Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-05-05 / 1679. szám
MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act »f March 3, 1879 VOL. XXXVin. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 MAY 5 NO. 1679 SZÄM Árleszállítás felfelé ÚJABB DRÁGASÁG EMELKEDÉST JELENT AZ ÁRLESZÁL- LITÓ RENDELET. — HIVATALOS BIZONYÍTVÁNY AZ AMERIKAI GYÁROSOK PROFIT-HAZAFISÁGÁRÓL. — ALKALMAT ADNAK AZ ÁRAK EMELÉSÉRE. Washington — Az árakat megszabó iroda direktora, Michael DiSalle, rendeletet bocsájtott ki az ország 75,000 iparvállalatához, amelyben elrendeli, hogy azon gyártmányok árait, amelyeket a koreai háború kitörése óta emeltek fel, szállitsa le az előző színvonalra, ahol az ily áremelést a munkabérek vagy a nyersanyagok árainak emelkedése nem jogosítja. Miután a rendelet körébe tar-*----------------------------------------tozo 75,000 iparvallaiat termelése meghaladja a 70 billió dollár értéket, a rendelet látszatra nagymérvű árleszállítást jelent. Valójában azonban csak a drágaság miatt panaszkodó közönség elé dobott üres frázis, mert az árdrágítást jóváhagyja ott, ahol a munkások béremelést kaptak, vagy pedig a nyersanyag ára emelkedett. Miután a drágaság következtében csaknem minden iparban adtak valami béremelést és ennek következtében minden áru, tehát a nyersanyagok árai is emelkedtek, DiSalle ezen rendelete csak szentesíti az eddigi áremeléseket, sőt egyben utat nyit az újabbaknak is. Di Salle a rendelet megokolá- sában kimondja, hogy igen sok gyáros a koreai háború kitörése után minden ok nélkül azonnal emelte az árakat. Ezzel hivatalos bizonyítványt nyújt az amerikai gyárosok és kereskedők profit-hazafiságáról. Szintén kihangsúlyozza DiSalle azt is, hogy ahol a munkások bérét emelték, az árdrágítással a gyárosok azt sokszorosan visszakapták, vagyis a munkabérek emelésével a profitjukat is emelték. DiSalle elismeri, hogy voltak olyan gyárosok és kereskedők is, akik nem éltek a kedvező alkalommal, akiknek tehát a drágaság és a munkabérek profitveszteséget jelentenek. Ezeknek most lehetővé teszik, hogy utolérjék a nagy profitharáesolókat. így lesz az árleszállításból áremelés. * 5 Közlekedési munkások bérharca (Vi.) Már több sztrájkot láttam, de ilyen egyöntetű sztrájkot, amit most a detroiti szállító munkások — bus driverok, motor manek — vívnak, régen nem láttam. Már azért is érdekes, mert van egy törvény, melyet Hutchison törvény név alatt ismernek, mely szerint, minden közmunkákon sztrájkoló munkást elküldhetnek, elcsaphatnak a munkáról. Ezt már alkalmazták is, a 3.300 sztrájkoló munkásnak küldtek elbocsájtása értesítést. Persze azok csak jót röhögnek rajta, mert tudják, hogy 3,300 képzett motorvezetőt nem tudnak helyettesíteni. De legfőké- pen azért nem törődnek vele, mert tudják, hogy ha meg is kapják a bérjavitást, még mindig kevesebb lesz a keresetük, mint az átlagos gyári munkásnak. A sztrájk egyöntetű, sehol az egész városban egyetlen egy városi buss, vagy villamos néni mozog. Még ez a szerencséjük, igy van remény, hogy minden munkáselnyomó törvény, polgár- mesteri utasítás, kereskedelmi kamarák tiltakozása ellenére is, megnyerhetik a sztrájkot. A sztrájkoló munkások 8 centet kérnek, a város pedig 5 centet akar nekik adni, de azt az 5 centet is úgy, hogy más módon, a betegsegély biztosítás, kórházi biztositás befizetéseket a munkások fizetéséből akarják levonni, melyeket eddig a város a munkabéreken felül fizetett. Másszóval, adnak nekik 5 centet, de abból legalább hármat vissza akarnak venni. A 8 centet a munkások úgy akarják, hogy továbbra is minden biztosítást a város fizessen. Ez elég nagy ür, melyet át kell hidalni, hogy megegyezhessenek. De ilyen példás összetartás mellett van kilátásunk a győzelemre, mert a Hutchison törvénnyel való ijesztgetés, sikertelensége után már más hangon fognak a politikusok beszélni. Ha látják, hogy a munkások nem ijednek meg a nagy bottól, hanem öntudatosan kitartanak, akkor az egész ténykedésük nem más, mint gyermekes ijesztgetés. A