Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-04-21 / 1677. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. április 21. fithozó, volt az, amellyel a mun­kás kormány azt a látszatott óhajtotta kelteni, hogy az álla- mositással rálépett a szocializ­mus útjára. Hogy történt az államosítás? “Hozzáértő” szakemberek, mér­nökök, közgazdászok és a nagy ipar képviselői, együttesen álla­pították meg a kisajátítandó gyár, vagy bánya értékét. Miu­tán a mérnök és közgazdász, sa­ját magát az uralkodó tőkés osz­tály tagjának tartja, ez az ér- tékmegállapitás a' tőkéseknek volt kedvező, főleg az elért pro­fitot, a befektetett tőke nagysá­gát és nem a tulajdonképeni ér­teket vette alapul. Az igy meg­állapított összegért a kormány nem kisajátította, hanem meg­vette az államosításra kiszemelt üzemeket A tulajdonosok rész­ben készpénzt, részben kamato­zó bondokat kaptak, amelyeket a kamatokkal együtt, részletek­ben fizet meg az állam. Mit jelent ez a fajta “társa- dalmositás”. Először is biztosít­va van, hogy a volt tuljadono- sok, részvényesek, gazdasági hatalma érintetlen marad, mert az igy kapott tőkéből és törlesz­tésből, kamatból, nem csak to­vábbra is élhetik parazita életü­ket, hanem a meglevő tőkéjü­ket a nem államosított angol és külföldi iparokba fektethetik be, tehát újabb profitra tehetnek szert, amelyet elég sikeresen használnak fel arra, hogy visz- szaszerezzék a politikai hatal­mukat is, amikor majd “demok­ratikus” módon vissza szavaz­zák nekik az állam által rend­behozott üzemeiket. Ez a fajta államosítás nagyon kis mértékben “sújtotta” a volt tulajdonost, az elveszett profit­ját pótolják az állami bondok és az uj befektetések, magában a termelés irányításában amúgy sem vett részt, azt a megbízottai intézték, kik ma is változatlanul ott vannak az üzemek élén. Egy vissza szavazás esetén, zavar­talanul ott folytatják, ahol az államosítás előtt abba hagyták, csak az állami bondok helyett újra az értéktöbbletből eredő profitot fogják zsetarevágni. A MUNKÁS ÉS AZ ÁLLAMOSÍTÁS Azt látjuk, hogy az államosí­tás érintetlenül hagyta a volt tőkés gazdasági hatalmát. To­vábbra biztosította neki a mun­kanélküli életet. De nem csak a kapitalista gazdasági körül­ményei maradtak változatlanok, hanem a munkásoké is. Tényle­gesen éppen úgy ki van zsákmá­nyolva, mint annak előtte. A termelés irányításához most sin­csen semmi köze, csak az élet­nívója sülyed állandóan az adó­zás emelkedése miatt. Ez természetes is, mert a ter­melésből előálló értéktöbbletet most nem mint profitot, hanem mint kártérítést kapja kezeihez a volt tulajdonos, csak ha a po­litikai uralomba valami változás nem következik be, talán egy­szer, beláthatatlan idő elmúltá­val, fog megszűnni a kártérítés fizetése. Az angol államosítás folytán a munkás viszonya a termelés­hez nem változott. Nincs érde­kelve a termelésben, az most is csak annyit ad neki, hogy a puszta életét fentartsa. A felet­tesei, hajcsárai ugyan azok. a helyzetének javítására való tö-| JEGYZŐKÖNYV felvéve a Bérmunkás olvasói­nak 1951 április 15-én, Cleve­land, O.-ban tartott évközi ér­tekezletéről. Jelen vannak: Kucher And­rás, Pittsburgh. Joseph Vizi és Mrs. Vizi, Jim­my Farkas és Mrs. Farkas, Ak­ron, O. Mary Kovách, Ernest Ko- vách, Rose Koncz, Teréz Bikó, John Varga, Zoltán Takács, Jo­seph Mogor, Joseph Kollár és Mrs. Kollár, Lous Lefkovits és Mrs. Lefkovits, Alex Székely, Joseph Halász, John Buzay és Mrs. Buzay, Anton Molnár, Cle­veland, O. Lefkovits Lajos munkástárs, a Bérmunkás lapbizottsága ne­vében üdvözli a megjelenteket és kéri az értekezlet levezetésé­re egy gyülésvezető és jegyző megválasztását. Gyülésvezetőnek egyhangúlag Kucher András munkástárs lett megválasztva. Jegyző: Kollár József. Lefkovits munkástárs jelen­tést tesz a szeptemberi országos értekezlet óta lefolyt esemé­nyekről. Nevezetesen az angol szervezet konvenciójáról, amely levétette az IWW jelvényét a Bérmunkásról annak a cleve­landi ipari csoport kívánalmára, amely a konvenció határozatai felett a referendum összeolvasá­sát sem várta meg, de azért tag­ságát leszavaztatta és kilépett az IWW kötelékéből. Ezen intézkedés hatással van az írógárdára, egyes munkás­társak munkateljesítményére. Jelenti, hogy több panasz ér­kezett az óhazába küldött lapok ügyében, hogy azokat rendszer­telenül kapják az ottani olva­sók. Úgy az óhazai, mint az it­teni postahatóságok megkere­sése után a Bérmunkást, mint első osztályú levél, lezárt borí­tékba küldjük és már több hely­ről kaptunk értesítést, hogy a Bérmunkás újból hetenként megérkezik. Ez a posta költség a Magyarországba küldendő la­rekvéseket állami törvények tiltják és igy a munkás most is, mint azelőtt ellenségesen áll a termeléssel szemben. A holnap­ja éppen oly bizonytalan, mint annak előtte és igy semmi érde­ke nincs a termelés fokozására, azt igyekszik korlátozni, hogy az erejét, az egyetlen értékét kímélje, sőt a “munkás” kor­mányba való csalódása ezt fo­kozza és igy a termelés nem, hogy nem emelkedik, hanem inkább esik a múlthoz képest. Lényegileg az angol “szociali­zálás” nem külömbözik attól, amilyen volt például az, hogy Magyarországon az állam keze­lésébe voltak a fő vasúti vona­lak, vagy ahogy minden kapita­lista államban állami kezelésben van a posta. Ennek semmi köze sincs a szocializmushoz, itt az állam ép­pen olyan kizsákmányoló, mint bármely tőkés vállalat tulajdo­nossá. A profit itt is ott is köz­vetve vagy közvetlenül az ural­kodó osztályt illeti. Lapunk következő számában ráfogunk mutatni arra, hogy mi a külömbség az angol államka- pitalzimus és a Népi Demokráci­ák tervgazdálkodása között. pok évi előfizetését $5.75-re emelte fel és csak azokra a he­lyekre küldjük most, ahová it­teni olvasóink megrendelik. Jelenti, hogy a háborús hisz­téria folytán néhány olvasót el­veszítettünk, de osztálytudatos munkástársaink szereztek he­lyette újakat. A Bérmunkás 1951. évre szó­ló naptára, Geréb József mun­kástárs szerkesztésében, általá­nos megelégedést váltott ki az olvasók köréből, azonkívül hoz­zájárul a lap fentartásához. Ismerteti a Bérmunkás anya­gi helyzetét, amely az egyes vá­rosokban időközönként megren­dezett társas összejövetelek és az olvasók feliilfizetéseik révén kielégítő. A lapbizottság jelentését az értekezlet tudomásul veszi. Geréb munkástárs jelentését (amit lapunk más helyén talál az olvasó) az értekezlet figye­lemmel hallgatja végig és tudo­másul veszi. És elismeréssel ál­lapítja meg, hogy a lap megje­lentetéséhez sok munkával járul hozzá. Lefkovits munkástárs jelenti, hogy április 8-ára a Bérmunkás chicagói olvasók terveztek egy összejövetelt a mai értekezlet tárgysorozatának a megbeszélé­sére, de a megjelentek kis szá­mára való tekintettel érdemle­ges határozatokat nem hoztak. Az értekezletet levél utján üd- vözlik a los angelesi Bérmunkás olvasók Bakos munkástárs ut­ján, Steve és Irma Philips, So. Bend, Susan Hering, Buffalo, Török István és neje Los Ange­les, Schöpf Sándor, Upper Der­by, Szigety Ernő, New York, a Fodor család Cuyahoga Falls, Réfy Antal, Lodi. Vizi munkás­társ tolmácsolja Akronból Gő­gös Pálné üdvözletét. A Bérmunkás irányvonaláról, valamint a lap összeállításáról Kovách munkástárs ad egy rö­vid ismertetést, belefoglalva a maga helyzetét is, hogy a közeli napokban várja az eldöntését annak, hogy bevándorlását tör- vényesitik-e vagy el kell hagy­nia az országot. Utóbbi esetben életkérdése a lapnak — állapít­ja meg az értekezlet — hog> a tollforgató munkástársak az írógárda szolgálatába álljanak. A jelentések és levelekhez hozzzászólva Vizi munkástárs ugylátja, hogy az utóbbi néhány esztendőben a Bérmunkás meg­jelentetésének nem anyagi gond­jai vannak, hanem a lap megí­rása. Négy-öt munkástárs tevé­kenységétől függ a lap megje­lentetése, holott jóval többen vannak a Bérmunkás táborá­ban, akik itt fejthetnek ki he­tenként néhány órai munkát. Ezek a munkástársak adják fel a passzivrezisztenciát és bizto­sítsuk a lap megjelentetését, mert amint Geréb munkástárs levelében helyesen állapítja meg a Bérmunkásnak még hivatása van. Felszólaltak: Farkas, Mogor, Halász, Lefkovits, Kovách és Kucher munkástársak. Megál­lapítást nyert, hogy az Írógár­da az osztályharc szemszögéből igyekszik a világeseményeket analizálni. Egy óra 30-kor az értekezlet tárgyalását ebéd időre felfüg­geszti a gyülésvezető. Ebéd után az asztalon levő ügyek további megvitatása so­rán az értekezlet sajnálattal lát­ná, ha a reakció érzéktelen vak­ságában elszakítaná Kovách munkástársat családjától és a Bérmunkás nagy családjától. Az értekezlet ajánlja a Bér­munkás naptárának megjelente­tését 1952. évre is. Ajánlva, hogy Geréb mun­kástárs múlt évi julius 4-iki cik­ke angolul jelenjen meg az idén a Bérmunkásban, de ha lehet az Industrial Workerban. Azon ajánlatot, hogy a Bér­munkás minden beérkező cikket közöljön le, ha kell hozzáfűzött megjegyzésekkel, az értekezlet nem teszi magáévá. Az értekezlet felszólítja azo­kat a magyar lakta városokat, ahol Bérmunkás olvasók laknak, hogy a nyár folyamán rendezze­nek a lap fentartására összejö­veteleket, olyat, amilyent tud­nak. A gyakorlat azt igazolja, hogy már nyolc-tiz személyes összejövetel is eredményes le­het. Géza Scherhaufer és Leiz munkástársnő felajánlják farm­jukon az első nyári kirándulás megrendezését a Bérmunkás ja­vára. A cuyahogai Fodor család is szívesen látja gyümölcsfáik alatt a clevelandi és akroni Bér­munkás olvasók csoportját. — Mindkét ajánlatért az értekez­let köszönetét mond. Az értekezlet részvételét kül­di az elmúlt héten elhunyt Gő­gös munkástárs nejének. Schöpf munkástárs ajánlatát, hogy minden összejövetelen a Bérmunkás célja ismertetve le­gyen, az értekezlet magáévá te­szi. Az értekezlet kiadásaira és a Bérmunkás fentartására a jelen­levők $103.00-t adtak össze. A tárgysorozat kimerülésével, Kucher munkástárs megköszöni azt a figyelmességet, amellyel segítettek a gyűlést levezetni, a szeptemberi viszontlátásra az értekezlet tanácskozását bezár­ja. Kucher András gyülésvezető Kollár József jegyző KÖSZÖNETN YIV ÁNITÁS Felejthetetlen férjem Gőgös Pál halála alkalmával az engem ért csapást a barátok és mun­kástársaim részvéte és együtt­érzése tette elviselhetővé. Ezért a részvétért, a ravatal­ra helyezett virágokért, vala­mint Kollár és Kovach munkás­társaknak a temetésen tartott gyászbeszédeikért ezúton is kö­szönetét mondunk. Özv. Gőgös Pálné és családja A hirtelen elhunyt Gőgös Pál munkástársunk ravatalára szer­vezetünk tagjai és lapunk olva­sói, gyönyörű virágcsokrot he­lyeztek el. A virágcsokorra be­folyt összegből felmaradt $13.- 25, amit lapunk, a Bérmunkás támogatására fordítottunk. Az adakozók névsorát szükségte­lennek látjuk közölni, de testvé­ri kézszoritásunkat küldjük ne­kik. Tudósító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom