Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-03-31 / 1674. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. március 31. A robbanó (Vi.) A világ olajtermelésének 50 százaléka az előázsiai országokban van. Ezek között van Iran (Perzsia), ahol az ázsiai olaj 24 százaléka van. Az Irania és az összes ázsiai olajmezőket, nagyrészben az angolamerikai olajfejedelmek zsákmányolják ki. így mint egy valóságos robbanás hatott az angol-amerikai olajfejedelmekre az a törvény elfogadása, hogy az iráni kormány államosítja az összes olaj- mezőket. Ezt egyhangúlag elfogadták mind a két házban. így sajátjuk lesz az a nagy természeti kincs, ami évmilliókkal ezelőtt rakódott le hazájuk földje alatt. Persze ezt az egyhangúlag elfogadott törvényt, nagy harcok előzték meg. Éveken keresztül sok iraniai politikust megtudtak venni az angol és amerikai urak és igy nekik adták az olajat. Ezek eddig sikeresen megtudták akadályozni az olaj és más természeti kincsek államosítását. Azonban a múlt hetekben egy vallásos szekta, “Izlam Harcosai” (Fidaiyan Izlam) tagjai legyilkolták az angol-amerikai barát miniszterelnököt Raz- marát. Tiz napra Razmara meggyilkolása után, annak barátját, a közművelődési minisztert, Dr. Abdul Hamid Zanganeh-t is meggyilkolták. Azt is beígérték, hogy minden ilyen áruló politikust legyilkolnak, akik akadályozzák az olajmezők államosítását, vagy más formákban a külföldi hatalmak szolgálatába álltak. VÁLASZTANI KELLETT Már évtizedeken keresztül folyik a harc ezen olajmezőkért és az iráni kormány politikusokkal való szövetsége ellen. Ugyanis az angol-amerikai érdekeltségek nem csak az olajat akarták kizsákmányolni, hanem az emberanyagot is szerették volna az oroszok elleni háborúba felhasználni. így az angolamerikai rádiók, politikusok a lapok propagandáján keresztül mindent megtettek, hogy az olajmezők kizsákmányolásáról, a politikusok árulásairól a figyelmet, a haragot és a kiérdemelt gyűlöletet eltereljék és azt az oroszok felé irányítsák. Már egy éve, hogy ez mindinkább sikertelenebbé vált. Vagy hat hónappal ezelőtt már any- nyira megerősödtek az árulók látnak ■ a háború kereskedői is, miután egy szovjet ellenes felvonulásnak az alapja a francia hadsereg, kell hogy megállítsa azokat az erőket, amelyek minden áron kiakarják provokálni a harmadik világháborút. A francia munkások nagyszerű megmozdulása, kihatással lesz a többi nyugati országok dolgozóira is és megfogja erősíteni a béke híveinek táborát. A francia nép ma sem tagadja meg forradalmi tradícióit és mint annyiszor a történelemben, ismét nem csak a saját, de az emberiség nagy ügyét is szolgálták a most lefolyt dicsőséges harcukkal. olajmezők elleni mozgalmak, hogy az angol-amerikai barát kormányt rákényszeritették, hogy az Amerika Hangját, valamint az angol propaganda rádió leadásokat beszüntették. Valamint mivel az amerikaiak nem akartak nekik ipari cikkeket szállítani, amig jóvá nem hagyják az olaj mezők kezeikre való átjátszását. így az oroszokkal kötöttek nagyon fontos 22,000.000 dolláros kereskedelmi szerződést, valamint azt is megígérték, hogy ha az olajmezőket visszakapják, akkor az olajból is fognak nekik eladni, cserébe ipari cikkekért. Egy angol újságíró, aki ott volt Teheránban, amikor ezt a kereskedelmi szerződést megkötötték az oroszokkal, azt jelentette elé«* siralmasan, hogy valóságos nemzeti ünneppé tették ezt a napot. Még a legreakció- sabb lapok is, az orosz barátságról, helyes kereskedelmi kapcsolatokról zengedeztek dicsérő hangokat. Általános a meggyőződés, hogy Iran népe helyesen választott az angol-amerikai