számára a terméshozam, tehát az árugabona, árutakarmány, stb. mennyiségének a fokozását.” Az értékesítés terén is jelentős segítséget nyújt az állam a dolgozó parasztságnak. A termelési és hizlalási szerződések biztosított értékesítést, magasabb árat és fokozott bevételeket jelentenek a dolgozó parasztság számára. A mezőgazdasági termékek biztos és megfelelő árban történő elhelyezése pedig azért lehetséges, mert az ipar nagyarányú fejlődése következtében állandóan növekszik a foglalkoztatottak száma, magasabbak a béralapok, tehát a vásárlóerő állandóan emelkedik a városban is. Az országszerte folyó hatalmas építkezések állandó munkalehetőséget biztosítanak azoknak a falusi dolgozóknak, akiknek a múltban csak az év néhány hónapjában volt munkájuk. Lényegileg megszűnt a munkanélküliség nem csak a városban, hanem a falun is. Harc a sajtószabadság körül (Vi.) Az Egyesült Nemzetek politikai tanácsában már hónapok óta vitatkoznak azon, hogy mit lehet értelmezni sajtószabadságnak. Ugyanis a nagy többség azt látja, hogy az amerikai féle sajtószabadság csak arra jó, hogy más országok kormányairól, vezető embereiről, rendszereikről mindent összehazudhassanak, valamint a sajtót uraló pénzérdekeltségek, tököseknek nemtetsző híreket nem kell közölni, illetve szabad legyen csak is a nekik tetsző, nekik hasznos híreket közölni és úgy kiferditve, hogy a tőkés érdekességek ügynökei bajt ne találjanak azokban. Ezzel szemben a nagy többség úgy látja, hogy az igazi sajtószabadság szerint, hazugságokat, hamis és háborús uszító cikkeket közölni bűn. Ezeket a kormánynak kötelessége volna betiltani, megbüntetni. Már minden más országban nagyon is kell vigyázni a lapoknak, hogy a háborús uszításokat kerüljék, mert a nép nyomására a kormánynak ügyelni kellett arra, valamint más kormányokat rágalmazó, támadó cikkek miatt is gyakran meggyűlt a bajuk és a MAGYAR FILM KÜLFÖLDÖN Az “Úri Muri” cimü magyar filmet bemutatták a milánói Éden-moziban. Az előadást Magyarország Barátainak Egyesülete és a Népi Filmklub rendezte. A filmbemutatóval foglalkozva az Avanti megállapítja, hogy a felszabadulás óta a magyar filmgyártás hatalmasat ' fejlődött. Témáját az uj magyarországi valóságból meríti, de az uj magyar filmek realisztikusan mutatják be a régi Magyarország életét is. Az uj magyar filmgyártás alkotásai közül az Avanti kiemeli a nemzetközileg is nagy sikert aratott “Talpalatnyi földet”. — Ehhez járul most az “Úri Muri”, amelyet Móricz Zsigmond ismert regénye alapján készítettek. Ez a film feltárja a régi magyar vezető osztály romlottságát és az öntudatra ébredő dolgozók harcát — Írja a lap. Épül az ország Nádudvari “Sztálin” termelő- szövetkezet ez évben 50 holdon létesít rizstelepet. Már hozzákezdtek a rizsföldek csatornáinak árkolásához, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt befejezzék a főcsatorna munkálatait. Aranyosgadány községben is megalakult a szőlőtermelők csoportja. A csoportba a szőlőtermelők 95 százaléka belépett. Tudják a dolgozó parasztok, hogy közösen könnyebben végzik munkájukat és magasabb termést, több jövedelmet érnek el. Szabolcs-Szatmár megyéb e n már 1950-ben megkezdődtek az uj tanyaközpontok építkezései. Az elmúlt év folyamán 131 uj, egészséges lakást építettek, amelyből 43 épült Aporligeten, 34 Tiborszálláson, 31 Sörékuton és 23 Teremen, az uj tanyaközpontokban. Az építtetők nagyrészt termelőszövetkezeti csoportok dolgozói, a többi a gépállomások, állami gazdaságok dolgozói és egyéni parasztok közül került ki. A Hódmezővásárhelyi mező- gazdasági gimnáziumot a most folyó tanév megindulása