ll r T II I D II I am*ket érdemes * ll EI I I I I l\ EZ I tudomásul venni Washington — Miután a hadirendelésekkel kapcsolatban már eddig is igen sok és nagymérvű visszaélés került napfényre, a kongresszus alsó háza Herbert (D. La.) képviselő elnöklete alatt hét-tagu bizottságot nevezett ki a hadirendelések felülvizsgálására. Ez a bizottság hasonló akar lenni ama szenátori vizsgáló bizottsághoz, amelyet háború idején Harry Truman vezetett s amely az addig teljesen ismeretlen szürke kis politikust annyira előtérbe nyomta, hogy alelnöknek jelölték. A bizottságot a Department of Justice ügynökei fogják támogatni. Moszkva — A “Pravda” cikkei szerint több szovjet tisztviselőt fogtak le nagyszabású sikkasztás miatt. Az egyik tisztviselő Kemerovo (Szibéria)) városban elsikkasztotta a jégszekrények javítására kiutalt 280,- 000 rubelt (Egy rubel értéke 25 cent). Egy másik helyen az egyik üzem vezetője számos nem létező alkalmazott részére vett fel fizetést s igy 450,000 rubelt sikkaszkott el. Az angol és amerikai lapok eminensen közlik ezt a hirt, mutatva, hogy milyen “sok sikkasztó tisztviselő” van a Szovjet Unionban is, mintegy ellenszerül az itt leleplezett igen sok csalásra. London — Miután az “Affray” nevű tengerelattjáró a tenger mélyén veszett 75 legénységével együtt, a tengerészeti minisztérium kivonta forgalomból az elsülyedt szubmarin 15 testvérhajóját. Angliában azt hangoztatják, hogy az ezen klasszi- su hajók kitünően tudnak a viz alá merülni, — de nem tudnak visszajönni. Berlin — A Kínai Népköztársaság nagy mennyiségű nyersanyagot szállít Keletnémetországba az uj kereskedelmi egyezség értelmében. Washington — Aiken szenátor (R. Vt.) azzal dicsekedett szenátor társai előtt, hogy körülbelül 500 levelet kap naponta, amelyekben Truman elnök vád alá helyezését sürgetik azért, mert MacArthurt elcsapta. “Ez a MacArthur ügy”, — mondotta a szenátor — “olyan nagy fontosságú lett, hogy az amerikai nép még az egyre emelkedő drágaságról is megfeledkezik miatta. Eddig a legtöbb levélben a drágaság ellen panaszkodtak, de MacArthur most a drágaság kérdését is háttérbe szorította”. New Haven, Conn. — Dr. John J. Wittner, a Consolidated Edison Co. (N. Y.) elnöklete alatt bizottság alakult annak kutatására, hogy az iszákossá- got miként lehetne gyógyítani, mert mint Dr. Wittner mondja, az alkoholizmus nagyon sok munkaórától rabolja meg az iparokat. — így az elmaradt profitért még az iszákosságot is kigyógyitjákj Los Angeles — Senator Paul Douglas (D. 111.) azt mondotta, hogy nem aspirál az elnöki tisztségre és azt tartaná a legjobbnak ebben a válságos időkben, ha úgy a demokraták, mint a republikánusok Eisenhower generálist jelölnék a “True Deal” (Hü osztás) program alapján. — A két párt koalíciója Eisenhower alatt mind gyakrabban kerül említésre. Washington — Senator Hendrickson (R. N.J.) az alkotmány módosítását célzó törvényjavaslatot szerkesztett, amely szerint az elnököt népszavazás utján el lehetne mozdítani az állásából s helyét az alelnök töltené be a következő választásokig. Miután a javaslat elfogadására a kongresszus két-harmad szótöbbsége és utána az államok három-negyedének ratifikálása szükséges, valószínű, hogy a javaslat egyenlőre még csak tárgyalásra sem kerül. New York — Jim Berryman a “Look” képes folyóiratban illusztrált cikkét irt az A-bombá- ról azt állítva, hogy a hivatalos közegek megmutattak neki egyet. Az Atom Energy Commission ugyan azt állítja, hogy Berryman nem igazi, hanem csak egy “dumy” a-bombát látott s annak alapján készítette el rajzait s adta ezen adatokat: A jelenlegi A-bomba a két végén kupola alakban záródó cső, amely 20 láb hosszú és az átmérője 10 láb, — tehát akkora, mint egy közepes szoba; a súlya pedig 10,000 font. Berryman szerint ezen adatokat a hivatott közegek azért hozták nyilvánosságra, hogy vé- getvessenek annak a mesének, hogy az A-bombát becsempészhetik egy kézitáskában is. A háborús uszítással kapcsolatos fé- lejemgerjesztésnek ez volt az egyik módja.
