Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-12-23 / 1661. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1950. december 23. mati, hanem mindenféle elnyomás és kizsákmányolás alól. Ezt a megértést tett követte és Idonéziai, Vitenam, Burma, Malaya, Fülög-szigetek, Porto- rico, stb., stb. gyarmati népek kemény és egyes gyarmatokon nagyon eredményes felkelést kezdtek az elnyomóik ellen. Az Indonéziai felkelést a hollandok tényleges angol és amerikai segítséggel sem tudták volna leverni, de a saját burzsoáziájuk és szoc. dem.-jeik árulása folytán, egy látszat függetlenség lecsendesitette, de nem szüntette meg a gazdasági felszabadításért folyó harcot. Vitenam (Indonézia) felkelői 5 év óta folytatnak harcot a francia elnyomóik ellen, amely harcokban amerikai hadianyag segítséggel nem franciák, hanem a világ szemete, az Idegen Légiók vesznek résafc. Mindezek ellenére az ország 85 százaléka a szabadságharcosok kezén van. Malay szigetek elnyomottjai évek óta folytatják harcukat az angol enyomóik ellen. Itt is amerikai segítség dacára, az ország fele már felszabadult, a helyzet ugyanaz Burmában is. Az Amerika által felszabadított Fülöp szigetek népének a harca elnyomóik ellen szünet nélkül folyik. Itt is természetesen csak az amerikai segítség gátolja a felkelők teljes győzelmét. Porto Rico népét ugyan leverték az elnyomóik, de a csend, amelyet a véres elnyomás elért, csak látszólagos nyugalom, a harc bármely pillanatban újra fellángolhat. Egyiptomban erős harc indult az igazi függetlenségért, ahelyett, amelyet Anglia adott nekik. így lehetne folytatni végig a gyarmatokon mindenütt nyílt vagy lappangó harc folyik az elnyomók ellen. A gyarmati tőke félti a profitját amelyet a gumi, cukor, rizs, tea, stb. telepeiken csinált, a fegyverrel rákényszeritett álfüggetlenség megbukott, most holmi Marshall tervei akarják megvesztegetni, ha nem is a gyarmati népeket, de legalább a kormányaikat. A haladást nem lehet megállítani a gyarmatokon sem és ma már a harc nem csak a politikai, hanem egyszersmind a gazdasági felszabadulásért is folyik. Mennél eredményesebb egy-egy gyarmati vagy fél-gyarmati nép küzdelme az elnyomói és kizsák- mányolói ellen, annál nagyobb területek népe csatlakozik a küzdelemhez. A tőkés társadalmi rendszer, a végső küzdelmét folytatja uralma fentartásáért. Ezt a küzdelmét súlyosbítsa az, hogy a gyamatai is lázadnak. Európa népei egyesülve a gyarmati népekkel, megfogják törni a tőkés társadalmi rendszernek ezt a végső harcát és meghozzák az emberiségnek a szabad, boldog életet. Alsóőrcön süllőkeltetőtelep létesült, ahol a süllőikrák nagyüzemi mesterséges megtermékenyítését kezdték meg. A mesterséges megtermikenyitésből eddig nyert 15 mülió apró süllói- vadékot már kihelyezték a Balatonra. A most kihelyezett apró ivadékok 1952-re nőnek meg kifogható nagyságúra. Katolikus papok a békeért és a szocializmusért v. Itt vannak, ime a lényegek. És a lényegek egybeesnek. — Micsoda távlatok nyílnak itt meg előttünk! — A szeretetben kiteljesedett keresztény emberiség szabadságát és hivő, bizó lendületét belevinni a jövendő építésébe. Amikor az uj rend megszünteti a nyomort és ledönti a kevesek kiváltságát és megszünteti az emberi önzést, a kizsákmányolás és a nyomorúság megteremtőjét: akkor ugyanazt csinálja, amit az Evangélium szellemében mindannyiunknak cselekednünk kell. És mert nem cselekedtük, ezért jutottunk ide. De ha cselekedjük, akkor az utunk mindig felfelé viszen. Mert semmi sincs tőlünk távol, ami nemesen