Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)

1951-03-31 / 1674. szám

1951, március 31._______________ BÉRMUNKÁS _____________ \ 7 oldal Politikusok és alvilági alakok szövetsége NEW YORK VOLT POLGÁRMESTERE ELISMERTE, > HOGY ALVILÁGI ALAKOKAT NEVEZETT KI BÍRÓI TISZTSÉGEK­RE. — TAFT VÉLEMÉNYE AZ ERKÖLCSI SÜLYEDÉSRŐL. New York — Lapok és a rádió kommentátorok állítása sze­rint mostanában Amerika legnépszerűbb mulatsága a Kefauver szenátor (D. Tenn.) vezetése alatt álló bűnügyi bizottság tárgya­lásának figyelése, amelyet rádión és televízió utján sok-sok mil­lió egyén kisér figyelemmel. Ez a bizottság kétséget kizárólag megállapította, hogy a ha­zárdirozást és egyéb “racketot” uraló alvilági csoport és számos ismert nevű politikus szoros kapcsolatot tartanak fenn. _ A new yorki tárgyalásnál például O’Dwyer volt polgármester, aki jelenleg mexikói nagykövet, kénytelen volt beismerni, hogy a polgármesteri megválasztásá­nál igénybe vette Frank Costel­lo hírhedt alvilági alak segítsé­gét, akinek még az otthonát is meglátogatta. A választás után Costello több barátjának adott tisztséget, köztük Joseph L. Loscalsot bírónak nevezte ki. A Kefauver vizsgálatok hatá­sa alatt szenátor Taft a kong­resszus ülésein tartott beszédei­ben többször célzott ezen botrá­nyokra, amelyekért természete­sen a demokrata adminisztráci­ót vádolja. Ez azért van igy, — A HÉT HÍREI Wa >hinírton — Szenátor Fer- gusson (R. Mich.), a “belső biz­tonsági bizottság” elnöke azt mondja, hogy ezen bizottság ügynökei már elhelyezkedtek a kommunista “undergr ound” (titkos) szervezetekben és rövi­desen hallani fognak felőlük. — Eszerint most már nem csak az FBI, hanem a szenátorok is tar­tanak kémeket és agent-provo- katőröket a kommunisták kö­zött. Boston — A textil iparban kö­tött egyezségek következtében a CIO szervezethez tartozó 70,000 sztrájkoló textil munkás újra munkába lépett. Az uj textil egyezség az ipar 200,000 alkal­mazottját érinti. Az egyezség aláírását megelőzőleg 160 mű­helyben szüntették be a munkát. Frankfurt, Németország — Menton S. Eddy generális ren­deletére Nyugat-Németország- ban készenlétbe helyezik minda­zon katonai kiképző telepeket, amiket a német hadsereg állí­tott fel a második világháború idején. De azonkívül a nyugati szövetségesek felszóllitották a (Bonn) kormányt, hogy dolgoz­za ki a német légierő terveit. New York — Az Empire Sta­te Building tornyának tetejére 222 láb magas rádió és televízió leadó tornyot építenek, amivel 1472 láb magasságot érnek el. Szakértők remélik, hogy ily ma­gasságból tiszta rádió és televí­zió leadásokat nyújthatnak a New York és környékén lakó 25-30 millió lakosságnak. A ma­gas toronyhoz három rádió és hat televízió állomásnak lesz összeköttetése. mondotta a szenátor, — mert Washingtonban az elvtelen pro­paganda lett úrrá, amelynek hó­dolnak most nemcsak a polgári vezetők, hanem még az egyházi és a női egyesületek vezetői is. Amikor az ily vezetők Wash­ingtonban adatokat kérnek, — mondja Taft, — nem a tényeket, hanem propagandát nyernek és ilyen erkölcstelen befolyás alá kerülnek az újságírók meg a rá­dió kommentátorok is, akik csak az adminisztráció “pártvo­nalát” ismertetik. Ez okozza a politikai erkölcsi színvonal je­lenlegi veszélyes lezüllését. Noha Taft szenátornak telje­sen igaza van abban, hogy a kü- lömböző nagyszabású botrányok a jelenlegi politikusok erkölcsi züllöttségére mutatnak, ennek a nagy hű-hónak azonban valójá­ban csak az a lényege, hogy az amerikai nép figyelmét elterel­jék arról a gigantikus fosztoga­tásról, amit a hadi rendelések­kel végeznek. Ebből persze nem csak az alvilági alakok és a bűn­baknak kiszemelt kisebb politi­kusok veszik ki a részüket, ha­nem a legismertebb bankárok, iparbárók és tőzsde spekulán­sok, akiket csak mint ország­mentő nagy hazzfiakat szabad említeni. EZ AZTÁN MUNKAFEGYE­LEM Southport, Anglia — A kor­mány tulajdonát képező kikötő­ben dolgozó James Clarkson, 35 éves rakparti munkást 54 cent munkabérvesztésre büntették, mert amikor észrevette, hogy egy ember fuldoklik az iszapos vízben, begázolt utána s saját élete kockáztatásával megmen­tette az illetőt. Miután igy a ru­hája csupa viz lett, hazament és ruhát váltott, majd gyorsan visszatért munkahelyére, ahol pontosan feljegyezték, hogy mennyi időt veszített az élet­mentéssel és ennek megfelelőleg heti fizetéséből levonták az 54 centet arra hivatkozva, hogy a munkafegyelmet fenn kell tar­tani. VITA AZ IRANI AI OLAJ FÖLÖTT Teheran — Az iraniai parla­ment egyhangú szavazással ki­mondotta, hogy az olajkutakat, amelyeket most angol társula­tok bírnak bérleti alapon, álla­mosítani fogják. Az Anglo-Ira- nian Oil Company azt állítja, hogy eddig 582 milliót fektetett be az iraniai olaj forrásokba. Angliában roppant megütkö­zést váltott ki az iraniai parla­ment döntése és arra számíta­nak, hogy az angol kormány, amely Angliában számos iparra kiterjesztette az államosítást, még esetleg háború árán is meg fogja akadályozni Iránt, hogy ugyanezt a jogot gyakorolja. Az angol kormány követeli a szer­ződés megtartását, amely 50 évre szól s amelyből még a fele sem telt le. . Az államosítással kapcsolat­ban már két politikai merénylet is történt, amelyekben az álla­mosítást ellenző miniszterelnök és egy másik miniszter estek ál­dozatul. FÁBÓL VASKARIKA United Nations, N.Y. — Alex Bebler, jugoszláv delegátus azt a kijelentést tette, hogy a jugo­szláv kormány nem akar a kremlini (orosz) kommunizmust ellenző kommunistákból nemzet­közi szövetséget formálni. Beb­ler ezt a kijelentését a United Nations újságírói által tartott rádió-intervjun tette. Az ilyen nemzetközi szervezet, — mon­dotta Bebler, — az egyes nem­zetek belügyeibe való beavatko­zást jelentené. Bebler nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy ame­rikai pénzzel és befolyással lét­re akarják hozni az igazi, hami­sítatlan fából-vaskarikát, vagy­(Vi.) Mi, akik tudjuk, hogy belezen hazuságot először is a német nácik mondták be a rá­dión, amikor kedves barátjuk Lindbergh Oroszországban csa­vargót, kémkedett. Ezt vette át Churchill és az amerikai újság­írók neki tulajdonították, ne­hogy náci színezete, eredete le­gyen. Ez most éppen olyan hazug­ság, mint akkor volt. Ezt éppen az egyik liberális köpeny alatt működő, most kémkedési kör­úton járó Drew Pearson Írja meg. Az a Pearson, aki millió- szőr leírta jnár ezt a náci fan­tazmagóriát, persze anélkül, hogy vett volna fáradtságot azt megvizsgálni. Mert ha megvizs­gálta volna a “vasfüggöny” jel­zőt, megállapította volna, hogy ha van valami függöny a terv- gazdaságokra tért országok kö­rül, azt éppen az angol-amerikai tőkések sajtórendszerük vonta. Például Budapesten tartózkodó amerikai újságíróknak jelenté­seit nem közölték, mert az ne­kik nem tetszett, ahelyett Bécs- ből, Frankfurtból, New Yorkból és más hazugság gyárakból ka­pott jelentéseket adták le. Most Drew Pearson a követ­kezőket írja: Berlin — Arra a meggyőző­désre jutottam, hogy Churchill káros szolgálatot tett, amikor Oroszország és a nyugati ha­társzéleket “Vasfüggönynek” nevezte el. Nem csak, hogy drótkerítés­sel nincsen védve, a Sztálin függönye sok helyen, de sok he­lyen keresztül lehet rajta men­ni minden nehézség nélkül. Csehszlovákia és az amerikai német zóna között a határt át­lehet lépni éjszaka bárhol is. A Kelet és Nyugat Németország közötti határ meg olyan mint a rosta. A nép átsétál vagy 'átko- csizik az orosz és amerikai zóna is a NEMZETI kommunistákat NEMZETKÖZI szerveze t b e n akarják egyesíteni. A MÉRGES GÁZOK HASZNÁLATA MELLETT Az Egyesült Államok hadse­regének kémiai osztályát irányi­tó törzstisztek követelik, hogy Koreában vegyék használatba a mérges gázokat a vörösök ellen. Megállapítást nyert, hogy ezek a tisztek valamennyié, részvé­nyesei, vagy képviselői valame­lyik vegyészeti telepnek. Az első világháborúban hasz­nálták a mérges gázokat, amely borzalmas szenvedéseket oko­zott és okoz ma is sok-sok. ezer amerikai katona testében. A második világmészárlásban nem használták, mert féltek egyik a másikától, hogy jobb és sikere­sebb gázokat használnak. Aztán attól is tartottak mint az első háborúban, hogy az amerikaiak által kilövelt gázok, az amerikai fiukat mérgezte meg, akiknek ezrei borzalmas szenvedéseken este át. De ez mind nem aggaszt­ja a hadsereg kémiai osztályá­nak tisztjeit, ők feljebb kíván­nak kapaszkodni a ranglétrán, no meg aztán a vegyészeti gyá­rak részvényeseinek busásabb osztalékot hozna és ez a fő. között naponta. Mi ezt tudtuk éveken keresz­tül. De az Amerika Hangját hallgató, megtévesztett magya­rok, lengyelek, csehek nem tud­ták. így a Vasfüggönytől agyon­ijedve, illetve ijesztve, menekül­ni akartak onnan. Egy magyar fiú is, akinek az apja Kanadá­ban van, igy akart menekülni, sikeresen, de több havi bebör­tönzés, csavargás, nyomorúság után jutott ki Kanadába. Először is átszökött Csehszlo­vákiába, ott elfogták és egy hónapra a börtönbe dobták, de onnan kiengedték, (nem vitték Szibériába) akkor átment Len­gyelországba, ott is elfogták, egy hónapra börtönbe vetették, de még onnan sem vitték Szibé­riába. Mikor letelt az egy hónap, ak­kor átment Németországba az angol zónába, ott is elfogták és HÁROM hónapra a börtönbe vetették. Itt végre sikerült ne­ki az angolokon keresztül az ap­jával kapcsolatot létesíteni és akkor megkapta a szükséges papírokat és kijöhetett ide. Ez a busmagyar nem beszélte azon országok nyelveit, amelye­ken minden gyanú nélkül tu­dott volna utazgatni, igy persze olyan feltűnő volt, mint egy be­pólyázott fej, mégis csak az an­gol hatóságok tették három hó­napra a börtönbe, a cseh, len­gyel kormányok nem is igyekez­tek visszaküldeni oda, ahonnan jött. Ugyanezt jelentik a többi or­szágokból megszököttek is. Na­gyon könnyű volt átjönni a “Vasfüggönyön”, de annál ne­hezebb nekik a papír függönyön keresztül jutni. Némelyeket hó­napokig tartanak börtönben és évekig koncentrációs táborok­ban, ahol éheznek, nélkülöznek, a demokrácia hamis jelvényei alatt. A "vasfüggönyről"

Next

/
Oldalképek
Tartalom