Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-10-21 / 1652. szám
mmwmmmiimirmnm'ivAMir. **wsm Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMITS SZOLGALATABAN under ,he Ac( a( March 3 1879 MWIi I—MI —M—MI Ml ■»Wi——IWMT1-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------I-----------------------------------------—^ Riasztó békehírek AZ AMERIKAI HÁBORÚS USZITÓKAT MEGIJESZTETTÉK A békehírek — estek a részvények értékei — újabb 10 BILLIÓ DOLLÁRT AKARNAK. A I I™ T II I D I” I amiket érdemes M t I IM K L I tudomásul venni NEW YORK — A koreai harctérről érkező győzelmi hirek és MacArthur tábornoknak az északkoreaiakhoz intézett azon felhívása, hogy adják meg magukat, miután a hadseregük döntő vereséget szenvedett, egyes amerikai körökben nyilvánvaló nagy riadalmat okoztak. Az amerikai hadiszállítók és a militaristák azt remélték, hogy ez a háború legalább 1951 közepéig el fog tartani és igy az újév után összeülő uj ®---------------------------kongresszus újabb hadiköltsé geket fog megszavazni, — legalább is 10 billió dollárt. A hadszíntérről érkező győzelmi hirek azonban nagymérvű apáthiát keltenek, Írja a Wall Street Journal, amely “Washingtonban számos főmél- tóságu embernek hideg borzongás gyanánt hat a hátgerincében”. Ez az apáthia meg fogja akadályozni az újabb 10 billiónyi hadiköltségvetés megszavazását, mert, mint a Washington Star írja: “a koreai krízis elmúlása, valamint az oroszok csillapító beszédei az Egyesült' Nemzetekben nagyban csökkentik a háborús hangulatot és egyben a felfegyverkezési program támogatását.” A koreai győzelmi hirek hatása alatt a new yorki tőzsdén estek a részvények árai. “A tőzsdén”, — irta a New York Times, — “depressziós (lehangolt) hangulat lett úrrá”. Annyira érezhetővé lett a békétől való nagy félelem, hogy a kereskedelmi sajtó napokon keresztül vezércikkezett a háborús szellem élesztősére. Ezen vezércikkek témája az volt, hogy dacára a nagy amerikai győzelemnek, a fegyverkezést nem szabad elhanyagolni, sőt emelni kell annak tempóját. A fegyverkezési program azonban egyben az infláció veszélyével fenyegeti az országot. A koreai háború kezdete óta egyre emelkedik a drágaság. A gyárosok és a kereskedők versenyeznek a hazafiságban és az árak emelésében. Ennek az lett a következménye, hogy a szakszervezetek is újabb bér- követelésekkel álltak elő, némelyek már kaptak is bérjavitást, másoknak a közeljövőben lesz az ilyirányu tárgyalásuk. A bér javítások természetesen újabb okot szolgáltatnak a munkáltatóknak az árak tovább emelésére. Egy harcos kis újság emlékére MEGSZŰNT AZ “IN FACT” CÍMŰ HARCIAS HETI HIRÉRTE- SITŐ. — A MEGFÉLEMLÍTETT KÖZÖNSÉG. — ÉRETT A TALAJ A FASIZMUSRA. — JELENTKEZIK A “FÜHRER”. Éppen tiz éve annak, hogy egy amerikai liberális ujságiró útnak indította “In Fact” cimü négy oldalra terjedő kis heti hirér- tesitőjét, amelynek különlegessége a kereskedelmi sajtóban megjelenő hazugságok, rágalmak és demokrácia-ellenes ténykedések leleplezése volt. Éppen azért a kis lap szerkesztője és tulajdonosa, George Seldes, a lapocska célját ebben az alcímben jelölte meg: “A napisajtó csalásainak ellen-#----------------------------------------mérge.” És valóban az is volt. Tízévi fenállása alatt a napisajtó számos nagymérvű csalására hívta fel az amerikai olvasók figyelmét s valóban nagy érdemei vannak az amerikai benszülött fasizták, — akiket Seldes “féreg fasiztáknak” nevezett, — leleplezésében. Az “In Fact” most ünnepelte tízéves fenállását, de a fejlődés helyett mindannyiunk bánatára azt jelentette be, hogy az egyre növekvő kiadásokat nem fedezik egy egyre csökkenő bevételek és igy a lapot be kell szüntetni. Seldes a lap beszüntetésének okát az amerikai liberálisok nagy közönyösségében, apátiájában látja. Az “In Fact” pár évi fenállása után elérte a 176,000 cirkulációt, attól kezdve azonban gyorsan hanyatlani kezdett. A hanyatlás legfőbb oka valószínűleg az volt, hogy az amerikai sajtóban és a rádió utján megkezdték a kommunisták elleni terror hadjáratot. Hamarosan mindenkit kommunistának bélyegeztek, aki nem állt közéjük üvölteni az oroszok, majd pedig a harcias szakszervezetek ellen. Ennek a terror hadjárat(Folytatás a 4-ik oldalon) Margatte, Anglia — A kormányzó pártot alkotó “Labor Party” évi konvenciója a “szocialista fejlődés lelassítása” mellett döntött. A vezetőség által beterjesztett program, — ame- yet nagy szótöbbséggel fogadtak el, — beszünteti az iparok államosításának további fejlesztését. Egyetlen további iparnak az államosítását sem javasolták. A vezetőség tudván, hogy igy messzire eltért a párt régebbi programjától, ezért úgy Bevin külügyminiszter, mint Herbert Morrison helyettes miniszterelnök bejelentették, hogy az államosítás fokozását csak “egyenlőre” szüntették be s a jövőben majd megint folytatni fogják. Az államosítások beszüntetésének okául a “kommunista veszedelmet” hozták fel. Washington, D. C. — William C. Douglas supreme-courti biró visszatérve a Közép-Keletről, ahol kéthónapos vakációját gazella vadászattal töltötte, kijelentette, hogy a kommunisták nem tudnak híveket szerezni Kis-Ázsiában. Tekintettel arra, hogy Douglas és társai 40 gazellát lőttek a török és perzsa nagy hegységekben, számos vezetőt fogadtak fel, akiket a főbíró kikérdezett politikai álláspontjukra vonatkozólag s azoktól nyerte a kommunistákra vonatkozó nyilatkozatához az adatokat. Róma — Miután az amerikai nagykövet, James C. Dunn megkritizálta az olasz kormány költekezését, Alcide de Gasperi olasz miniszterelnök azonnal felkereste s többször tanácskozott vele arravonatkozólag, hogy Olaszország miként költse el a jövedelmét. Úgy de Gasperi, mint Dunn nagykövet tiltakoznak azon állítás ellen, hogy ezen pénzügyi “tanácsok” egy idegen hatalomnak a beavatkozását jelentenék Olaszország belügyei- be. Csak éppen, ha nem követik a nagykövet “tanácsát”, akkor nem kapnak több segítséget, — ez az egész. London — Az angol lapok áradozva dicsérik Winston Church- hill, volt miniszterelnököt azért, mert 14 ezer dollárt kitevő képviselői fizetését visszaadta az államnak. A Churchill politikáját ellenző lapok azonban ezt csak “Churchill-féle hirdető gesátus- nek” mondják, amennyiben az angol reakció vén vezére egyike az ország legnagyobb földbirtokosainak, igazgatója sok ipari és kereskedelmi vállalatnak és azonkívül az életrajzát tartalmazó könyveit igen nagy reklámmal terjesztik és abból igen nagy osztalékot húz. így a visz- szaadott pár dollár, nem sokat számit nála. Zion, Hl. — Ezen kis városka lakossága 1746 szavazattal 966 ellenében kimondotta, hogy nem kívánja újból a vasárnapi “blue” törvényeket. A “blue” törvényeket mindenütt az egyházak erőszakolták a lakosságra azért, hogy vasárnap minden mulató s szórakoztató hely (színház, mulatók, labdázó-terek, stb.) zárva legyenek s igy a nép egyéb szórakozás hijján csak a templomokba mehet. Zion város lakói ilyen “bule” törvény alatt éltek 1948-ig, amikor leszavazták. Az egyházak most újból megpróbálták visszaállítani, habár nagy propagandát fejtettek is ki, a polgárok nagy többsége nem hagyta félrevezetni magát és újból leszavazták az álszen- teskedőket. Brooklyn, N.Y. — Greenpoint városrészben a csatornákban 4 robbanás történt, mire a lakosság körében gyorsan az a hir terjedt el, hogy atombomba esett a városra. Erre óriási pánik tört ki, az emberek rémülve menekültek minden irányba és számos sebesülés történt. A ki- sebbszerü pánik mutatja, hogy milyen veszedelmes következményei lesznek a háborús hisztéria felfokozásának, amit a sajtó, a rádió, sőt a köztisztviselők is még egyre emelnek. Santa Cruz, Cal. — A “California! Real Estate Association” (Telekügynökök egyesülete) konvencióján kimondták, hogy munkáslakások építése állami költségen nem más, mint “hamisítatlan szociálizmus” s ezért azt minden szabadságszerető amerikainak ellenezni kell. Elhatározta a konvenció, hogy nagy “fel- világosító mozgalmat” (educational Campagne) indít, hogy megértessék a californiai szavazókkal, hogy milyen rettenetes veszedelmet jelent a munkáslakások építése. (Amelyekből a telekügynökök nem kapnak hasznot, — Szerk.)
