Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-03-25 / 1623. szám
Kémek munkája az idegháboru Emelkedik a profit LEGALÁBB 300 MILLIÓ DOLLÁRT KÖLTENEK ÉVENTE KÉMSZOLGÁLATRA. — A KÖVETSÉGEK ÉS KONZULÁTUSOK TELE VANNAK KÉMEKKEL. — HAMIS JELENTÉSEKET GYÁRTANAK. Az utóbbi időkben annyira kiélesedett idegháboru, amely végzetesen katasztrofális lövöldöző háborúvá fajulhat, valójában az összes államok által alkalmazott kémek megerőltetett munkája eredményének mondható. Már a háború alatt is minden ország alkalmazott kémeket. Háború idején ez érthető is. A háborút azonban befejezték, de a kémszolgálatnak nemhogy végettetettek volna, hanem ugy- látszik, hogy minden országban még jobban kiépítették. A kémszolgálat természetesen mindenütt nagyon titkos, minden ország tagadja. Azért amikor itt-ott elfognak s lelepleznek egy-egyet, az a kormány, amelynek kémkedtek letagadja, az amerikai pedig egyenest sértésnek tartja. Pedig közismert dolog, hogy még 1946 január havában (az A.P. jan. 22-én adta hirül) Truman elnök kinevezte a “National Intelligence Authority” nevű bizottságot, amely közönséges nyelven szólva kémszolgálatot jelent. A bizottság tagjai a külügy, a honvédelmi, war és navy miniszterek, továbbá az elnök egy “titkos” megbízottja, aki valójában a kémszolgálat vezetője. Erre a célra évenként 100 millió dolláron felül költenek, amelyről semmiféle nyílt elszámolást nem adnak. RENGETEG ÖSSZEG A “United Nations World” folyóirat szerint a Szovjet Union évi 110 millió dollárt, az Egyesült Államok 80 milliót, Anglia pedig 56 millió dollárt költ évente kémszolgálatra. így csak ez a három állam 246 millió dollárt fizet ki évenként azért, hogy más államokban kémeket tartson. Éhez természetesen hozzá kell vennünk a többi államokat is és nem nagyítás, ha a kémszolgálatra évenként elköltött összeget legalább is 300 millió dollárra becsüljük. Ilyen összegért a kémeknek valamit produkálni kell. Ha mást nem, de legalább is kitalált meséket^ hazugságokat szállítanak, amikkel a már amúgy is nagy politikai feszültséget még jobban elmérgesitik. Ez a nagy titkos összeg teszi lehetővé, hogy a követségek és konzulátusok tele vannak ilyen kémekkel. Az amerikai követségek és konzulátusok tele vannak ilyen^ kémekkel. Az amerikai követségek olyan kis országokban, mint például Bulgária, Románia, Albánia vagy Magyarország azelőtt alig pár emberből álltak, ma több mint száz embert alkalmaznak. És mint a magyar kormány jegyzéke kimutatja, az ily kémek összejátszanak a népi köztársaságok uj társadalmi rendjét ellenző elemekkel. A követségek és igy az amerikai külügyi hivatal is az ilyen ellenséges magatartásu emberektől nyeri az információit, amelyek természetesen csak arra valók, hogy a népi • köztársaságok ellen uszítsák az amerikai nép hangulatát. NAIV FELFOGÁS És teszik ezt olyan sikeresen, hogy amikor egy-egy kémet lelepleznek, még az olyan állítólagosán elfogulatlan személy, mint például Mrs. Eleanor Roosevelt is igy ir: Tizenöt év a magyar börtönökben igazán rettenetes nagy büntetés olyan bűnért, amit nem követett el, hanem csak a bevallását rákénysze- ritették. Ebben lett része Robert A. Vogeler amerikai üzletembernek. A munkaadói állítják, hogy Vogeler nem kémkedett a számukra és a külügyi hivatal is csak tudná, ha kémkedett volna nekik? Mrs. Roosevelt naiv felfogása jellemzi az ország közvéleményét. Ha az amerikai külügyi hivatal nem ismeri el, hogy Vogeler, avagy a többi konzul, attasé s egyéb tisztviselők, akiknek visszahívását a népi köztársaságok követelik, kémkedtek, akkor még csak feltételeznünk sem szabad, hogy valóban kémkedtek volna. Igen ám, de ebben az esetben mire költik azt a soksok milliót, amit az “intelligence service” címén könyvelnek el? AMIT ELISMERNEK És végre a Gubitchev ügy fejleményei is azt látszanak bizonyítani, hogy a kormány is elismeri a kémkedést, ha nem is nyíltan, de alattomban. A kormány ugyanis felajánlotta Valentin Gubitchevnek, kit itt Ítéltek el kémkedésért (Miss Cop- lonnal együtt), hogy ha kéri a DACÁRA A NAGY MUNKANÉLKÜLISÉGNEK A NAGY KORPORÁCIÓK PROFITJA EGYRE EMELKEDIK. — A GENERAL MOTORS CORPORATION REKORD PROFITJA. NEW YORK — Dacára annak, hogy az 1949-es évben már nagyszámú munkanélkülieket jelentettek, a nagy korporációk a kevesebb számú alkalmazottal is ugyanolyan, sőt még magasabb profitot könyveltek el, mint az előző években. Az ország legnagyobb munkáltatója, a General Motors Corporation most tette közzé az 1949 évre vonatkozó üzleti mérlegét, amely szerint a társaság tiszta* haszna, — vagyis az adók befizetése után maradt tiszta nyereség 656,434,232 dollárt tett ki. Ez 49 százalékos emelkedést mutat az előző évi nyereséghez viszonyítva. Ennek megfelelő- leg 1949-ben egy-egy részvény után 14 dollár és 64 cent osztalékot fizettek az előző évi $9.72- vel szemben. az előző évben pedig 693,800- 000 dollárt. A jelentés megemlíti, hogy a társaság “bizalommal néz a jövőbe”,, amennyiben még mindig nagy kereslet van automobilokra, noha úgy vélik, hogy egy év múlva már megcsappan a mai nagy kereslet. A rendkívül magas profitról beszámoló jelentésből megtudjuk, hogy a General Motors 1949-ben 401,326 egyént alkalmazott, — az előző évben 380,- 329-t. A termelés elérte az eddigi legmagasabb rekordot; 2,- 764,397 személy- és teherautót készítettek. (1948-ban 2,146,- 305 darabot). A General Motors üzletéről igazi képet nyújt ez a számadat: A társaság összbevétele 1949- ben $5,700,835,141, 1948-ban pedig 4,701,770,340 dollár volt.- Ennek megfelelőleg 1949-ben 879 millió dollár adót fizettek, deportálását, akkor a 15 évi fegyház helyett deportálni fogják. Állítólag valami csere-ajánlat volt ezen különös kedvezmény mögött, vagyis ezt jelentette: “Adjátok vissza a mi kémünket és mi visszaadjuk a ti kémeket.” A kémek munkájának tudható be, hogy az amerikai túlzó reakció annyira elhatalmasodott. Ezeknek egyik vezetője, a republikánus szenátor Joseph R. McCarthy mindenkit kommunistának nevez, aki a háborút ellenzi. Sőt annyira ment, hogy a külügyi hivatalt is vádolja, noha maga ez a hivatal tartja fenn az egész világra kiterjedő kémszolgálatot. Sőt akadnak olyan túlzó reakciósok, akik magára Dean Acheson külügyminiszterre is rásütik a “kommunista barát” bélyeget, mert annak idején Alger Hiss támogatója volt. Semmi kétség, hogy a nagy világkatasztrófához vezető utat legnagyobb mértékben építik azon milliók, amit Amerika meg a többi nemzetek is az egyre emelkedő kémszolgálatra költenek. KÉT UJ ÁLLAM WASHINGTON — A kong- reszus alsóháza elfogadta azon javaslatot, amely a Hawaii szigeteket az Egyesült Államok 50-ik államává tenné. Egy héttel előbb hasonló javaslatot fogadott el Alaszkára vonatkozólag. Most mindkét javaslat a szenátus elé kerül s ha ott is keresztül megy, akkor az Egyesült Államok a jelenlegi 48 állam helyett 50 államból fog állni. Bourke B. Hickenlooper (R. la.) szenátor követeli, hogy 600 millió dollárt vágjanak le a Marshall Terv segélyből, mert úgy tapasztalta, .. hogy .. “Nyugat- Európa már elérte a háború előtti gazdasági színvonalat.” A KÍNAI KOMMUNISTA URALOM ELISMERÉSÉT KÉRI NEW YORK — Az Egyesült Nemzetek titkára, Trygve Lie nagy szenzációt okozott azzal, hogy a kínai kommunista kormány elismerését ajánlotta. Lie tanácskozott az Egyesült Nemzetek Nagy Tanácsában vezető szerepet vivő delegátusokkal s azután kijelentette, hogy ez a szervezet addig nem lesz működőképes, amig a jelenlegi kínai nemzeti kormány delegátusai helyett a kommunista kormány küldötteit nem ismerik el, mert az oroszok nem hajlandók tárgyalni az országukat elvesztett kínai nemzeti delegátusokkal. A 92 éves Dr. Willis Hall, st. louisi orvos a hosszú életre ezt a receptet adja: “Negyven éves korodban kezd el golf játékot, játszál mérsékelten 50 évig s meglátod, hogy szép kort érsz el.” f UNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Oho. OF THE WORLD Ww under tjig^Act'«f March 3. 1879 .......................................... -----------------VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 MARCH 25 ) NO* 1623 SZAM