előtt jelentős technikai és szervezési átalakítással állattenyésztési és növénytermelési technikummá alakították át. A technikum elősegíti az állattenyésztés és ta- karmányterme^ztés fejlesztéséhez szükséges szakemberek nevelését. A technikumnak ebben a tanévben 95 fiú és 61 leánytanulója van. A tanulók 70 százaléka parasztszármazásu, 20 százaléka pedig munkások gyermeke. Az Egercsehi bányatelepen az elmúlt évben 203 rendszeres látogatója volt a népkönyvtárnak. A múlt évben 12.500 könyvet olvastak el a dolgozók. A Ilorvátkimlei állami gazdaság száz holdon sárgarépa és petrezselyem termesztésére készül fel. Itt öntözéses kísérleteteket is folytatnak. Valamennyi győrmegyei állami gazdaságban, ahol öntözéses művelésre kerül sor március végéig elkészítik a csatornahálózatot és már ebben az évben biztosítják Győr város dolgozóinak zavartalan zöldségellátását. Szolnok megyében az uj év első négy napján négy uj termelőcsoport alakult. : kormányokat teszik felelőssé. • Sok diplomáciai átiratok, hiva- r talos tiltakozások voltak emiatt. De itten Amerikában szabad • bármilyen hülyeségeket összeir- i ni más kormányokról és azok , vezetőiről, ezt nevezik sajtósza-' ■ badságnak. Valamint szabad ne• kik, csakis azon híreket kiemel■ ni, megírni, melyeket akarnak. ■ Például sokkal fontosabb nekik, ■ hogy Agha Kan kit vesz el fele- 1 ségül, mint az, hogy Németor- . szágban millió vas és fémipari . munkások mit nyertek, minden ■ sztrájk nélkül. Nekik szabad volt Titot min• denféle orvgyilkosnak, amerikai fiukat lelövető gazembernek, • diktátornak hirdetni, amikor arra volt U parancs, ugyancsak mostan szabad nekik Titot — i ugyan azt a Titot — felmagasz- , talni és kormányát, vezetőit minden jó tulajdonsággal bearanyozni — ez parancs. Szabad az amerikai munkásságra is minden rosszat kiabálni, ha egy nagyobb darab kenyérért sztrájkba mennek, de nem szabad emlegetni, hogy a tőkések milyen nagy rablásokat követnek el, nem csak a néppel szemben, hanem kirabolják az államot is, háborús rendelések és kijárások során. Még úgy látszik sok hónapokig nem fogják tudni eldönteni az UN-ben, hogy mi is az igazi “sajtószabadság”. Washington — Hillings (R. Cal.) képviselő ellenzi azt, hogy a frontszolgálatra rendelt tiszt havi száz, a legénység ellenben csak 50 dollárt kapjon a front kockázatért. Hillings úgy tartja, hogy a közlegény éppen any- nyira becsüli a saját életét, mint a tiszt s igy a kockázatért egyformán kellene fizetni őket. Detroit — A CIO szervezethez tartozó automobil munkások sztrájkba mentek a Kaiser- Frazer Willow Run telepén. A sztrájkban mintegy 8000 munkás vesz részt. Ez a sztrájk azért keltett nagyobb feltűnést, mert a Kaiser-Fraser Co. sajtóügynökei olyan hirt terjesztettek erről a cégről, hogy rendkivül liberális a munkásokkal szemben s igy a munkások megelégedettek. Ennek dacára a munkások állítása szerint erre a sztrájkra azért volt szükség, mert a munkáltató cég már jóideje figyelmen kívül hagyta a munkások összes panaszait. Washington — Két szenátor, — Lodge (R. Mass.) és Edwin C. Johnson (D. Col.) azt javasolták, hogy az Egyesült Államok is szervezzen idegen légiót, — az az kövesse a francia példát. Ez a két szenátor azt állítja, hogy egy ilyen idegen légióba legalább is egy mülió német, cseh és egyéb ANTI-KOMMU- NISTA jelentkezne. Szóval a még harcképes náci elemeket szeretnék felfegyverezni. Ezen szenátorok egyébiránt azt hangoztatják, hogy ha német hadsereget állítanak fel, annak a költségeit is Amerikának kell viselni, de azzal nem rendelkezhetnek olyan szabadon, mint az idegen légióval.
