Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-05-12 / 1680. szám

1951. május 12, BÉRMUNKÁS 3 oldal Iráni politikusok kötelesek tárgyalni, sőt meg van tiltva, hogy tárgyaljanak. Ismerve kizsákmányoló osz­tályunkat a múltban elkövetett gazságaikért, mindenre képe­sek. hogy a munkásosztály egy­ségét megtörjék és a 35-40 év előtti rabszolga sorsba kénysze­rítsék vissza. Ennek a törvénynek az elfo­gadása után a kizsákmányoló osztály minden eddiginél is na­gyobb hatalomra, kizsákmányo­lásra tesz szert. Ha megkíván­nak szabadulni az egyetlen mentsváruktól a mai szakszer­vezetektől, ezer és egy okot ta­lálhatnak annak gúzsbakötésé­re. Mi tesznek a mi szakszerveze­teink. Hallgatnak a szakszerve­zetek basáira, akik hasoncsusz- va mentek a “Védelmet Toborzó Bizottságba”, hogy ők is John- stonnal egyetemben őrködjenek arra, hogy a munkások milliói ne kaphassanak a mai viszo­nyokhoz, a drágasághoz mérten béremelést. A mi szakszervezeti basáink nem tanultak a múltak törté­nelméből. Nem is akarnak ta­nulni. Szótlanul tűrik, hogy Amerika népét a háborús uszí­tok irányítsák. Egy szót nem emelnek MacArthur bohóckodá­sai ellen. Elfelejtették, vagy ta­lán észre sem vették, hogy Hit­ler, Mussolini, MacArthur ha­sonló ünneplésekben részesül­tek, amely ünneplés aztán meg­hozta azt a borzalmas mészár­lást, amit a második világhábo­rú idézett fel. Nem volt elég, hogy a mi éle­tünkben két hatalmas és borzal­mas világháború zajlott le. Az elsőt néhány évi “prosperitás” után egy rettenetes pangás kö­vette, amelyben a bérrabszolgák milliói szánalmas helyzetben tengődtek. Elfelejtettük azt a nyomort, szenvedést, gyötrést, amely életünkön át napról-nap- ra kisért bennünket. Az amerikai kapitalista osz­tály az elmúlt néhány esztendő­ben minden iddiginél hatalma­sabb haszonra tett szert és en­nek megtartása, növelése érde­kében készülődik egy katonai diktatúra felállítására. Hogy ki lesz az, Wilson, Johnston, Taft, MacArthur vagy Eisenhower, ránézve mellékes. A fő az, hogy a szakszerevezeti basákkal egy­et tudjanak érteni. És ez a leg­szégyenletesebb ebben a gigászi küzdelemben, ahol a lét vagy a teljes megszűnése határtalan ki­zsákmányolás Demokles kardja lóg fejünk felett. Köhler. A DICSŐSÉG ÁRA Essen, Németország — Essen város lakossága ismét elérte a 600 ezret s igy Nyugat-Német- ország harmadik városa; Ham­burg és München a nagyobbak. A háború alatt Essen várost 30 légibombázás érte, amelyben 1475 akna-bombát, 28,000 block- zuzót, 20,000 foszfor-bombát és 1.060.000 egyéb gyújtó bombát dobtak a városra, amelynek 58 százalékát teljesen elpusztítot­ták. Miután a megmaradt gyárak egy részét az angolok lebontot­ták, 60.000 munkás munkanél­külivé lett. A város jó része még mindig romokban hever és 15.000 munkás ideiglenes bara- kokban lakik. A 600,000 lakos Az utóbbi hetekben Iran (Per­zsia) sokat foglalkoztatja a vi­lágsajtót. Iránban találták a vi­lág egyik legnagyobb olaitermő mezejét, amit az angol tőkések béreltek ki, de pár hónappal ez­előtt megindult az agitáció az államosításért s miután az nem mept elég gyorsan, az államo­sítás fanatikus hívei lelőtték a miniszterelnököt, majd egy má­sik minisztert is, mig végre most már az államosítás befeje­zett ténnyé lett. Ebből az alka­lomból Robert Hartman, a N. Y. Times tudósítója az alábbi érdekes adatokat tartalmazó cikket küldte lapjának az iráni politikáról és az iráni politiku­sokról. Teheran — Az irániaiak kö­zött jóismert ez a közmondás: “Én és a törzsem ellenezzük a királyt; én és a rokonaim elle­nezzük a törzset; én és a testvé­reim