Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-03-11 / 1621. szám
1950. március 11. BÉRMUNKÁS 7 oldal "A tények helyzete7' (Vi.) Ezt a kifejezést használják a diplomaták, Acheson nyomán kimagyarázni, a jelenlegi kényes helyzetet, melybe Amerikát vitték az egész világon, de leginkább Ázsiában. Ezzel akarják lebunkózni azon követeléseket, hogy az atom és hidrogén-bombákkal kapcsolatosan üljenek le az oroszokkal és egyezzenek meg azoknak eltiltására. így nem csak a diplomaták, hanem ujságirók, szerkesztők, rádió rikkancsok, mind ezzel magyarázzák meg, illetve átvették Acheson ezen magyarázatát, hogy azért nem lehet leülni az oroszokkal, mert a “Tények helyzete” nem engedi, illetve Amerika olyan helyzetben van, hogy nem diktálhatna semmit, vagyis nagyon egyenlő erő a tények helyzete. Vagy amint sejtetik, az oroszok javára dőlt el az erőmérték. Másszóval, a “Tények helyzete” ma olyan, hogy gyengeséget, vereséget kellene nekik beismerni egy ilyen zártkörű tárgyalási asztalnál. Azért Acheson elakarja halasztani ezt a nagyon is fontos találkát, “amig a tények helyzete annyira javul, hogy Oroszországnak is nagy érdeke lenne a gyors (és az amerikaiaknak kedvező) megegyezés”. Amig Amerika egyedül birta az atombombát, ők tudtak diktálni, de Oroszország meg akkor nem találta kedvezőnek a megegyezést, most, hogy már egyforma fegyverrel tudnának visszaütni, a “Tények helyzete” olyan, hogy nekik sem sürgős és nem kénytelenek sokat engedni. Az amerikai diplomaták beismerése szerint, az idő az oroszok javára dolgozik. Mentői több . nap múl el, annál jobban erősödnek, .ezzel szemben Amerika annál jobban gyengül, nem csak Ázsiában, hanem Európában is. Beismerik, hogy a Szovjet által 10-30 százalékig terjedő árlevágások, a-rubel értékének 24 százalékos emelése, az ipari termelés nagyméretű emelkedése a szocialista országokban, bizonyítják, hogy a tervgazdaságra áttért országokban emelkedik az élet színvonala. Ezekben az országokban munkaalkalom van bőven és az ipari termelés teljes erővel folyik melynek nyomán a fejlődés egyre gyorsabb iramot vesz fel. Ezzel szemben itt Amerikában és minden tőkés rendszerben élő országban emelkedik a munkanélküliség és az árak is egyre magasabbra szöknek, úgy, hogy újabb és újabb vérátömlesztésre van szükség, hogy életben tudják tartani. A “Tények helyzete” közé tartozik az a tény is, hogy Oroszország elismerte a forradalmi Népkormányt Kinában, amig Amerika nem, ez egyedül is elegendő, hogy ne tudjanak megegyezni. Nem tudják megállapítani, hogy melyik kormánynak a képviselőjét engedjék be az Egyesült Nemzetek tanácsába, vagy a japánokkal való béketárgyalásokhoz. Amig Oroszország követeli, hogy a japánokkal kössenek békét s vonják ki az amerikai csapatokat, Amerika azt nem akarja, sőt nem is teheti a “tények helyzete” folytán. Nem akarnák, hogy kínai vörös képviselet legyen ottan a tárgyalásoknál, de azt is tudják, hogy Oroszország meg nem ülne le Chiang képviselőivel. Majdnem ezen helyzet áll fen Németország és Ausztria esetében is. A békekötés után Oroszország és azok a népek is követelik, hogy megszálló csapatokat vonják ki, küldjék haza és ebbe Amerika nem egyezhet bele. Mert ha beleegyezik, még jobban gyengíti helyzetét, veszti el hadibázisait. Hogy milyen kétségbeejtő a “Tények helyzete”, az is mutatja, hogy a legfantasztikusabb tervekkel állnak elő, az amerikai helyzetet megerősíteni. Mr. Roberts és sok más politikus, szenátorok, legfelsőbb bírósági tagok úgy remélik megerősíteni az amerikaiak helyzetét, hogy az egész Nyugat-Európát egy Egyesült Federációs közösségbe szerveznék, persze az amerikaiak vezetése és a tőkés rendszer alapján. Ha ez sikerülne, akkor még megtudnák erősíteni az amerikaiak helyzetét. De afelett nem tudnak dönteni — és a tőkés rendszer alapján nem is lehet — hogy hová szállítanák az angol, német, francia árufelesleget? Ha azokat mind munkába állítanák, mi lenne az ameri- ki árufelesleggel? Hiszen még kis mértékben sem akarják azt megengedni, hogy ide hozzák Európából az árukat, vagy már az amerikaiak kezében levő piacokat adják át nekik. Hogy milyen sötétnek látszik az amerikaiak előtt a “Tények helyzete”, nagyon jól megvilágítja John Knights, a detroiti Free Press tulajdonosának a vezércikke, melyben ezeket Írja: “Az oroszok nélkül világkormány lehetetlen, az oroszokkal együtt meg elviselhetetlen”. Ez áll a békére is. Princeton (N.J.) egyetemen elégett a nagy atomromboló gép. Ugylátszik, hogy ez a gép olyan nagy hőséget fejleszt, hogy elégeti önmagát. Ezt akarja utánozni az ember, bizonyítva azt, hogy már olyan okos, hogy önmagát is el tudja pusztítani. Earl Warren California kor- mányozójánk állami költségvetése 262 millió dollár, amelyből 23 milliót elmegyógyintézetek építésére szánnak. A kormányzó jelentése szerint az elmebajosok problémája egyre fontosabbá válik az államban és egyre nagyobb összegeket emészt fel. Az emberi test 65 