Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-02-03 / 1666. szám

_ Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN

ander the Act sf March a, 1879

VOL. XXXVffl. ÉVFOLYAM_______________CLEVELAND, 1951 FEB. 3_______________ NO. 1666 SZÁM

Amerika nincs veszélyben

BRADLEY GENERÁLIS SZERINT AMERIKÁT NEM FENYEGETI VESZÉLY. — NINCS OLYAN ELLENSÉG, AMELY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT EL TUDNÁ FOGLALNI.

Washington — A fegyverkezés ügyét tárgyaló szenátusi Pre- paradness Committee gyűlésén Omar Bradley generális, az amerikai haderő vezérkari főnöke biztosította a szenátorokat és igy egyben az amerikai népet, hogy az Egyesült Államok függetlenségét nem fenyegeti veszély, mert nincs olyan ellenség, amely az amerikai kontinenset meg tudná szállni.

De azért ezen kedvező helyzet»----------------------------------------dacara is sürgette a 18.eves ifjak kötelező sorozását és általában az amerikai haderő gyors kiépítését. Bradley azt kérte, hogy a szenátus terjessze ki a kötelező sorozást a 18 évesekre és ugyanakkor a szolgálati időt a jelenlegi 21 hónapról nyújtsák ki 27 hónapra, mert mint mondotta, “lehet, hogy a jelenlegi feszültség el fog tartani 10, 15 vagy talán 20 évig is”.

A vezérkari főnök biztositot- ta a szenátorokat arról, hogy a Kanadával szövetkezett Egyesült Államokat még nagy légierővel sem lehetne megszállni. Ha a jelenlegi radár és egyéb védővonalakon át is törne valamennyi ellenséges gép, az csak bizonyos méretű károkat tudna okozni, de semmi szin alatt sem veszélyeztetné az ország függetlenségét.

De azonkívül, — mondotta Bradley, — a védelmi rendszerünket úgy forrpáljuk, hogy támadás esetén gyorsan vissza tudjunk ütni. És erre kellenek a katonai bázisok. Arra törekszünk tehát, hogy minél közelebb az ellenséghez állítsunk fel ilyen bázisokat.

Dacára ezen okoskodásnak, nyilvánvaló, hogy a katonai bázisok nem a védelem, hanem a támadás célját szolgálják. Bradley megnyugtatja az amerikai népet, hogy a függetlenségét nem fenyegeti veszély, de ugyan akkor nyíltan hirdeti, hogy a

“potenciális ellenség” országait körös-körül kell venni katonai bázisokkal, méghozzá minél közelebbről. Hát a “potenciális ellenség” függetlenségét nem fe- nyegetik-e az ilyen amerikai katonai bázisok? És ha igen, akkor nem-e természetes, hogy hasonló módon készül elhárítani a fenyegető veszedelmet?

Bradley vezérkari főnöknek a szenátus bizottsága előtt tett nyilatkozata mutatja, hogy az amerikai militaristák hűen követik Winston Churchill azon taktikáját, hogy a Szovjet Union helyett a “potenciális ellenséget” említi, az acélgyürüt pedig a katonai bázisok alkotják. Ez a taktika természetesen kizárja a béke lehetőségét. Ezért véli Bradley, hogy a jelenlegi háborús feszültség még két évtizedig is eltarthat.

Boston — Henry A. Wallace, volt alelnök és az Independent Progressive Párt volt elnök jelöltje azt ajánlja, hogy a Marshall Plan helyett az Egyesült Államok kezdjen egy az egész világra kiterjedő P.W.A.-t. (így nevezték a depresszió alatti segély közmunkákat). Wallace szerint ezt meg lehetne tenni évi 10 billió dollárral, ami jóval olcsóbb lenne, mint amibe a háború kerül, s azonkívül ez nem is lenne “appeasement”, inkább “a peace movement” (egy békemozgalom) .

OSZTALYSZERVEZET

India fővárosából, New Delhi-bői jövő hir szerint az a nagy társadalmi átalakulás, amelyen India is átmegy az utóbbi időkben, nem kedvez a régi uralkodó osztálynak, a maharadzsáknak, akik azelőtt az angolok védnöksége alatt zsarolták a népet. Ezért a hatalmukat és jövedelmüket elvesztett maharadzsák most “uni- ont” alakítottak helyzetük javítására. Az uj s valóban ’’osztály” szakszervezet vezetője a 42 éves Gaekwar Baroda, aki akkor, midőn a Bombay kerület maharadzsája volt, hét és fél millió dollárt kölcsönzött (soha megadásra) az állami kincstárból.

A maharadzsáknak nem tetszik azon uj intézkedés, amely az állami kincstárt és a privát pénztárukat elválasztja. Azelőtt nem voltak ilyen szigorúak ebben a kérdésben. Most azonban már szomorú világba jutottak ezen maharadzsák, mert az állami jövedelmeknek csak a 15 százalékát használhatják fel saját céljaikra és még igy is korlátolták azt évi 210,000 dollárra. Abból pedig nem élhet meg egy maharadzsa, azért kell a “maharadzsa szervezet.”