ellenezzük a rokonokat; én ellenzem a testvéremet.” Ez a közmondás képezi az irániai politika kulcsát, ahol Da­rius meg Xerxes óta mindenki ellenez mindenkit. Iránban a nyugati értelemben vett politi­kai pártokat nem találunk, — leszámítva az egy Tudeh (kom­munista) pártot, — amelyeknél a közös politikai felfogás egye­sítené az embereket. Az irániai politika állandó küzdelme a ha­talomért amelyben időközön­ként egyes vezető egyének szö­vetkeznek, vagy összevereked­nek. Jelenleg a “Nemzeti Front” az a párt, amely az államosítást kierőszakolta. Ezt a pártot azonban valójában csak a Maj­lis (képviselőház) 7 tagja alkot­ja, noha a képviselők száma 136. Vezetőjük a 70 éves Dr. Mahamed Mosaddeq, aki most miniszterelnök lett. Ez a kis csoport azért tudta keresztülvinni az olaj államosí­tását, mert azt senki sem elle­nezte, miután az Anglo-Iranian Oil Company elleni ellenszenv már általánossá lett. Ennek iga­zi oka az ázsiai népek nemzeti érzelmeinek újjászületése. A nemzetiségi eszme ma Ázsiában egyre erősebb lesz. Máskülönben ezt a hét képvi­selőt semmi más sem tartja ösz- sze, legfeljebb még az, hogy eze­ket becsületesebb utón válasz­tották a múlt évi általános vá­lasztásoknál, amikor olyan csa­lásokat követtek el, hogy még az irániaiak sem tudták elnéz­ni és 10 esetben uj választást rendeltek el. TÖBBET AKARNAK A Nemzeti Front ereje tulaj­donképpen abban állt, hogy elle­nezte a kormányt. Ennek az el­lenzésnek lett az eredménye az államosítási eszme is. Először ellenezték az angol olaj társa­sággal kötött szerződést, mert az csak 25 százalékot juttatott közül 250,000-t a közösség tart el, mint nyugdíjasokat, vagy munkaképtelen rokkantakat és dacára a rom-városnak a mun­kanélküliek száma túlhaladja a 15,000-ret. — Ez a háború ered­ménye. Iránnak; aztán ellenezték a Razmara kormány azon egyez­ségét, a,melynél a 25 százalékot felemelték 50-re s amelynél az angolok évi minimális 4 millió font sterlinget garantáltak Irán- ; nak. Ez az ajánlat hasonló volt ahoz, amilyent az Arabian-Ame- rican Company adott Saudi Arábiának. Ezen vehemens ellenzés köze- : pette került felszínre az államo­sítás eszméje, amit valószínűleg Angliától tanultak s miután Razmara halogatta, az életével fizetett. Az államosítás eszmé- i jével egyszerre lángra kapott a . nemzetiségi eszme oly annyira, hogy az államosítás törvényja- j vaslatát úgy a Majlis, mint a i Szenátus egyhangúlag fogadta el, mire a Shah is aláírta a tör­vényt. Az államosítási mozgalom a ■ Nemzeti Frontot kormány párt­■ tá, Dr. Mosaddeqet pedig mi- i niszterelnökké tette s ezzel el­vesztették a talajt lábuk alól, ; mert most már nem ellenezhet- . nek, ami pedig éltető elemük i volt. Dr. Mosaddeq régi politi- l kus s mint az irániai politiku- . sok általában, gyakran változ- . tatja tisztségét amikor egy-egy • kormány elbukik, aminek az [ eredménye csak az, hogy a mi- . niszterek felcserélik egymást, i Mosaddeqet általában pénzügyi . szakembernek tartják, 1921 óta képviselő és számos kormány­■ hivatalt töltött már be, noha mindig ellenzett mindent és az­ért az Irániai Cato nevet adták neki. Főiskoláit Franciaország­ban és Svájcban végezte, 1923- ban rövid ideig külügyminiszter . volt, szélsőséges nacionálista, . akinek vezető szerepe volt az oroszoknak adandó olaj kon­cesszió elleni propagandában is. ANGOL-ELLENES MOZGALOM Most azonban Mosaddeq an­gol-ellenes politikáját támogat­ja a törvénytelen Tudeh (kom­munista) párt is, amelynek iz­gatására mentek sztrájkba az olajtelepek munkásai és zárták le a világ legnagyobb olajfino­mítóját. Minden titkolódzás dacára is látható, hogy a National Front és Tudeh együtt tartanak ab­ban, hogy Iránból kiűzzék az angol érdekeltséget. Természe­tesen az indító okok külömbö- zők, mint minden olyan esetben, amikor a szélsőséges bal és a szélsőséges jobb politikai irány követői összeházasodnak. Az irániai politikát még bo­nyolultabbá teszi egy harmadik csoportnak, a terrorisztikus módszereket követő “Fedayin Islam” néven szereplőknek a működése. Ezek még vehemen­sebben soviniszták, mint a Nem­zeti Front követői, erőszakos módon viselkednek és ezek kö­zül kerültek ki Razmara gyilko­sai is. Ezek annyira fanatiku­sok, hogy mindenkit, aki ellen­zi őket azzal ijesztenek, hogy a Razmara sorsára küldik őket. Hogyan lehetséges ez a 20-ik században? Más országban ezt nehéz megérteni, de van itt egy másik közmondás, ami világot vet rá. Ez igy szól: “Ha nem félnénk a haláltól, mi volnánk a világ legbátrabb katonái.” CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE BÉRMUNKÁS OLVASÓK azok barátai MÁJUS HŐ 20- án vasárnap KIRÁNDULÁST tartanak a közismert Leiz Farmon. Belépődíj nincsen. Esős idő esetén elég fedett hely van. Útirány: a 87-es utón a 306- os útig, ott balra a Perkins Roadig, amelyen jobbra a 4- ik épület a Leiz Farm. Akik­nek nincsen autójuk, azok d. e. 10 órakor legyenek a Buckeye Rd. és 112-ik utcá­nál. A KOREAI HÁBORÚ ÁLDO­ZATAI Washington — A hivatalosan még mindig csak, rendőr-akció név alatt szereplő koreai hábo­rúnak eddig már több mint egy millió ember a vesztesége, — jelentette ki Bridges (R.N.H.) szenátor, aki a szenátus had­ügyi bizottságának a vezető tag- ja. Bridges szerint a veszteség 75 százalékát az észak-koreaiak és a kínaiak szenvedték. Az Egyesült Nemzetek részéről, — leszámítva Délkoreát, — a vesz­teség 94 százalékát az Egyesült Államok katonái szolgáltatják. A U.S. veszteségi lista már túl­haladta a 60 ezret. Ez a rendőr­akció tehát már jókora háború­vá lett. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK május 5-ig: J. Szilágyi, Cleveland _____ 2 L. Fishbein, New York -...... 2 G. Bakos, Los Angeles ___ 2 A. Tóth, Hellerton ________ 1 V. Hegedűs, Chicago ______ 1 P. Berkes, Hamilton________1 J. Bischof, Akron ..... 2 A. Saytos, Detroit ...... 1 J. Horváth, Cleveland ____ 1 J. Buzay, Cleveland _______ 1 A. Buda, Cleveland ...... 1 A. Kosár, Wheeling ..... 1 J. Kozák, Phila. ______ 1 A. Gross, Trenton ........... 1 So. Bendi Proli ............+........ 2 F. Lipus. Dewney ________ 1 J. Hegyi, Cleveland _____ 1 St. Phillips, So. Bend _____ 1 L. Greenwald, Clearwater .... 1 Mary Krivokucha, Detroit .... 1 G, Rauch, Pasadena ........ 1 A. Miklós, Chicago _______ 1 Margaret Fay, Akron ........... 1 P. Turucz, Newark _______ 1 St. Visi, Lincoln Park _____ 1 M. Bakos, Cleveland ______ 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 1 F. Salay, E. Chicago .............. 1 Anna Haasz, Ne wYork......... 1 J. Bényei, Cleveland ___ 1 A. Godó, New York ____ 1 J. Roskovics, New York ___ 1 Geo. Soos, Union ................... 2 J. Dénes, Detroit ................... 1 J. Bene, Premier ................... 1 J. Chory, Decatur .................. 1 St. Kineses, Cleveland ___ 1 Ben. Tályai, Milmont Park .... 2 E. Semega, Bridgeport ........ 1 J. Miklós, Cleveland ...... 1 J. Vizi, Akron ......................... 2 A. Patchy, Caribou ............... 2 Mrs. J. Pék, Cleveland ........... 1 A. Köhler, Chicago ................ 2 Julia Bécsi, Phila ................. 1 J. Feczkó, New York ............. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom