Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-01-06 / 1662. szám

1951. január 6.

BÉRMUNKÁS

3 oldal

Mit hoz a jövő?

(Vi.) Az újév kezdetén mindenki gondol arra, hogy mit is fog hozni az újév, a jövő? De leginkább most, amikor háborús fellegek, viharok tornyosulnak, fenyegetik az emberiséget. Minden gondolkozó ember aggódva néz a bizonytalan jövő felé és állandóan ott van a nagy kérdőjel.

Nekünk itt csak nagyobb drágaságot, nagyobb adókat hoz ez a vad háborús készülődés sorozata. Nem csak amit már beígértek, hanem ha egyszer szabadjára engedik ezeket az őrült háborús spekulátorokat, az árak gyorsabb emelkedést fognak mutatni, minden látszólagos ellenőrzések, szabályozások dacára is. Ezzel szemben a munkabéreket sokkal könnyebben fogják tudni megfagyasztani, amit már részben meg is tettek.

Tudjuk, hogy sok nagy üzemnél olyan szerződése van a uniónak, hogy a bérreket az árakkal egyetemben kellene emelni, vagyis a mozgó skála szerint, amennyire emelkedik a megélhetés költségei, olyan mértékben kellene a munkabéreket emelni. Ezt a kormány igyekszik megakadályozni, ámbár még törvénytelenül, már az automobil iparban meg akarják akadályozni a munkabérek emelését, a rohamosan felszökkenő árak ará- nyitásához.

EURÓPÁBAN

Ahol nagyon sokunknak rokonaik, testvéreik vannak legnagyobb veszedelem a háborús lehetőség, melyre annyira készülnek és a nyugati országokat is fel akarják készíteni. Egész biztosra vehetjük, hogy most csak azért nem tört ki a világháború, mert a nyugati hatalmak érzik, hogy nem készek még arra. Tehát ha a jövőben úgy érzik, hogy már készek, akkor megindul megint a vérözön, mely most sokkal több embertársunkat, több középületeket, otthonokat fog elseperni, mint a második világháború vérözöne.

Azonban mivel az európai

hangosan követelik az államügyi minisztérium fejének elbocsáj- tását, ezzel szemben a demokraták, az angol munkás kormány támogatásával MacArthur generális elbocsájtását szorgalmazzák.

Ezek az urak nem tudják, hogy kit okozzanak azért a csúfos vereségért, amely az úgynevezett UN hadsereget Koreában érte.

Hoover kihasználta az alkalmat és Amerika határainak megerősitésére kívánja Amerika dolgozó népének munkaerejét kihasználni. Nem egyezünk meg Hooverral, de beszédében van valami, amit magunkévá teszünk s ez az, hogy nincsen az a* hatalom, nincsennek oly fegyverek, még az atombombák sem elégségesek, egy haladó társadalmi rendszer megsemmisítésére és ez nem csak Európára, Ázsiára, hanem az egész világra vonatkozik.

. Köhler.

munkásság már a saját bőrén érezte a lezajlott háborúk őrjítő pusztításait, már most tiltakozik, szervezkedik annak megállítására. Nagy tömegek mozdultak meg, a békét követelve, de ami fontosabb bejelentve, hogy nem csak kérik, könyörögnek*; békéért, hanem harcolni is fognak érte. Azon tényező mellett, hogy a nyugati hatalmak nem érezték magukat készenlétben, nagyon fontos volt ezen tömegmegmozdulás a béke érdekében. Remélhetjük, hogy még azon lázas készülődésekkel is, melyet a háborúra tesznek a nyugati hatalmak, éppen olyan lázasan készülődnek a néptömegek a békére is, ezzel egyensúlyozzák a háborús uszítok akcióit és megtudják akadályozni a harmadik világháborút.

ÁZSIÁBAN

Már ott dühöng a háború, ámbár még nem merik annak nevezni, csak rendőri rohamozásnak. Azonban ott nagyobb, elterjedtebb háborúra van kilátás. Most két ázsiai országban, Koreában és Indo-Kinában, nyüt háború folyik, sok más országban meg polgárháború, lázadások, forradalmak sorozata döngeti a régi tőkés rendszert és annak cselédeit.

