Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-09-16 / 1647. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. VV. Előfizetési árak: Egy évre ...........................52.00 Félévre ............................... 1.00 Egyes szám ára ............. 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: One Year ..........................$2.00 Six Months ...................... 1.00 Single Copy ...................... 5c Bundle Orders ................. 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................. $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE 42 A Franco kölcsön támogatói Mrs. Eleanor Roosevelt, Franklin Delano Roosevelt özvegye, aki jelenleg az Egyesült Nemzetek amerikai képviseletének a tagja, multheti ujságrovatainak egyikébe ezt irta:— “Sokszor úgy óhajtom, bárcsak többet értenék a pénzügyi kérdésekhez és a katonai problémákhoz, mert akkor talán rájönnék, hogy mi lehet az igazi oka annak, amit a kongresszusban néha csinálnak. Akkor talán megérteném azt is, hogy például miért kellett a kongresszusnak megszavazni a spanyol kormány részére a kölcsönt, amikor más üzleti kölcsönöket az Export-Import bank, vagy pedig a World-Bank intéznek el? Nekem úgy tetszik, hogy ezen kölcsön elintézésének is ez lett volna a normális útja. “A Kongresszus azonban más utat követett és éppen ez támasztja nálam azt a gondolatot, hogy nincs-e ennek valami rejtett oka? Mint mindenki más az országban, úgy én is hallottam, hogy okvetlen szükségünk van bizonyos katonai bázisokra Spanyolországban, de ha azon bázisokat ki fogjuk bérelni és fizetni fogunk értük, miért nem mondják igy? Egyetlen újságban sem látok egy szó említést sem arról, hogy a spanyol kormánnyal ilyen egyezséget kötöttünk. És vájjon csakugyan olyan okvetlen nagy szükségünk van-e azon bázisokra Spanyolországban? “Sok mindent hallunk manapság, de azon egyének, akik az ily kérdésekben hivatottak lennének nyilatkozni, hallgatnak. Már pedig egy demokráciában, — ha a mi országunk demokrácia, — valamit kellene tudnunk az ilyen dologról, ha a kölcsön célja valóban katonai bázisok szerzése. Mert Spanyolország még ma is diktatúra. Olyan ország, ahol a kormány és a vallás nagyon közeli szövetségben állnak. A kormány és a vallás közötti szoros viszony a spanyol nép dolga, amelybe más kormánynak, vagy idegen egyéniségnek semmi joga sincs beleszólni, sem abba, hogy mi megy végbe a spanyol állam határain belül. Ha azonban a spanyol állam vagy spanyol nép kölcsönt akar, akkor csak úgy kellene ezt kezelni, mint más, hasonló üzleteket. Nem értem tehát a kongresszus különös készségét. Úgy tetszik, mintha ez különös szint kölcsönözne ennek a tranzakciónak. “Jól tudom, hogy manapság számos akciónkban támogatunk olyasmiket, amiket máskülönben nem helyeslünk; olyasmiket akikről feltételezzük, hogy segít bennünket a kommunizmus elleni harcunkban. Abban azonban már nem vagyok biztos, hogy vájjon ez erős álláspont-e? A kommunizmus ellen harcolunk, de vájjon elég ok-e az arra, hogy olyan helyzeteket támogassunk, amelyekben valóban nincs közös érdekeltségünk? “A Kongresszus ezen akciója nagyon zavarólag hat ránk, vájjon a törvényhozók tudatában voltak-e annak, hogy mit csináltak? hogy tettük milyen következményekkel jár? Elgondolkozom azon, vájjon milyen befolyások hatása alatt tette ezt a Kongresszus? Valamelyik magas kormánytisztviselőtől jött-e erre a nyomás, avagy a választóktól? a farmeroktól, vagy talán a munkásságtól? “Hol találjuk meg azon domináló elemeket, akik képesek olyan nagy befolyást gyakorolni a kongresszus tagjaira, hogy ezt az ügyet ilyen különleges s ilyen zavartkeltő módon intézték? Miért volt szükség itt olyan intézkedésre, ami azt a látszatot kelti, mintha a spanyol kölcsön sokkal fontosabb lenne a más, hasonló kölcsönöknél? * * * Kétségkívül nagyon érdekes dolgokat hozna napvilágra, ha nyilvánosságra hoznák azon tárgyalásokat és mahinációkat, amelyek megelőzték a kongresszus azon akcióját, amellyel megszavazta a spanyol Franco kormány részére a százmilliós kölcsönt. Elismerés jár tehát Mrs. Rooseveltnek, hogy ezt szóvátette a szin- dikált rovatában. De amikor ezt az elismerést megadjuk, mindjárt kérdezhetjük is: Miért kertel maga Mrs. Roosevelt is? Miért nem írja meg nyíltan, amit gondol? Ha őt