tőkések, valamint a nekik segédkezet nyújtó szomszédjuk, Oroszország között. Ezt már akkor megtették, de erre direkt az amerikaiak kényszeritették rá. IZLÁM HARCOSAI Ezek, akik vallási elmélet szerint is úgy Ítélték, hogy hazájukat a külföldi tőkések, saját arisztokratáikkal egyetemb e n kizsákmányolják, népüket nyomorban, butaságban, elnyomatásban tartják, nem csak Iránban vannak és működnek, hanem az egész mohamed világban. Most már Iraq-ban is a kormányt annyira hajszolják, hogy azok hivatalosan követelik, hogy az angolok sokkal többet adjanak vissza a tőlük elrabolt olajból, illetve annak hasznából. Ugyan akkor Egyiptomban is már mindjobban követelik, hogy az angolokat zavarják ki és államosítsák a Suez csatornát, valamint más természeti kincseket. Lebanon, Syria, Morocco és sok más izlam államokban mindjobban erősödnek azok, akik függetlenséget, szabadságot, a természeti kincsek államosítását, saját népeik érdekében való kihasználását követelik. Mind nagyobb tömegek, igy a vallási mozgalmak vezetői is belátták, hogy amig saját népüket nyomorúságban tartják, a nekik jutott természeti kincseket a külföldi tőkésekkel szövetkezett arisztokraták ellopják, eladják, addig nem lehet ott haladás, béke és jobb megélhetés. Most az alulról jött nyomásnak még azoknak is engedni kellett, akik megakarták akadályozni, vagy ignorálni szerették volna. Rémségeket Írtak, jelentettek az arab országok népeinek nyomoráról, elnyomatásáról és tudatlanságba való tartásukról. Ha valahol szükség van társadalmi forradalomra, úgy azon országokban nagyon is szükség van. Ezt nem tudták megakadályozni azon hazug címmel, hogy ott is a “keresztény civilizációt” 1 védik. A mohamedánok úgy hiszik, úgy tanították őket, hogy az ő civilizációjuk még jobb mint a keresztény. így még vallási szempontból is árulóknak tartják — és aszerint kezelik — azokat, akik a hazájukat eladják. GAZDASÁGI ERŐK Egy forradalom sikerességét legjobban biztosítja az a fejlődés, melyben úgy politikai, erkölcsi, mint gazdasági erők egyesülni tudnak. Éhez nagyon fontos, hogy a vallások vezetői is csatlakozzanak, leginkább oly országokban, ahol a nagy tömegeket még mindég babonákon keresztül uralják. De az igazi hajtóerő minden forradalomban, a gazdasági erők. így az arab országokban is, vagy helyesebben a mohamedán vallásu országokban, a féktelen kizsákmányolás, melyet uraik leginkább a külföldi tőkések, iparfejedelmeken keresztül végeztek, indítja a népet a forradalmi megmozdulásra. Ezen arab országokban leginkább az olaj adja meg ezt az erőforrást, melyből a nép gazdasági helyzetén javítani tudnak. Azonban éppen ennek a gazdasági kincsnek a birtoklásán keresztül remélték a külföldi tőkések az arabokat vassarok alatt tartani. Mert amig az olajat kivitték, be csak nagyon korlátozva engedtek ipari cikkeket, azon keresztül próbálták igában tartani az ottani népeket. így mint megváltást üdvözölték azt a szerződést, mely szerint az oroszok szállítják nekik azon ipari cikkeket, melyekre nagy szükségük volt. de az ango-lamerikai urak mint fegyvert használtak velük szemben és visszatartották, azzal akarták az iran parlamentet arra kényszeríteni, hogy hagyja jóvá a politikusokkal kötött olaj egyezményeket, nehogy államosítsák azon gazdag oiajmezőket. Minden harcban, úgy a politikai, de leginkább a gazdasági harcokban, mindkét fél társakat, szövetségeseket keres. így történt Iránban is, azok akik Amerika szekerét tolták, bár hatalmasok, de nagy kisebbségben voltak. így vesztik a talajt. De ugyan akkor ha már nem amerikai, akkor más szövetségesek kellenek. Más