Közismert dolog, hogy a forradalmak ott törnek ki, ahol a népet legjobban szolgaságban tartsák. Sajnos nem igy, mint mi szeretnénk, inkább ott volna forradalom, ahol a termelési eszközök fejlettebbek, valamint a nép, a munkásság is jobban kifejlődött. így az elmaradt, még jobbágyi rendszerben, a külföldi tőkések által rémsége- sen elnyomott gyarmati országokban van a legnagyobb szükség, ottan törnek ki a forradalmak láncolatai és bizony elmaradottságuk, kezdetleges termelési rendszerük miatt nagy nehézségekkel kell nekik megküzdeni és nagyon lassan térhetnek át a, közös termelési rendszerre, tervgazdaságra, mivel nincsennek meg az ahoz szükséges termelési eszközök.

Ázsiában sok más kisebb-na- gyobb tartományokban várható a társadalmi, gazdasági forradalom. Burma, Siam, Malay, Indo-Nezia, Fülöp szigeteken, sőt még Indiában is, valamint Japánban, ahol éppen olyan ázsiai állapotok vannak mint Kínában, Burmában vagy Koreában voltak. Ugyancsak a japán császárt és az ország vagyonának 80 százalékban tulajdonosait az öt nagy családot védik az amerikai fiuk saját népeik ellenében, akik más ázsiai országok népeinek felszabadulási harcain tanulva, lelkesedve ott is megakarják semmisíteni a császárságot, a tőkés rendszert.

AFRIKÁBAN

Ázsia mellett Afrikában van nagy elnyomatás, kizsákmányolás, valamint nagy embertßme- gek állati sorban tartva. így akár készen vannak ezen tömegek, akár nem, ott is lázadások,

forradalmak láncolatai várhatók a közel jövőben. Már is minden jel meg van arra, hogy a lapangó tűz, melyet a nagyfokú kizsákmányolás idézett elő, előbb-utóbb felperzseli a tőkés, elnyomó rendszert. Ott is a haladás útjára térhetnek azon elnyomott népek, melyhez nagy segítséget adhatnak majd úgy Európa, mint Ázsia felszabadított népei.

Afrika néptömegeit is az angolok, belgák, franciák és amerikaiak tartják gyarmati sorban, nyomják el, zsákmányolják ki őket, valóságban rabszolga sorsban leginkább az angol és belga gyarmatokon, ahol néger benszülöttekkel könnyebben elbánnak, mint a franciák az arabokkal.

Amig az amerikai gumigyárosok uralma alatt levő Libériát nem tartják elnyomott országnak, mégis rémséges tudósításokat küldenek onnan is, mely a tropikus éghajlat alatt lévén, kevés fehér ember megy oda, de az amerikai trösztök szolgáltában álló négerek segítségével rémségesen kizsákmányolják a benszülötteket.

Valamint az angol uralom alatt levő délafrikai országokban is, a gazdag gyémánt mezőkben, éhbérért dolgoztatják a benszülötteket, úgyszintén a gazdag fehér emberek ültetvényein is. Hogy ezt könnyen megtehessék, a legnagyobb tudatlanságban igyekeznek őket tartani, mert tudják, hogy csak igy képesek őket járomban tartani, mint az állatokat.

De az az óriás, melyet az egyik detroiti lapban is kirajzoltak I és társadalmi, gazdasági lázadásoknak neveztek el, ott is éled, gyűjti az erejét, hogy lerázza a bilincseket. Ezt az óriást, mely Európában, Ázsiában már megindult, az amerikaiak az összes nyugati gyarmatokat uraló országokkal nem tudják megakadályozni, megállítani. Legázol az mindenkit, aki útját állja. A jövő mindjobban előtérbe tolja ezen óriást, megdönthetetlen gazdasági, társadalmi forradalmakat az egész világra.

ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1950 december 30-ig:

L. Varanyák, Trenton ......... 1

A. Tamás, Monrovia ... 1

F. Bleier, Bridgeport............ 1

Jos. Papp, So. Bend ................ 1

S. Stephens, Detroit............ 2

I. Tóth, Euclid ....................... 1

Geo Sochkó, Granite City..... 1

St. Spolyár, Chicago ......... 1

A. Bodecs, Silver Lake........ 1

F. Kirilla, Chicago................ 1

Helen Horváth, Trenton ....... 1

Joe Vanno, Zeigler ................. 2

Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1

Jos. Chaba, Sungbright ....... 1

P. Pozsgai, Connersville ....... 1

J. Halász, Cleveland ................ 1

L. Hevesy, Cleveland........... 1

St. Kecskés, Ferndale ........... 1

St. Csömör, Chicago............ 1

J. Bognár, Hammond........... 1

A. Lőrincz, Philadelphia...... 1

E. Soos, Newark..................... 1

J. Koncz, Akron ....................

. 1

Martha Sylvester, Detroit .... 1

J. Vizi, Akron ................ 3

St. Visi, Lincoln Park ........... 1

P. Rekettye, Akron ____ 1

J. Kovách, Cleveland ............. 1

L. Birtalan, Cleveland .......... 1

N. Liskey, Columbus ............. 1

J. Váraljai, Bridgeport ....... 1

St. Adam, Trenton ________ 2

Ch. Sogor, Cleveland ___...__ 1

J. Tompos, Newark .......... 1

Geo. Horváth, San Pedro ..... 1

F. Pekárovich, Encino ......... 1

J. Widlichka, Cincinnati ....... 2

J. Buzay, Cleveland .............. 1

L. Lefkovits, Cleveland ........ 1

J. Farkas, Akron .................... 1

TOLDI SÁNDORNÉ

Szomorú karácsonya volt a detroiti Toldi családnak és a barátoknak, mivel szombaton este 6 órakor hirtelen elhalt Toldi munkástársnő, aki olyan odaadó szeretettel volt mindenki iránt, akik közelebbről ismertek vagy szomszédaik voltak.

Toldi munkástársunk betegeskedik már hónapok óta, néhányszor kórházban is volt, most sem tudott még nejének a temetésére sem kimozdulni. Ezzel szemben Toldi mama fenjárt, segített férjének a gondozásában igy meglepetés volt hirtelen halála.

Leánykori nevén Horváth Margit, Varsán, Arad megyében született, nevelkedett, ott ismerkedett meg a Békésgyuláról való Toldi munkástársai. Békés gyuláról jöttek még fiatalon, ide Amerikába 1911 évben. Legtöbbet Detroit vidékén tartózkodtak. Bányászhelyeken West Virginiában is lakott az 1920-as

években és mindég a haladó munkásmozgalomban vettek részt, szívesen látták az arra vetődő öntudatos munkásokat. Ezt folytatták bármerre is kerültek.

Három gyermeke maradt, Margaret, Pista és Katica, akik ápolták is őket gyengélkedésük, betegségük alatt és most ápoló| juk beteg édesapjuknak.. Unokák: Margitnak két fia Ferenc és Béla; Pistának szintén két fia Róbert és Steve gyászolják Toldi mamát a sok ismerős, rokon és barátokkal egyetemben.

A temetést részben az ünnepek miatt szerdán rendezték le és mintha a természet is lehűlt volna Toldi mama forrói) szerető szivével, olyan hideg volt, hogy kellemetlen lett volna, hogy általa nagyon is megérdemelt hosszabb búcsúztatót lehetett volna mondani a sírjánál. A Verhovay Segély egylettől kiküldött beszélt sírjánál és a Bérmunkás olvasók nevében Visi munkástárs mondott egy néhány szót. Toldi mama példás életét ismertetve.

A Bérmunkáson keresztül szerzett régi barátok nevében koszorút helyeztünk Toldi munkástársnő koporsójára, melyet a Bérmunkás közelebbi barátai adták össze.

Tudósitó

A Bérmunkás lapbizottsága is kifejezi részvétét a Toldi családot ért pótolhatatlan veszteségben és enyhítse fájdalmukat a szolidáris részvét.