Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-12-23 / 1661. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act af March 3, 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 DEC. 23 NO. 1661 SZÁM A Supreme Court az alkotmány mellett NAGYON FONTOS DÖNTÉS AZ ALKOTMÁNYOS JOGOK BIZ­TOSÍTÁSÁRA. — MEGSEMMISÍTETTÉK AZ ALSÓ BÍRÓSÁG ÍTÉLETÉT. — DÖNTŐ CSAPÁS A POLGÁRJOGOKAT TIPRÓ TÖRVÉNYEKRE. WASHINGTON — Az Egyesült Állagok legfelsőbb bírósága rendkívül fontos határozatot hozott, méghozzá 8-0 szavazattal. Ezen egyhangú szavazattal kimondotta, hogy a tanú a grand- jury előtt nem köteles válaszolni azon kérdésekre, amelyekkel sa­ját magát inkriminálná. A Supreme Court ezen döntést a Denver városba való Mrs. Patricia Blau ügyében hozta,' akit egy évi börtönre Ítéltek az­ért, mert a grand-jury előtt megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy kommunista-e ? Mrs. Blau hivatkozott a Bili of Right azon pontjára, amely jogot ád az amerikai polgárnak arra, hogy ne valljon önmaga el­len. A Supreme Court úgy dön­tött, hogy Mrs. Blau elitélése el­lenkezik az alkotmány ezen pontjával és azért az Ítéletet megsemmisítette. Tom Clark fő­bíró, aki igazságügyminiszter volt s mint ilyen ő irányította a Mrs. Blau elleni port, diszkvali­fikálta magát és nem vett részt a döntésben. Ezen döntés után várható, hogy a Supreme Court minden hasonló ítéletet meg fog semmi­síteni. A 10 hollywoodi iró s má­sok elítélésében a védelem az al­kotmánynak nem erre a pontjá­ra, hanem a szabad sajtót és szabad szólást védőre hivatko­zott, amit a Supreme Court nem fogadott el. Egy másik kérdés, amit nagy érdeklődéssel várnak, hogy váj­jon ezt a dötnést kiterjesztik-e azon pörökre is, amelyeknél a vádlottakat azért Ítélték el, mert valamely kongresszusi bi­zottság előtt tagadták meg a választ azon kérdésre, hogy kommunisták-e ? Hamaro s a n ilyen ügy is a Supreme Court elé kerül. Ezen döntéstől függ, hogy vájjon a McCarran szabad- ságtipró törvény megmarad­hat-e ? Ez a döntés remény nyújt ar­ra, hogy az eddig elitéltek leg­többje ki fog szabadulni. Tény azonban az is, hogy az egy évi börtönre Ítéltek közül több le­ülte a büntetést, mielőtt ez a fordulat bekövetkezett. Karácsony ünnepe A római birodalom fejlődésé­nek legfontosabb korszaka a je­len időszámítást megelőző más­fél évszázadra esik, amikor a folytonos harcokban kifejlesz­tett hadserege újabb és újabb gyarmatokat szerzett, de egy­ben magát a római köztársasá­got is a militaristák uralma alá hajtotta. A külföldi győzelme­ket arató hadvezérek, mint Ma­rius, Sulla, Cézár, stb. nemcsak nagymennyiségű rabszolgákat hoztak Rómába, hanem egyben légióik erejére támaszkodva diktátori hatalmat ragadtak ma­gukhoz. Egy évszázaddal a mai idő­számítás előtt a Római Biroda­lom lakosságának fele rabszolga volt, akik állati sorsban éltek. Több helyen nagy rabszolgavá­sárokat tartottak, ezek között leghíresebbek voltak a Delos szigetén tartott vásárok, ahol naponként 10,000 rabszolgát ad­tak és vettek. Voltak nagy “rab­szolga-tenyésztő” farmok, ame­lyeken úgy tenyésztették a rab­szolgákat, mint ma a tenyész­állatokat. A rabszolgák rettene­tes állapotára lehet következtet­ni abból is, hogy 71-ben (B.C.) a fegyvertelen rabszolgák fellá­zadtak Spartacus vezetése alatt, mintegy 70,000 rabszolga vett részt a lázadásban, akiken leve­résük után szörnyű bosszút áll­tak. Miután minden munkát rab­szolgákkal végeztettek, a nemes­ség csak. verekedett (katonás­kodott) és dőzsölt. Az ilyen élet nem nyújt vallásos talajt, a ró­mai nép abban a korban nem valami sokat törődött a vallás­sal. Ami vallásuk volt, azt is az általuk meghódított népektől, — a görögöktől, egyiptomiak­tól, perzsáktól, stb. vették át. Ennek megfelelőleg az istenek egész csoportját ismerték. Az istenek, — illetőleg azoknak papjai — versenyeztek egymás­sal a hívőkért, akiket inkább a szegényebb, tudatlanabb néposz­tályból szerezték. MITHRA ISTEN Rómában Julius Cézár korá­ban a szegények között legtöbb A HÉT HÍREI amiket érdemes tudomásul venni Washington — Az Egyesült Államok 1945 őszétől kezdve 1950 november elsejéig a hideg­háborúra 93,380,853,437 dollárt költött; ez év végéig tehát a hi­degháború 100 billió dollárba kerül. Ezen összeg magában foglal­ja a katonai kiadásokon kívül a Marshall Terv, a Point Four Plan, a Voice of America és az Office of Inter-American Affa­irs kiadásait is. Peoria, HI. — Egy idős em­berről, akit elütött az automo­bil, a halottas házban a veje és két unokaöccse megállapították, hogy a 85 éves Sam Berry. Ké­sőbb egy idős ember jött a ha­lott megtekintésére s miután alaposan szemügyre vette az ál­dozatot, kijelentette: “Határo- rozottan tagadom, hogy ez a ha­lott én lennék; ezt nem hiszem el, ha mindjárt a saját vöm és két unokaöcsém mondja is”. A vizsgálatnál kisült, hogy az ál­dozat épen olyan ruhát viselt, mint a tiltakozó Berry, ez okoz­ta a tévedést. Los Angeles — Murray Du­bov ruhagyáros az International Ladies Garment Workers Uni- ont (AFL) a National Labor Relation Boardnál bepörölte, mert a “union beleszólt abba, hogy melyik szervezetet ismerje el az egyezkedés ügynökéül”. A pör lényege az, hogy Dubov és még más ruhagyárosok is kom- pánia-unionokat szeretnének ala­kítani s miután pár embert meg­nyertek erre a célra, azokkal akarnak szerződést kötni, amit természetesen a nőiszabók uni- onja azzal ellensúlyoz, hogy a tagjait nem engedi dolgozni az ilyen “scab” műhelyekben. Du­bov és társai a Taft-Hartley törvény alapján azt akarják ki­magyarázni, hogy a unionnak éppen úgy nem szabad beleavat­kozni abba, hogy a munkáltató követője volt MITHRA isten­nek. Ez az isten tulajdonkép­pen indiai eredetű, ahonnan át­került Perzsiába, majd Rómá­ba is, amikor a rómaiak érint­kezésbe jöttek a perzsákkal. Er­ről az istenről Sir James Frazer “The Golden Bough” cimü mü­vében a következőket találjuk: “Azon keleti istenek közül, akik egymással versenyeztek hívőkért az egyre erősbödő Ró­mai Birodalomban a perzsa (Folytatás a 4-ik oldalon) melyik uniont ismeri el, mint ahogyan a munkáltató nem kényszerítheti a munkásokat ar­ra, hogy melyik unionhoz csat­lakozzanak. Ha a bíróság Dubov javára dönt, akkor a bona-fide unionokot mindenütt kompánia unionokkal próbálják majd fel­cserélni. Neceda, Wis. — Azt a kápol­nát, amelyet két évvel ezelőtt azon a farmon építettek, ahol Mrs. Fred Van Hoof farmer­asszonynak megjelent a Szüz- mária, most lebontották. A le­bontást Moses F. Kiley érsek rendelte el, mert a kápolnát lá­togatták a buzgó katolikusok és ez nem hajtott semmi jövedel­met. Madrid — A spanyol újságok, bizonyára hivatalos inspiráció­ra követelik, hogy Spanyolor­szág vegye vissza Gibraltárt Angliától. Ezen cikkek bizonyá­ra válasz gyanánt szolgálnak Angliának azért, mert az Egye­sült Nemzetek Tanácsában az angol delegáció nem támogatta a^ Franco kormány elismerését célzó mozgalmat. Lake Success, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek Általános Tanácsa 43 szavazattal 5 ellené­ben elhatározta, hogy bizottsá­got küld ki annak kikutatására, hogy hol van az a másfél millió­nyi hadifogoly, akik állítólag még nem tértek vissza a hazá­jukba. Egyes delegátusok azt mondották, hogy az eltűnt fog­lyokat az oroszok tartják visz- sza. Az oroszok tagadják s az­zal válaszoltak, hogy a hadifog­lyokat a nyugati hatalmak hasz­nálják hadibázisok építésére Af­rikában és a Távol-keleten. Augusburg, Németország — Ilse Koch, a “Buchenwaldi Bes­tia”, akit tömeges emberölésért és kínzásért újból bíróság elé állítottak, a terhelő tanúvallo­mások hatása alatt megtört, si- valkodni, majd kibaálni kezdte: “Vétkeztem, vétkeztem, bűnös vagyok!” Az őrjöngő nőt vissza­vitték a zárkába, de másnap az orvosok azt jelentették, hogy a “bestia” csak színleli az őrüle­tet, mert azt hiszi, igy megme­nekülhet a nagy büntetéstől. A tárgyalást folytatják. A vádlot­tat a nemzetközi bíróság élet­fogytiglani börtönre ítélte an­nak idején, de Clay generális 4 évi börtön után szabadon enged­te.

Next

/
Oldalképek
Tartalom