helyekről kell beszerezni az ipari cikkeket, kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni. így részben az amerikai bosszuállás, arra kényszeríti az iránokat is, amint a kínaiakat, hogy Oroszországgal mind nagyobb kereskedelmi szerződéseket kössenek, sőt ez áll a németekre, japánokra, olaszokra is. Amint valamelyik ország :üg- getlenségre törekszik, azonnal gazdasági bojkotot rendeznek ellene, fojtogatják, amig be nem adja a derekát, el nem fogadja a nemzetközi bankárok diktálá- sát. Eddig nem volt más menekvés, csak beadni a derekukat, beleegyezni a diktálásba, mert nem akartak éhenhalni. Most már ez nem úgy van. Most már van nekik másutt is alkalmuk segíteni magukon, azért tették ünnepnappá az oroszokkal kötött kereskedelmi szerződés megkötését. Ez volt a menekvés útja. Már nem tudják megfojtani a magyarokat, lengyeleket, kínaiakat, ezt látták meg Izlám Harcosai. A gazdasági blokádok érvénytelenekké váltak. Már van menekvés, nem kell éhenhalni, nyomorogni akkor sem, ha az angol-amerikai tőkések azt akarják, úgy rendelik el. Ez leginkább gazdasági — a legfontosabb tényező — melyen keresztül igában tudták és talán még ma is tudnák, tartani nem csak az egyéneket, hanem egész nemzeteket is. Ez mind kevesebb mértékben lesz lehető. Mentői többet termelnek a szocializmus útjára tért országokban, annál kevesebb a lehetőség a gazdasági presszió sikeréhez. Ezért kell azoknak béke, tehát lehetőség a termelés fokozására, amig a tőkéseknek csak egyetlen ut maradt, a háború. Mert amint Iránt elvesztik, más országokat is elfognak veszíteni egymás után. Már a gazdasági, kereskedelmi láncok nem elég erősek ahoz, hogy ezen országokat bilincsbe tarthassák. Azért kell a hatalmas hadsereg, azért kell a háború. ÉRTELMESSÉGI SZÍNVONAL Washington — Azon vitával kapcsolatban, hogy a légierő és a navy kiválogatja magának a tehetségesebb ifjakat és igy az army részére csak a selejt marad, most nyilvánosságra hozták, hogy a haderő sorozásnál a jelenleg már leszállított stan- darnál 11.7 százalékot utasítanak vissza azon oknál fogva, hogy nem érték el a megfelelő értelmiségi fokot. Ez most már nagy haladást mutat, mert a háború alatti sorozásnál egyes államokban szellemi fogyatékosság miatt a jelöltek 40-50 százalékát kellett visszautasítani Ez persze csak egyes déli államokban történt, ahol az irni-olvasni nem tudók száma még ma is igen magas. Minden uj olvasó, a forrada- iom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadse retréhe‘> ÉPÍTŐ-GÁRDA 1950-1951 évre: Bikó Teréz, Cleveland....... 3.00 Benkő Imre, Toledo........... 3.00 Buzay János, Cleveland .... 5.00 Dolgos József, So. Bend .... 2.00 Decsi Lajos, Akron........... 2.00 Farkas Imre, Akron........ 5.00 J. Feczkó, New York ....... 7.00 Fodor János, Cuy. Falls_10.00 Gáncs Lajos, Carolina ___12.00 Gáncs Lajosné, Carolina .12.00 Susan Hering, Buffalo __ 6.00 Kollár József, Cleveland .... 6.00 Köhler Sándor, Chicago_ 2.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 1.00 Kozsán János, Saratoga S. 10.00 Kucher András, Pittsburgh 7.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 5.00 Mácsay János, Detroit__ 2.00 Mogor József, Cleveland .. 2.00 Molnár Antal, Cleveland ..12.00 Munczy József, Cleveland.. 4.00 Páll Lajos, Ambridge ........12.00 Phillips István, So. Bend .. 5.00 South Bendi Proli ............ 3.00 Szilágyi János, Cleveland .. 2.00 Székely Sándor, Cleveland 4.75 Török István, Miami ___ 5.00 Vass Károly, N. Brunswick 4.00 Visi István, Lincoln Park .. 5.00 Vizi József, Akron ............10.00 Zára János, Chicago ___ 7.00
