Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-09-09 / 1646. szám

1950. szeptember 2. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI MIKOR ÉLT SZENT ISTVÁN? Hát úgy találomra az ember azt mondja, hogy bizony már in- nen-onnan ezer éve, hogy meg­koronázták az első magyar ki­rályt, aki ugyan kétségtelenül korának kiváló államférfia volt, de a szent mivoltáért lehetne vi­tatkozni. De most nem erről van szó, hanem arról, hogy egy oly hatalmas ország külügyi állam­titkárának mint Amerika, lehet úgy képletesen, körülbelül rá- saccolni arra, hogy mikor is élt Szent István, de ha már pontos időt akar mondani, úgy miután nem kívánhassuk tőle, pláne mint egy pogány protestánstól, hogy számontartsa az összes szentek névsorát és születési és halálozási számadatait, legalább is vegyen magának annyi fá­radtságot, hogy valamelyik tit­kárát utasítsa, hogy nézze meg valamelyik Lexikonba, hogy mi­kor is született az a bizonyos Szent István, amelyről az Ame­rikai Magyar Szövetség kunye- rálására kell neki dicsőítő ódát írni. De Mr. Acheson annyira bizi a titkárjaival együtt, hogy meg­mentse a világnak a demokráci­át, hogy nincs idejük ilyen vizs­gálatra, igy közröhejé vált az az állítása, hogy a mi Istvánunk már 1900 azaz ezerkilencszáz évvel ezelőtt is demokrata volt, kit példaképen állít az amerikai magyarság elé, a Magyarok Va­sárnapjában közölt levele sze­rint. Ahhoz hozzá vagyunk szokva, hogy a diplomaták el-el vetik a sulykot, de hogy 900-1000 évvel tévedjenek az még egy külügyi államtitkártól is sok. Ugylátszik, hogy a Magyar Szövetség fő-fasisztái annyira elvannak foglalva az országos konvencióval, hogy észre se vet­ték ezt a baklövést. Nem is vesszük ezt rosszné­ven, hisz a konvenciójukat olyan országos cécóvá akarják tenni, hogy nem kevésbé lesz komikus, mint az 1900 éves Szent István. Ezek az urak meghívtak min­den lehető és lehetetlen politi­kust. Ez rendben is van, mert méltók is ők egymáshoz, de jel­lemző erre a társaságra, hogy meghívták az Atom Energia Commissiont is, ez mutatja a mentalitásukat, egy a magyar nép, illetve az amerikai magyar­ság kérdésével foglalkozó gyű­lésre miért hívták meg az Atom Energia Bizottságot, csak az­ért, mert az egész gondolkodá­sukba, vágyaikba csak egy él, hogy a levitézlett, züllött ma­gyar úri bitangok, csak a romok- badőlt, leatombombázott Ma­gyarországba kerülhetn ének vissza. A balgák azt hiszik, hogy az Atom Energia Bizottságtól függ az óhajtott bombázás, ta­lán azt remélik, ha jól megete­tik ezt a bizottságot, úgy annak idején előnyben részesítik őket, amikor megkezdődik az atom­bomba leszórása. Éhes disznó makkal álmodik, de esetleg dorongütés fogja fel­ébreszteni a mocsárba folytott álmaikból. A FELELŐTLENEK FELELŐSÉGE Az elmúlt héten az elnöknek két ízben is kikellett jelentenie, hogy a legmagasabb pozícióba levő uraknak, nevezetesen Mat­hew tengerészeti államtitkárnak és a koreai hadsereg főparancs­nokának a nyilatkozatai, helyte­lenek és nem fedik a kormány álláspontját. Mind a két ur olyan háború uszítást követett el, amely na­gyon alkalmas arra, hogy Ame­rikát mint olyant állítsa be, amely minden körülmények kö­zött ki akarja robbantani a har­madik világháborút. Az elnök minden nyilatkozata ellenére, senki sem hiszi el, kü- nösen nem azok akik felé a fe­nyegetés szólt, hogy a két leg­magasabb katonai pozícióba le­vő ur, csak üres szólamokat han­goztatott volna, hogy ők ne is­mernék a kormány terveit, in­kább az a nézet alakult ki, hogy ezek az urak türelmetlenségük­ben idő előtt fecsegték ki a ter­veket, mert mindenütt, ha ilyen vezetőhelyen levő ember a kor­mány terveivel szemben álló ál­láspontot foglalni el, úgy azt fel­tétlenül menesztenék az állásá­ból. Ez azonban egyik esetben sem történt meg, sőt más fele­lős egyének, szenátorok, kong- resszmanek, a lapok többsége, helyeselte a nyilatkozatokat. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a kínai nép, amely elker­gette az amerikai kormány ál­tal kiadott Fehér Könyv szerint is, korrupt .züllött kormányát, amely a Formosa szigetére me­nekült és most ott a 450 milliós néppel szemben amerikai hadi­hajók védik ezt a pár bürokra­tát, uzsorást, kapitalistát, és Mr. MacArthur szerint nem is fog­ják megengedni, hogy Formosa szigete, Kínának ez a szerves ré­sze, visszakerüljön az anyaor­szághoz, mert erre Amerikának katonai szempontból szüksége van, nem engedheti meg, hogy az egy “barátságtalan” kor­mány kezében, repülő és tenger­alattjárók bázisa legyen. Amerikához, vagy Amerika által megszállt területekhez több ezer mérföldre van Formosa. A legközelebbi terület a Fillippini szigetek, amely állítólag függet­len ország, közel 300 mérföldre van Formosától, de viszont Kí­nához ez a sziget csak 95 mér­földre fekszik. Tehát sokkal jo­gosabb Kina tiltakozása, hogy egy idegen “barátságtalan” ha­talom fészkelje be magát, alig 20 percnyi repülő távolságra, egy órai repüléssel Kina legna­gyobb városait érhetik el For­mosa szigetéről. Hogy az amerikai kormány nem viseltetik barátságosan a Kínai Népköztársasággal, az nem titok, hiszen nehéz billiókat adott Chiangéknak a nép elleni harcukhoz, mellékes az, hogy annak nagyrészét Chiang ban­dája ellopta. Nem csak, hogy védőszárnyai alá vette Chiangot Formosa szigetén, de megakadá­lyozza azt, hogy a kínai Népkor­mány a 450 milliós kínai nép képviselője, elfoglalhassa a he­lyét a Nemzetek Szövetségében, helyette a pár ezer tolvaj, kor­rupt, bandita megbízottja be­szél a kínai nép nevében. Ehhez jött most MacArthur tábornok harcias nyilatkozata, igy érthetővé válik, hogy a Kí­nai Népkormány, mint megtá­madott, panaszt tett az ameri­kai kormány ellen. Kétségtelen, hogy a Nemze­tek Szövetségébe elvetik Kina panaszát, de bizonyos az is, hogy ez csak súlyosabbá teszi a hely­zetet Ázsiába, ahol látják a né­pek, hogy még ma is külföldi imperialista hatalmak akarják megszabni azt, hogy milyen kor­mányformába éljenek és nem tudnak belenyugodni abba, hogy Ázsia népei felszabaduljanak a gyarmati elnyomók uralma alól. Ezek a felelőtlen, fecsegő fele­lősek, kik Európa népét is állan­dóan atombombával fenyegetik, nagyban hozzájárulnak ahoz, hogy az egész világ ma puska­poros hordón ül és a népek min­denütt védelemről beszélnek, mert állandóan támadással fe- nyegtik őket. Ezek teszik lehe­tetlenné, hogy a koreai véreng­zés befejeződjék, hogy ott ne pusztuljanak fiaink és döntik gazdasági válságba az egész vi­lágot, ezen viselkedésük elke­rülhetetlenül világkasztrófához és a harmadik világháborúhoz vezet. Mert lehetetlen az, hogy az egész világ ezt az őrült fegy­verkezést folytassa anélkül, hogy az végül háborúba ne rob­banjon ki. A nép nem akar háborút, ezt megmutatta a stockholmi béke- rezolució, sok száz milliós aláí­rása. Az európai népek eltökélt álláspontja, hogy soha semilyen körülmények között egy impe­rialista háborúba részt nem vesznek, hogy nem akarják vá- városaikat romokba látni. A hadiszer gyárosok, a tábor­nokok és a levitézlet kizsákmá­nyolok és az élen a Vatikán az, amelyek háborúval akarnak pro­fitot csinálni, amelyek a hábo­rúval akarják visszaszerezni az elveszett hatalmukat. Ezeknek sikerült ebben az or­szágban háborús hisztériát elő­idézni, de az európai és ázsiai né­pek békeakarata, kemény el­szántsága, több és több ember­nek nyissa fel itt is a szemét és riadnak vissza attól, hogy Ame­rika népét tegyék meg a világ zsandárainak, hogy Amerika ve­gye át a régi cári uralom szere­pét, a népek szabadságának el­nyomásába. Mind többen lássák be, hogy nem csak Ázsiába került csődbe a politikánk, de megbuktunk Európában is. A Marshall terv, a beleölt milliók dacára is, csak az európai tőkéseken és nem a népen segített. Az Atlantic Pac- tumba nem csak újabb billiókat követelnek a szövetséges kormá­nyok Amerikától, de amerikai katonákat is, mert az európai népek nem akarnak és nem is fognak fegyverbe állni. Nincs más megoldás, mint be­lenyugodni abba, hogy minden népnek meg van a joga arra, hogy a saját sorsát maga intéz­ze és megegyezni addig, amíg nem késő, amíg az egész világ tüzbe és vérbe nem borul. GONDOS ELŐRELÁTÁS Tagadhatatlan, hogy a mi kormányunk teljesiti a köteles­ségét a néppel szemben, amely­re élénk példa az a kis könyv, amelyet most kiadott és $1.25­ért árul bárkinek. Ezt a köny­vet minden amerikainak meg kellene venni és többször áltol- vasni, hogy egy kemény elhatá­rozásra jusson. Az atomtámadás elleni véde­kezésről van benne szó. Kiváló tudósok magyarázzák el azt, hogy atombombázással szemben miként védekezzünk. Ha valaki elolvassa, különö­sen az atomtámadás veszélyé­nek kitett városok lakossága ezt a könyvet, akkor rájön arra a tényre, hogy minden kioktatás dacára .egyetlen védekezési mód van, ha addig amíg ez nem késő, elszánt harcot viv abban az irányban, hogy az atombombát törvényen kívül helyezzék, a meglevő készletet megsemmisít­sék. Attól eltekintve, hogy a bom­ba robbanás központjától mér­földekre terjedő körzetben sem­miféle lehetőség nincs a védeke­zésre, mert ott minden elég, el­pusztul és ez a körzet a bomba nagysága szerint 2-től 6 mérföl- des kőzetre terjed ki. • Aki olyan “szerencsés”, hogy kívül lesz a mindent megsemmi­sítő körzeten és egy másodperc tizedrészén belül földre tudja magát vetni, az ablakkal ellen­kező irányban és betudja fedni a ruhátlan testrészeit, annak lehe­tősége van arra, hogy megme­neküljön, ha a romok maguk alá nem temetik, ha az előálló rob­banások meg nem ölik, ha a rö­vidzárlat következtében minde- hol kitörő tűzben meg nem ég, ha a kiömlő gáz meg nem mér­gezi, stb. stb. A másodperc tizedrészében kell az anyának nem csak magát, de a játszodozó gyermekeit is lefektetni és betakarni. Ennyi idő lesz az iskolák tanítóinak, hogy a növendékek százait meg­védjék a támadástól, a kórhá­zak ápolóinak, hogy a magukkal tehetetlen betegeket betakar­gassák. A halottakkal már nem kell törődni, de mi lesz a sebesülteit tízezreivel, hol lesz orvos, ápoló, kötszer, orvosság? Egy atom támadást ért milliós városban, a súlyos sebesültek, akiknek a többsége égési sebesülés, számát 80-100 ezerre teszik. Olyanok, amelyeknek a keze­léséhez az orvosok és ápolók ez­rei lenne szükség, de ezek egy tekintélyes része a halottak és sebesültek közé számítható. A gyógyszertárak és gyógyáru raktárak egy része is elpusztul, holott 40-50 vagon kötszerre és orvosságra volna szükség az égési sebek bekötözésére. A se­besültek ezreinek lesz szüksége azonnali vérátömlesztésre. Ki adja a vért, ki kezeli a vérátöm­lesztést. A viz szolgálat megszűnik, ha még megmaradnak is a tűzoltók és a felszerelésük egy része, ho­gyan oltják a keletkező tüzek ezreit. , így lehetne folytatni oldala­kon keresztül. A borzalmak bor­zalma szakad a támadást ért városra, minden kioktatás da­cára is, egy kétségtelen. Mint védekezés, vakszerencse ha va­laki élve kerül ki a támadásból és hogy akkor mi vár rá, arról elég sötét képet nem lehet fes­teni. Két lehetőség van. Vagy fata­lista módon belenyugodni és vár­ni a bekövetkezőket, vagy har­colni a békéért, az atombomba ellen a magunk és gyermekeink életéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom