Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-11-25 / 1657. szám

.. .„,T... „„ T ......................... ......Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGALATABAN , .. . , , M

under the Act af March a, 1879

VOL. XXXVIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 NOV. 25 NO. 1657 SZÁM

Szervezkednek Hitler tisztjei

HITLER VOLT TISZTJEIT FELBÁTORÍTJÁK A NYUGATI HATALMAK. — MEGALAKÍTOTTÁK A “BRUDERSCHAFT” EGYESÜLETET A “FÜHRER ELV” ÚJJÁÉPÍTÉSÉRE.

HAMBURG — A Reuters hírszolgáltató vállalat szenzációs cikkben számol be arról, hogy a nyugati hatalmak elnézése, sok esetben egyenes bátorítása következtében miként lesznek egyre merészebbek Hitler volt tisztjei.

Ezen jelentés szerint Hitler magasrangu tisztjei már 1945- ben, a fegyverletétel után a fogolytáborokban megalakították a “Bruderschaft” nevű titkos*----------------------------------------szervezetet a tradicionális német “führer” elv megtartására. Ezen elv szerint a vezetés az arra “rátermett” egyént illeti meg, akit a sors az “igazán elite gárdából” kijelölt erre a célra. Szerintük csakis ilyen “führer” vezetése alatt foglalhatja el Németország újból azt a helyet, ami Európában megilleti.

Noha a nyugati hatalmak tudtak a Bruderschaft létezéséről, az csak mostanában került a közönség tudomására, amikor Hasso von Manteuffel Németország újbóli felfegyverésére részletekig kidolgozott tervet adott át Chancellor Adenauernek. Ezt a tervet magasrangu volt Hitler katonatisztek készítették. A Bruderschaftnak azonban nem Manteuffel a vezetője, hanem a nyúlánk Beck-Broishsitter és a szűkszavú Frank Grieksch, Strassernak a veje, aki a mozgalom “filozófusa”, olyanformán, mint a zsidófaló Alfred Rosenberg volt a náci pártban.

A Bruderschaft tagjai az utóbbi időkben egyre merészebben mutatkoznak, gyűléseket tartanak s azokon sarkantyus czizmákban, lovagló nadrág és az SS csapatokra emlékeztető egyenruhákban vesznek részt. A Bruderschaft ügynökei már befészkelték magukat a munkásszervezetekbe, de már alakítottak cellákat a Szovjet zónában is.

A Reuters levelezője szerint amig Manteuffel, Grieksch és mások még mindig a fajok felsőbbrendűségét hirdetik és a szlávokat csak alsóbbrendű népeknek tartják, addig Beck-Bro- ichsitter már hajlandó az oroszokat is felvenni a felsőbbren- dü népek sorába, ami miatt nagy ellentét van a követőik között.

Rettegnek a békétől

(Vi.) Minden nap láthatjuk itt Amerikában, hogy az urak nagyon rettegnek a békétől. Mindent elkövetnek, még arra is hajlandók, hogy minden olyan egyént és csoportot vörösnek fessenek, akik békét akarnak, vagy azért szavukat merik emelni. Ezt most hivatalosan bizonyítják azzal, hogy a Sheef- field, Angliában tartandó béke- konferenciára induló delegátusoknak nem adtak útlevelet.

Ezt meglehet érteni. Az amerikai kormányt képviselő bankár urak, rettegnek a békétől, mert az sok billiós haszonnak az elvesztését jelenti, de hogy a munkás kormánynak csúfolt angliai politikusok megtagadják ezen világfotosságu békekonferenciára indult egyénektől a beutazási engedélyt, az már valóságos árulás. Ez szomorú valóság, mert több mint a küldöttek felétől megtagadták a beutazási engedélyt és csak a kisebb, és névtelen egyéneknek engedik meg, hogy odamehessenek, akiktől kevésbé félnek, hogy megmondják a fájó igazságot.

Franciaországból nem engednek be tudósokat, ezek között Juliet Curie-t sem. Egész Franciaországból csak egy spanyolt engednek be. Az oroszok közül a közismert Írókat, tudósokat, művészeket nem engedik be.

Ugyan csak azt is tudni kellene, hogy még hétfőn, azaz november ll-ikén még semmi hir sem jött a lapokban vagy a rádión ezen fontos konferenciáról. Ha nem tudják agyonverni, akkor agyon hallgatják. Ezt köny- nyen megtehetik, mert amint az amerikai külügyeket és benső ügyeket is a bankárok intézik, úgy a lapokat is azok uralják, csak azt szabad Írni, dicsőíteni, amiket azok megengednek.

Ezzel kapcsolatosan Walter Winchel a pletyka mestere meg- botránkozva ordította, hogy azon indonéziaiak, akiknek 140 millió dollárt adtunk, oly szemtelenek, hogy delegátusokat mertek küldeni erre a béke-konferenciára, nem Amerikát táma- gatják háborús törekvéseiben. Hogy Indonéziának, sőt az egész világnak — Amerikát kivéve — nagyon is szükséges a béke, ezért békét akarnak, azért har---------------------------------------------—

r V* KÖN'”"'

A HÉT HÍREI

amiket érdemes tudomásul venni

Belgrad — A jugoszláv lapok feltűnő módon közölték Marsai Titonak azon nyilatkozatát, amit a New York Times munkatársának, C. L. Sulzbergernek tett, amelyben azt mondotta, hogy Jugoszlávia is fog katonai csapatot küldeni az Egyesült Nemzetek haderejébe. A nyilatkozat szerint, ha az Egyesült Nemzetek támadónak minősitik Kínát, akkor Jugoszlávia is elfogadja azt. Kijelentette még Tito azt is, hogy miután a szomszédos államok erősen fegyverkeznek, Jugoszlávia ott vesz fegyvereket, ahol tud.

Stockholm — A svéd akadémia két irodalmi nóbeldijat adott ki, miután 1949-ben visz- szatartotta. Az egyiket az amerikai William Faulkner, a másikat az angol Bertrand Russell jcapta.

Bertrand Russell kitüntetése nagy meglepetést okozott, mert a 78 éves író pacifista felfogása közismert; 1916-ban hathavi börtönt ült háboruellenes magatartásáért. Russell nemcsak ki7 tűnő iró, hanem elismert filozófus és korunk egyik legkiválóbb matematikusa. Több amerikai egyetemen is tanított, de amikor meghívták a New York City College tanszékére, a katolikus papok nagy agitációt kezdtek ellene ugyannyira, hogy annak hatása alatt az akkori polgármester F. LaGuardia, nem hagyta jóvá a kinevezést.

Ugylátszik azonban, hogy a svéd akadémia jelenleg nem veszi számításba a kitüntetettek politikai nézeteit, mert a fizikai dijat az angol Cecil F. Powell tanár kapta, aki politikailag annyira “baloldali”, hogy sokan kommunistának tartják, noha ő tagadja. A Nobeldijak az idén 30-32,000 dollár értékűek.

New York — Nagyon sok amerikai újság neheztelően említi, hogy a Moszkvában most kiadott nagy encyklopédia második kötetében 50 oldalon át foglalkoznak Amerikával, amelyben nagyon sok lealázó és sértő jellemzést vettek be. — Ezen újságok elfelejtik, hogy az amerikai ismertető könyvek is éppen úgy írnak a Szovjet Unionról.

colnak. Nem hajlandók a háborúba ugrani, csak azért, mert Winchel minden vasárnap este háborút üzen a vörösöknek, de leginkább az oroszoknak.

Washington — Szenátor Johnson (D. Tex.) követeli, hogy az illetékes hatóságok magyarázzák meg, miként vásárolhatta meg egv texasi farmer 6 dollár 89 centért azt a háború fölösleg árut, amit pár héttel később a kormány 63,000 dollárért vásárolt vissza tőle? Ezt a profitot még szenátor Johnson is magasnak tartja.

Chicago — Lewis B. Hershey generális, a sorozó bizottság igazgatója, rádió beszédében bejelentette, hogy a sorozás korhatárát, — miután a 19-25 évesek nem szolgáltatnak elegendő katonát, — kifogják terjeszteni a 18 évesekre és sorozni fogják a 25 éven felülieket is.

Washington — A Department of Agriculture jelentése szerint az Egyesült Államokban október végén 12,298,000 ember dolgozott farmokon, ami az előző hónappal szemben 10 százalékos esést mutat.

New York — Henry Wallace az Independent Progressive Párt volt vezére és elnökjelöltje a “Community Church”-ben tartott beszédében a fegyverkezés meggyorsítását követelte. Wallace kijelentette, hogy megváltoztatta azt a régi felfogását, hogy az oroszokkal nagy hadsereg nélkül békés utón is lehetne egyezséget kötni. Éppen azért azt is ellenzi, hogy a Kínai Népi Köztársaságnak helyet adjanak az Egyesült Nemzetek soraiban.

Los Angeles — Az American Institute of Banking elhatározta, hogy nagy kampányt indít a közönség felvilágosi fására, amely hajlandó elhinni azt a propagandát, hogy a bankok nagy, 25 százalékot is elérő hasznot hajtanak, holott átlagosan mindössze csak 3.9 százalékos profitot nyernek.

Róma — A pápa ma,gához rendelte azon szerzetes és apácarendek vezetőit, akik némasagi fogadalommal, vagy pedig azzal szolgálták az istent, hogy nem hagyták el a kolostor épületét. XII. Pius rájött, hogy az ily barátok és apácák nem sokat érnek az egyháznak s azért ezen rendeket meg akarja reformálni,, hogy az egyháznak több hasznot hajtsanak.