emberi. A kegyelem nem rontja le a természetet. Azt, ami a természetben jó, pozitív, alkotó. Ezt csak megnemesiti, felemeli, kitel- jesiti és meggazdagitja. — Nincs semmi ellentét az ember földi boldogulása, földi jóléte, földi öröme és égi üdvössége között. — Minél nagyobb embertömegek, lehetőleg minden embernek legnagyobb földi boldogulása a mi törekvésünk is. És ebbe belekapcsolódik a mi sorsunk is. Ha a többinek jól megy, jól fog menni nekünk is. Ha a többi nyomorog, nyomorogni fogunk mi is. Nemcsak igéből él az ember, ezt nagyon jól tudjuk. Senki sem becsüli meg annyira az ember testét, mint éppen a kereszténység. Senki sem látja annyi valóságérzettel az embert, mint éppen a Krisztus papja. És ez a pap meg van győződve, lelkében ez egyáltalán nem probléma, hogy a földi kenyér és az égi kenyér között nemhogy semmiféle ellentét nincsen, hanem a legcsodálatosabb és legbensőbb összhang van meg közöttük és a legtisztább egyetértés. CSELEKVŐLEG KI KELL ÁLLNUNK A BÉKE ÜGYE MELLETT HOL VAGY BÖLCS SALAMON? NEW YORK — Bölcs Salamonnak, amikor az ugyanazon csecsemőt követelő két anya között ítéletet kellett mondani, könnyű dolga volt ahoz képest, mint most van azon bírónak akinek Ítéletet kell majd mondani abban a pörben, amit Sara Allen színésznő indított a melleiről hires vagy hírhedt Mae West színésznő ellen. A vádirat szerint Miss Allen, aki egy darabig asszisztált Mae West előadásainál, önálló szerepet csinált magának, amely Mae West utánzásából, paródiájából állt. Ugylátszik, hogy a közönségnek nagyon tetszett a Mae West utánzat, mert jobban tapsolták, mint az eredetit. Erre Mae West elsajátította Miss Allen utánzatát és attól fogva nem saját magát, hanem a Miss Allen Mae Westjét adta a színpadon. Ezért aztán Miss Allen pla- gizálás miatt pert indított. A bírónak tehát most dönteni kell, hogy a színész utánozhatja-e a saját utánzóját? Avagy csak az utánzónak szabad utánozni az eredeteti, de az eredeti nem utánozhatja az utánzót? Még egyről kell szólnunk: a béke kérdéséről. Nem azért hagytuk ezt utoljára, mintha nem ez volna a nagyon fontos. Mert ez a nagyon fontos. Ez az emberiség központi problémája most is. És sorsunk is ettől függ, hogy mindegyikünknek, hívőknek, papoknak egyaránt, külön-külön és együttesen, mi a viszonyunk ehhez a problémához. Mi a magatartásunk a békével szemben. Aki úgy gondolja, hogy itt taktikázásról lehet szó, az végzetesen téved. Azokra gondolunk, akik úgy gondolkoznak, hogy lapulva majd csak átvészeljük ezeket az időket, addig, ámig jön a “felszabadulás” Nyugatról és akkor megint “minden rendbe fog jönni”. — Naiv, rosszakaratú, hazug és ezért kereszténytelen ez a felfogás. Nincsen benne se józanság, se igazság. Ezért ezt maradéktalanul elvetjük és visszautasítjuk. — Ezek szerint ám kössük meg a megegyezést, de marad minden a régiben, én hirdetem a békét, de akarom a háborút, én hirdetem azt, hogy a Krisztus megváltotta a világot, de ugyanakkor bensőmben arra számitok, hogy majd ledobják az atombombát, kitör a véres háború és a pusztulás apokaliptikus lovagjai végigszáguldanak a világon és minden elpusztul, de én és az én kicsi érdekem megmaradunk és visszaáll a régi hatalmunk, mert visszajön a régi világ és majd az atom az, mi meghozza az én üdvösségemet: ó, kedves testvérek, ez csak megcsúfolása a kereszténység legszentebb eszméinek és csak ostoba és nagyképü farizeizmus, az a szellem és az a lelkűiét, amit a szelíd Jézus felháborodva, korbáccsal vert ki a templomból. Papoknak nem kell idéznünk a magasságokból a béke üzenetét hozó angyal szavát, nem kell idéznünk az Üdvözítőnek any- nyi édes jósággal szóló szavát a békéről — amit adok nektek, amit hoztam nektek, béke legyen veletek —, azt a lelkiséget, amelyben az igazságosság és a békesség homlokon csókolják egymást. Nem kell felidéznünk, hogy Ő a béke fejedelme, hogy Ő az élet királya, ki azért jött, hogy életünk legyen és teljesebben legyen. — De nem kell azokat a szentirási helyeket sem felsorolnunk, igen sok lenne ilyen, amikor az Ur a pusztítás, a vérengzés, i kegyetlenkedés, a háború, a gyilkolás ellen szól. — Szavai sokszor villámlóak, aki kardot ránt, az karddal vész el, és beledübörögteti a szavakat a zsoltárossal az emberiség fülébe: Dissipa gentes quae bella volunt, szórd szét a népeket, amelyek háborút akarhak. — Mert ha harcot hozott is Ő, az ő harca nem az a harc, az Ő har- harca szellemi harc, az igazságok harca: a több emberért és a több életért. Hová álljon a pap, ha nem a béke gondolata mellé? És aogy a mi papságunk lelkiismeret erkölcsileg kikezdetien, azt éppen az mutatja, hogy amikor a stockholmi békenyilatkozatok aláírásáról volt szó, bizonyos felszabadulással, mintegy hirtelen lélekzethez jutva, azzal a megsóhajtott megkönnyebbüléssel, hogy no, hál’ Istennek, most elérkezett a mi időnk is, tötnegesen állott a békegondolat mellé és aláírta az iveket. És nem az ő hibája, ha ez a szép megmozdulás hirtelen megakadt, hanem az egyházi felsőbb- ség egy részének szerencsétlen intézkedéséé, amellyel megtiltotta a békeivek aláírását, papoknak, szerzeteseknek, apácáknak. A lengyel püspöki karnál is volt e téren zavar, ők ugyanis úgy gondolkoztak, hogy mivel a megegyezés 9. pontjában a béke gondolata mellett elkötelezték magukat és elitélték a háborút és minden háborús uszítást is, hogy ezzel a külön aláírás fölöslegessé vált. De ők később helyesen Sapieha bíborossal együtt mindannyian aláírták a stockholmi pontokat. (Folytatjuk) # KARÁCSONYI KÁRTYÁK A karácsony és újév alkalmából az Egyesült Államokban körülbelül másfél billió üdvözlő kártyát küldenek szét. Az üy célra nyomatott kártyákat első ízben a bostani Louis Prang nyomdász készítette 1875-ben. Prang 1950-ben jött Amerikába, New York városba, Németországból. Körülbelül hat éven át mint fametszet készítő, majd bőrdiszitő munkás dolgozott s az igy megtakarított 300 dollárral litográfus műhelyt nyitott Boston városban. Itt 1870-ben nagymesterek hires festményeit reprodukálta kártya nagyságban s azokból egy albumot adott ki, amely nagy tetszésre talált Angliában, ahová sokat szállított. Egyik vevője ajánlotta neki, hogy az ily kártyákra nyomassa rá a “boldog ünnepeket” s egyéb hasonló kívánságot tartalmazó pár sort. Prang megpróbálta 1874-ben s miután úgy Angliában, mint itt gyorsan elfogyott a készlete, a következő évtől kezdve rendszeresen gyártotta a kártyákat. TUDÓSÍTÁS A clevelandi Bérmunkás olvasók a gyakorlatban is megvalósítani igyekszenek azon kívánságaikat, hogy a lapot továbbra is meg kell jelentetni és ennek érdekében rendezték meg a december 10-iki társas délutánt. Társasjátékok mellett elbeszélgettek, majd a mindig agilis Koncz Róza munkástársnő készített szendvicseket Buzay és Kollár munkástársnők szolgálták fel kávé és süteménnyel. A játékhoz tárgyat ajándékozott Mrs. Komlósy, a sorsolást Buzayné irányította. A konyha kötlséghez Koncz munkástársnő $6.54-el járult hozzá. Teréz Bikó 25c. felülfizetést adott. A rendezőség $67.30 adott át a Bérmunkás fentartá- sa alapjához. K.
