Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-11-25 / 1657. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1950. november 25. OSZTÁLYELLENTÉT AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az elet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek seglten-k a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk ' agy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az >.»j társadalom szer ‘mzetét éritiiik a régi tArss/ialnm keretein be*«l November 7-én az amerikai nép — már akiknek szavazati joguk van — a szavazó urnához vonultak s kinyilatkoztatták azt az elégedetlenséget, amelyet a “Fair Deal” kormánya zudit a népre, de leginkább Amerika bérraszolgáira. Truman elnök és a demokrata párt, valamint az amerikai szakszervezetek basáinak eme hatalmas megnyilatkozása után, napokig pirult az arcunk. Nem várt meglepetés érte őket. Amikor rejtekhelyeikről a nyilvánosság elé vánszorogtak, hosszú orral, tátott szájjal egymástól kérdezték, hogy “mi történt”, “ez lehetetlen”, “érthetetlen” stb., stb. Nem várt meglepetés érte őket is, meg a republikánusokat is. Tudják ők jól, hogy miért van ez a vátozás, vagy változtatás. A szavazó polgárok túlnyomó része úgy gondolja, hogy a demokrata párt, az egy háborús párt. Az első világháborúban ők voltak uralmon, a másodikon szintén és a harmadik világháborút is ők inditották meg, vagyis az ő kormányzásuk alatt kezdődött. Milliók ezzel a gondolattal ugrottak csöbörből-vö- dörbe. Úgy gondolják, hogy a republikánusok békepártiák és nem akarnak háborút. A nép nagyobb része nincsen annak tudatában, -hogy a háborút, vagy a békét a Wall Street finánctőkései intézik. De keserves áldozatok és tapasztalatok árán ráfog jönni. ítélkeztek a szavazó polgárok, mert azt látta, hogy a demokrata párt néhány hónappal ezelőtt elhatározta, törvénybe iktatta, hogy a bérrabszolgák zsebéből újabb milliókat emel ki jövedelmi adó fejében. Ezt sem a demokraták vagy republikánusok kívánságára hozzák, hanem a Wall street pénzügyi szakértőinek utasítására szavazzák azt meg. Mellékes az, hogy milyen jelzővel ellátott politikusok ülnek a nép nyakán, amig ilyen kormányzati rendszerünk lesz, addig kizsákmányolás, elnyomatás lesz a bérrabszolgák jutalma. ítélkeztek a szavazó polgárok, mert a demokrata kormány a Wall street rendeletére, nem fagyasztotta be a rohamosan emelkedő életszükségletek árait. A kormány tehetetlen a nemzetközi bankárokkal szemben. Ezek a bankárok a láthatatlan intézői nem csak Amerika, hanem a világ népének sorsa felett is. Nem a demokrata vagy a republikánus, vagy bármely más néven nevezendő politikai pártokat kell megbuktatni, hanem a kizsákmányoló osztályt. ítéltek a szavazó polgárok, mert a demokrata párt az elmúlt, csaknem két évtized alatt hűen követte elődjét, a republikánus politikusok panamazását. Hűen követték a “Tea Pot Dome” politikát. A Hoover tehetetlenségét, Amerika hatalmas ipari városaiban egymásután leplezték le a demokrata politikusok és azok végrehajtó közegeit, a rendőrségnek az alvilági bandákkal való társulását. Úgy gondolják ezek a szavazó bábok, hogy a más néven nevezendő politikusok tisztességesek lesznek a néppel és a nép pénztárával szemben. Tisztességes politikus a mai társadalmi rendszerbep fehér holló vagy fehér elefánt számba megy, vagy egyáltalán nincs is. Nem a politikusokban, vagy a parlamentben kell keresni a hibát, azok éppen olyan korruptak, mint maga a társadalmi rendszer, amelyet képviselnek. Hogy lehet egy egészséges kormányzati rendszer az, amely ösz- szevásárolja az életszükségletek óriási részét és elzárja, vagy megsemmisíti akkor, amikor milliók és milliók éheznek, nyomorognak ebben a tej jel-mézzel folyó kanaánban. Hogy lehet egy egészséges kormányzati rendszer az, amelynek tagjai republikánus, demokrata egyaránt, billiókat szavaznak meg fegyverekre, bombákra, hogy a hit, remény és szeretet nevében az amerikai demokrácia fentartása érdekében százezreket, milliókat gyilkoljanak le. Hogy lehet egészséges társadalmi vagy kormányzati rendszer az, amelyben a munkáskezek évszázados alkotásait 1914 óta minden megállás nélkül lövik, bombázzák, halomra égetik fel. Eme keresztény szeretetre nevelt világ, több mint féltucat részében, évtizedek óta folyik az embermészárlás, a vagyon pusztítás. Kínában 18 esztendőn keresztül folyt a polgárháború, amig végre ha nem is teljesen, de leszámoltak Chiang Kai-Shek bandájával. A világ demokratikus államai, mint Amerika is, sanda szemmel néznek a kínai nép uj kormányzati rendszerére. Ennek következménye, hogy Kínában ma is több mint 10 millió katona van álig felfegyverkezve, minden támadásra készen, hogy megvédje Kina több mint 400 millió lakosságának érdekeit, mindén kül- vagy beltáma- dás ellen. Görögországban a második háború befejezése előtt, 1944- ben kitört a forradalom. Amerika száz és száz millió dollárokat költött, hogy azt a görög uralkodó osztály és saját érdekében leverje. Még ma is amerikai pénzel szerelik fel és amerikai katonatisztek képezik ki a görög hadsereget. Malayba az angol hadseregek terjesztik a demokráciát, a fel- szabadulásra vágyó lázadók között. Az áldozatok száma jóval felülhaladja a 15 ezret. Itt is készítik elő a harmadik világháború nagy ütközeteinek tereit. Phillippinoban a kommunisták által vezetett “lázadók” és a kormány csapatai között, hónapok óta fegyveres összeütközések vannak. Az áldozatok száma ezideig, itt is felülhaladja a 15 ezret. A phülippini kormány az Egyesült Államok áldását, fegyverekben bombákban és a Marshall dollárokban élvezi. Indo-Kina, ahol a franciák állnak szemben a kínai hadsereggel. Mindkét részről óriási a veszteség. Ez év október végéig, több mint százezer volt a halottak és sebesültek száma. A francia kormány több mint két billió dollárt költött eme öldöklés sikeretleneségére. Az amerikai kormány újabb nagy meny- nyiségü fegyvereket, bombákat szállított a francia hadsereg számára. A világ minden részében évtizedek óta szembe áll a reakció egy újabb társadalmi rendszer alakulásával és az Egyesült Államok kormányát mindenütt a reakció oldalán találjuk. Koreában már hat hónap óta folyik az embervér, hat hónap óta pusztítják, perzselik fel a koreai nép életszükségleteit. Hogy miért? Ki tudja? A wall streeti finánc tőke érdekeit látja veszélyeztetve és ezért, csak az amerikai fiuk közül november 1-ig, több mint 35 ezren estek el, sebesültek meg. Amint MacArthur, az Egyesült Nemzetek hadvezére kiadta a rendeletet a 38-ik fok átlépésére, Kina 600 ezer embert, a forradalomban meged- zett és álig felfegyverzett katonát mozgósított Manchuriában, amelyből 300 ezer Korea határán vesztegel. Oroszország sem maradt tétlenül, Vladivosztok környékén hatszázezer embert, 4 ezer repülőgépet és több mint száz szubmarint központosított. Eme túlerővel szemben MacArthur generális meghátrált és tervét, Manchuria elfoglalását, feladta. Ha ezt be is tartja, úgy észszerű eljárás volt, mert ezrek és tízezrek életét és kiszámíthatatlan vagyon pusztítást mentett meg. Tudatában van annek, hogy 1937-től 1945-ig a manchuriai és japán háborúban több mint egy millió japán katona halt meg. Ezt a veszteséget nembirja ki sem az Egyesült Államok egyedül, sem a Nemzetek Szövetségével egyetemben. A kinai és az orosz hadseregek kardcsörtetése meghátrálásra, békére kényszeríti a gőgös hadvezéreket. Nagyon sok bűnre tett szert a demokrata párt az elmük; rövid két évtized alatt. Szenátorok, képviselők loptak, csaltak, a nép által bifezetett keserves adókból. Kormányzók, állami és városi hivatalnokok, ugyan ezt tették. Még a hadseregbe, a rendőrségbe is beférkőztek ezek a kopók, loptak, csaltak, uzsorás- kodtak, saját önző érdekeik előbbrevitelére. És egy ilyen kormányzati, vagy társadalmi rendszer keretében csodálkoznak, nem “értik”, “meglepődnek” és “hallatlannak” minősitik ha a szavazó polgárok csöbör helyett a vödröt veszik elő és úgy akarnak szabadulni a mai társadalmi rendszer piócáitól. Ebben a társadalmi rendszerben, amelyben a bérrabszolga az, aki az életszükségleteit előállítja, aki a világ iparának kerekeit mozgásban tartja. Ő az egyedüli, aki alkot és ennélfogva neki kellene, hogy az egyedüli legyen az emberi társadalom irányításában. “Mi az IWW” cimü röplap nagyon értelmesen magyarázza, hogy mi a bérrabszolgák kötelessége, hogy ebből a szégyenletes társadalmi rendszerből, szabaduljon, melyben szenvedés, éhhalál jut azok számára, akik bőségben tartják a semmitevők, a kizsákmányolok osztályát. A méhek, akik egész nyáron át összehordják az élet szükségleteit, a mézet, hogy a zord időkben megmentsék magukat az éhenhalástól, az ősz beálltával egytől-egyik kiirtják a heréket. Ennek a kis állatnak van annyi esze, hogy munkájának gyümölcsét ő maga kívánja élvezni. A- bérrabszolgáknak nincsen arra szükségük, hogy kivégezzék a heréket. Kivégzik ők, önön magukat. Az IWW tanítás az, hogy, aki nem holdozik, az ne is egyék. Köhler Bristol, England — Cecil Frank Powell, a Bristol egyetem fizikai tanára, aki a múlt héten a Nóbeldijat nyerte, azt hangoztatja, hogy úgy Amerika, mint Oroszország hagyják abba az atombomba készítést, mert ha nem, akkor az mindkettőt tönkre fogja tenni.