zavarba ejti a kongresszus akciója, minket méltán ejthet zavarba az, hogy még olyan igazán kiváltságos társadalmi pozíciót betöltő egyén, mint Mrs. Roosevelt sem meri őszintén megmondani, amit akar? Mert a fenti rovatban, — amit szószerinti fordításban közöltünk, — Mrs. Roosevelt megmondja ugyan, hogy Spanyolországban diktatúra van, de elhallgatja, hogy FASISZTA DIKTATÚRA; megírja, hogy a kormány és a vallás nagyon közeli szöveségben állnak, — de elhallgatja, hogy ez a vallás a római katolikus val1950. szeptember 16. lás s ez a közeli szövetség nem a vallás, hanem valójában a spanyol kormány és a Római Katolikus Egyház szövetsége, ami azt jelenti, hogy abban az országban NINCS VALLÁSSZABADSÁG, mert a Római Katolikus Egyház nem tűr meg más fekezeteket. Mindezeket nagyon jól tudja Mrs. Roosevelt, de nem meri vagy nem akarja megírni, hanem csak nagyon is keztyüs kézzel céloz azokra. így miért zavarja meg őt, amikor hasonló kétértelmű, csaknem félrevezető beszédeket hall Franco támogatóitól? Mennyivel érthetőbb lett volna, ha Mrs. Roosevelt nyíltan kimondja, hogy a Franco kormány a Hitler-Mussolini szövetségből megmaradt fasiszta diktatúra, amely szövetkezve a Római Katolikus Egyházzal megszüntette a vallásszabadságot, kürt mindenféle demokratikus eszmét, elnyomja, kiszipolyozza a munkásságot s igy az ilyen kormányt az amerikai demokráciának még akkor sem volna szabad támogatni sem erkölcsileg, sem financiálisán, még kevésbé katonailag, ha a kommunizmus elleni harcban valami segítséget nyújthat is. Ha ezt igy nyíltan megmondta volna, — mert hiszen az Írásából kiérezzük, hogy ezt nagyon jól tudja, — akkor a kérdésre megkapná a feleletet, hogy Franco támogatói itt is csak a hasonló politikai felfogásuak, tehát a fasizták lehetnek, no meg a Fran- coval olyan szoros szövetséget alkotó Római Katolikus Egyház. Mrs. Roosevelt bizonyára ez utóbbit nem meri említeni, noha jól tudja, hogy a fasizmus leghűségesebb szövetségese, fegyvertársa és támogatója a Római Katolikus Egyház és ezeknek ügynökei, — a főpapok, — dolgoznak olyan erélyesen és hatásosan Franco érdekében. Manapság bizony sokszor olyan helyzet elé kerülünk, amikor kertelés nélkül ki kell mondanunk, amit gondolunk, másképpen bizony nem értenek meg bennünket, mint ahogy Mrs. Roosevelt nem érti az amerikai törvényhozók cselekedeteit. A militaristák hatásköre (Folytatás az 1-ső oldalról) kormánynak le kellett inteni, amennyiben az igen jó propaganda anyag lett volna az európai propagandisták számára, akik az Egyesült Államokat mint háborús uszitót szeretnék bemutatni. A leintés egy másik oka az, hogy Orvil Anderson generális, az Air War College parancsnoka, akit fel is függesztenek állásától, előadásokat tartott a ‘ preventív” háborúról, sürgetve annak megkezdését. Tőle átvette ezt az eszmét Father Edmund Walsh, a Georgetown University professzora, aki hasonló tartalmú előadásokat tart. Az “Air College” egy másik volt előadója Brig. General S. D. Grubbs, aki Montgomery városban tartott beszédet még a berlini blokád idején s azt ajánlotta, hogy ultimátumot kell benyújtani Oroszországhoz s ha nem teljesitik a követeléseket, akkor 36 óra múltán már meg kell kezdeni a “megelőző” háborút. General Anderson is hasonló értelmű beszédet mondott a Kiwanis Klub részére, nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy hive az oroszok elleni háború azonnali megindításának. v Ezen előadások és nyilvános beszédek éléggé bizonyítják azt, hogy a generálisok a maguk kezébe akarták ragadni a háború megindításának a jogát. Amikor a Fehérház erről meggyőződött, Truman lenök elhatározta, hogy a katonai szolgálat hatáskörét visszavezényli oda, ahová ezen ország megalkotói tervezték, vagyis, hogy a müitaristák kötelessége csak megnyerni a háborút, de annak megindítása nem az ő hatáskörükbe tartozik. MacArthur generális szájkosarat kapott a Formosa szigetre vonatkozó kijelentése után. — Legalább lesz mibe elraktározni a csillagait. ELVIAYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áU. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bőrrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és Azáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztalt. Az Ipari szervezkedéssel az nj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belttL