A (-4: W~ ■yW

II rT^LM I D P I űmi^eí érdemes ~l HZ I I I I lx L I tudomásul venni

Belgrád — Edward Kardelj bejelentette a jugoszláv parlament ülésén, hogy Jugoszlávia és Ausztria között megszűnt a háborús viszony. A parlament, amikor ezen bejelentést tudomásul vette, elfogadott egy indítványt, amelyben kijelentik, hogy a háborús viszony megszüntetése nem jelenti azt, hogy Jugoszlávia lemond az Ausztriával szemben támasztott hadikárpótlásról.

Washington — President Truman egy kijelentéséből az újságírók azt a következtetést vonták le, hogy már az atombomba készítését is a tömegprodukció módszerre tudták helyezni. Truman kijelentése szerint julius elsejétől kezdve “ipari típusú termelő módszerrel” készítik majd a legfontosabb “modern fegyvereket”.

Berlin — Itteni hírek szerint a Szovjet Unionnak olyan nagy uranium bányái vannak, hogy a következő tiz évben az atombombához szükséges ezen fontos anyagban nem fog hiányt látni. Azon hírek, hogy a Szovjet Union nem tud elegendő A-bombát gyártani, mert nincs urániuma, csak azoktól származnak, akik szeretnék, ha úgy lenne.

Állítólagos megbízható forrás szerint a Szovjet Union nagy uránium-érc lerakatra bukkant számos helyen Szibériában, de sok uránium ércet tartalmaznak a német Erzgebirge (Érchegység) és a Hartz hegységek is. E hir szerint Csehszlovákiában, de még inkább Magyarországon is sok a “pitchblend”, amelyből urániumot ki lehet választani.

Tokyo — Az Egyesült Nemzetek katonai visszavonulás közben nagy dohánypajtára akadtak, amelyben egy millió dollárt érő szárított dohány volt felhalmozva. Miután az amerikai tiszt kijelentette, hogy a dohány a “katonák kényelmét” szolgálja, igy az ellenséget is segítené, elrendelte a dohány elégetését. Ez mutatja, hogy az amerikai katonák mennyire komolyan vették a mindent “felperzseni” rendeletet.

Belgrad — A belgrádi kerületi bíróság megkezdte 10 “hazaáruló” tárgyalását. A vádlottak, akik között legismertebb a 62 éves Metodije Milosavljevic teológia tanár, a régi királyságot szeretnék visszaállítani. A vádlottak szerint erre jogod ad nekik az “Atlantic Charter”. — Ezen tárgyalás mutatja, hogy a Tito kormánynak kétféle “hazaárulói” is vannak.

__ *

Vienna — A “Ceminform” hivatalos lapjának utóbbi száma azt jövendöli, hogy ha Jugoszlávia és a Szovjet Union között háborúra kerül a sor, akkor Tito katonái fel fognak lázadni. “Egész biztosra vesszük,” — mondja a cikk, — “hogy a jugoszláv haderő jelentékeny része meg fogja tagadni Tito vezérkarának az engedelmességet, ha arra akarják őket kényszeríteni, hogy a Szovjet nép ellen harcoljon.”

Washington — Marshall honvédelmi miniszter vizsgálatot rendelt el, hogy mi igaz azon hírekből, hogy Koreában fekete piacra kerülnek az amerikai katonáknak küldött felszerelések. Számos szülő olyan leveleket kap, amelyekben a fiuk Írják, hogy Koreába feketepiacon, nagyon magas árakon vásárolnak amerikai sört, pálinkát, cigarettát és más dolgokat. Egv ilyen levél szerint a fiuk $1.25-t fizettek egy kanna sörért s 35 dollárt egy üveg pálinkáért.

Tokyo — Shigeru Ioshida mi- neszterelnök kijelentette, hogy a japán nép nem akar olyan békét, amely ráerőszakolná a fegyverkezést. Yoshida a Liberal Párt gyűlésén tartott beszédében azt hangoztatta, hogy “Japán jövőjét nem katonákkal és fegyverekkel, hanem hazafiság- gal és a függetlenségre való törekvéssel kell biztosítani. Ez röviden azt jelenti, hogy a jápá- noknak egyenlőre elég volt a háborúból.

Washington — A kerületi esküdtszék hárdin órai tanácskozás után felmentő Ítéletet hozott abban a kártérítési pörben, amelyet California állam volt ügyésze indított Drew Pearson rovatiró ellen. Pearson a rovatában és a rádióbeszédében is azt állította, hogy Howser, califor- niai Attorney General, az alvilági gambelerektől 7000 dollár dijat fogadott el protekciókért. Howser ezen vád következtében elbukott az őszi választásoknál és azért 350,000 dollár kártérítési pört indított Pearson ellen. Az esküdtszék azonban a Pearson vádjában nem látott becsületsértést, — vagyis az alvilági hazárdjátékosok protekcióját beigazoltalak találta.