százaléka oxigén, 18 százaléka szén, 10 százaléka hidrogén, 3 százaléka nitrogén és 4 százalék egyéb elemekből épül fel. Szenátor Clinton P. Anderson (D. N.M.) aki azelőtt földművelésügyi miniszter volt, azt mondja, hogy a krumplitermelő gazdag farmerok nem használatra, hanem az amerikai kincstár részére termelik a krumplit, így nem csoda, ha sok millió bushell krumplit el kell pusztítani, hiszen mit is csinálna any- nyi krumplival az a néhány kincstári alkalmazott? Mrs. Byron G. Rogers, a Republikánus Párt országos végrehajtó bizottságának a tagja, 2000 dollárt ajándékozott a Demokrata Pártnak, amit azzal okolt meg, hogy őt úgyis csak a vagyonára való tekintettel választották meg politikus vezérnek, igy megmutatja, hogy milyen JÓ POLITIKUS. A gazdasági érdekek a döntők (a.l.) Ez a régi igazság bebizonyítást nyer még azok részére is, akik mindig más utakon botorkálnak. Megfigyelve a napi életbe az emberek cselekedeteit, azt látjuk, hogy annak mindig valami mozgató ereje van. Ez a mozgató erő, mindig gazdasági érdekekre vezethető vissza. Sokszor az. emberek tévedésből is igazat mondanak. A napi eseményekhez tartoznak azok a feltétellel fogadható “igazi hírek”, amelyek a rádióan vagy a napilapok utján jutnak el a közönséghez. Az egyik ilyen rádió bemondó valahogyan igazat mondott, de csak a múltról. Mint rendesen úgy a rádió, mint a lapok állandóan a hidegháborút próbálják melengetni és ilyen melengetés közben, véletlenül elszólta magát a bemondó. A többek között azt mondta, hogy a kapitalista országokat a vasfüggöny mögötti országok mindig úgy állítják be, hogy háborúra uszítanak. “Igaz, hogy a múltban sok háborúnak okai a kapitalista piac hóditó érdekek voltak a hátterében, de ma már nem igy van.” A kapitalista országok a “népek” szabadságáért, a demokrácia megvédéséért fegyverkeznek (?). A hidegháború hátterében is kizárólag gazdasági érdekek húzódnak meg. Soha nem volna semmi ellenvetése a kapitalizmusnak semilyen politikai elvek ellen, ha azok csak politikai előnyökért küzdenónek. Az a társadalmi átalakulás ami ma folyamatban van, a társadalmi vagyon egyenletes elosztásáért folyik. A kapitalista rendszer fentartói tudatában vannak ennek és semmi esetre egy könnyen nem fognak ezen fejlődési folyamatba beleegyezni. Különösen nem addig, amig az emberiség nagy tömege támogatja őket, akik nem tudják megérteni a két társadalmi rendszer közötti lényeges külömbséget. Természetesen a kapitalista rendszerben mindig a gazdasági érdekek a döntők és azért alkalmazzák a hideg háborút, hogy ennek a gazdasági érdeknek a megvédésére eredményes propagandát végezhessenek egy esetleges társadalmi változás ellen. A tisztelendő ur, — mint ahogyan az sok papnál megesik, — a szószékből nagyon erősen dör- gedezik az alkohol ellen, de otthon, avagy barátainak a lakásán bizony elég gytorsan hajtogatja a poharat. Végre is egyik hive kérdőre vonta: — Tiszteletes uram, hogy lehet az, hogy maga iszik, holott a templomban annyira elitéli a szeszesitalt? — Hát kedves barátom, a szeszes italt elitélem én mindenhol és meg nem innék egy cseppet is. A jó isten azonban megáldott azzal a különös tulajdonsággal, hogy amikor a poharat az ajkamhoz emelem, ha a legerősebb pálinkával van tele, még_ akkor is tiszta vízzé változik és én már csak a vizet iszom meg. %__ — Hallottad, hogy á népköz- társaságokban már a templomba járók is csatlakoztak a munkaversenyhez?. — Hogy, hogy? — Úgy, hogy túlóráznak a templomokban és olyan gyorsan mondják az imádságot, hogy karácsonykor már húsvéti imákat mondták el. Férj: Ugyan kérlek, miért vered a gyereket, ha Washington képeket vág ki. Amikor ötéves voltam s hallottam, hogy Washington a nemzetünk atyja, hát én is kivágtam a képét, beragasztottam a képeskönyvembe úgy érlelődött bennem a hazafi- ság. Feleség: És te is az anyád kézitáskájában talált dollárokból vágtad ki a Washington képeket? ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland........ 2.00 L. Birtalan, Cleveland ..... 4.00 J. Buzay, Cleveland ......... 2.00 L. Decsi, Akron ................ 5.00 .1. Dénes, Detroit ..............j 2.00 J. Farkas, Akron........... 3.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 L. Fishbein, New York 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 P. Hering, Buffalo ........... 6.00 S. Juhász, Akron ............. 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago....... 7.00 J. Kollár, Cleveland....... 5.25 Róza Koncz, Cleveland .... 2.DO A. Kucher, Pittsburgh __ 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh..... 5.00 J. Mogor, Cleveland ......... 7.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczy, Cleveland ....... 2.00 L. Pall, Ambridge......... 2.00 St. Phillips, So Bend ....... 2.00 J. Reppman, Detroit__ 5.00 Ch. Udvamoky, Flint ....... 1.00 J. Vizi, Akron __________10.00 St. Visi, Lincoln Park ___ 2.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00
