Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-02-11 / 1617. szám
H oldal BÉRMUNKÁS 1950. február 11. A kapitalizmus félelme A HÍREK nyomában (a.l.) Nem lehet azon csodálkozni, hogy ma állandóan félelemmel teli propaganda van napirenden. A még aranykorát élő amerikai kapitalizmus csak eggyet lát: védeni még ahol alkalom van a magántulajdon rendszerére alapozott kapitalista termelést. Amit a történelem bizonyit a legjobban, hogy minden kor uralkodó osztálya a végletekig ragaszkodott uralmának megtartásához. Ma éppen ugyan az a helyzet. A hosszú sorozatos háborúk, amit mindig az uralkodó osztály zúdított a népek nyakára, kizárólag csak azért, hogy uralmát nagyobb határok közé terjesz- sze ki. Vagy voltak esetek, amikor védelmi álláspontra kellett helyezkedni. Ma ugyan ez a helyzet. Tudva azt, hogy az emberek nagy tömege irtózik minden háborútól, de, hogy ennek elejét vegyék, hát a legmesszebbmenő propagandát folytatnak, gyűlölet keltés céljából. A népek nagy tömegeinek megélhetési lehetőségével az uralkodó osztály sohasem törődik, akkor veszi elő a legdraszti- kusabb eszközöket a népek megfélemlítésére, amikor azoknak létkérdése már tarthatatlanná vált, ^aminek következménye nem is lehet más, mint lázadás, vagy forradalom. A fentieket a történelmi feljegyzések bizonyítják. Éppen egy századdal ezelőtt forradalmak dúltak mindenfelé. Természetesen mostan az elmúlt forradalmakat helyesnek tartják, azért, mert az akkori társadalomra nehezedő feudális rendszer helyét a mai kapitalista rendszer foglalta el. A mai átmeneti társadalmi forradalmak pedig a kapitalista rendszer leváltására irányulnak. Ez kényszeríti ma a kapitalizmust, hogy minden rendelkezésére álló eszközökkel igyekezzen ezt a fejlődési folyamatot megakadályozni. Akárhogy is nem vagyunk hívei semilyen erőszaknak, de még is azt kell elhinnünk, hogy előbb-utóbb az emberi társadalomnak el nem képzelhető pusztító háborúja folyamatban van. Ha nem igy volna, akkor békés megoldást keresnének ahelyett, hogy őrülten sietnek a legborzalmasabb gyilkoló eszközök nagybani gyártására. A kapitalizmus nem tudja nézni és nem is tudja megtűrni, hogy a köznép maga vegye át az országának gazdasági irányítását. Azért el sem tudom képzelni, hogy el lehet kerülni a harmadik világháború kitörését. A társadalom mozgató ereje (a.l.) Miért folytatót mindig harcot a kapitalizmus a munkások szervezkedése ellen? Mert a munkások gazdasági szervezetei, még akkor is, ha nem álltak a tényleges osztályharc alapján, de mindig ottan érintették a kizsákmányolásra épült kapitalizmust, ahol a legérzékenyebb. Különösen itt Amerikában nem sokat törődött a kapitalizmus a munkások politikai alakulataival. Ellenkezőleg viseltetett a munkások gazdasági szervezeteivel szemben. Ismerjük azt a gigászi harcot, amit a munkásosztály folytatott az egész földtekén a 8 órás munkanapért. A kapitalizmus minden olyan munkásszervezetet igyekezett szétrombolni, amely gazdasági érdekeit veszélyeztette. Láttuk az utóbbi időben, hogy a törvényhozás állandóan foglalkozott és ma is napirenden van állandóan, hogy milyen intézkedéseket hozzanak a jobb viszonyokért harcoló munkások ellen. A józanul gondolkodó ember meg kell, hogy lássa, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a termelő munkások a társadalom fentartásában. Miért - olyan nagy bűnnek tartják az osztályharcos munkásoknak azt a törekvését, hogy a termelésbe résztvevők vegyék át a termelés és a szétosztás irányítását. Milyen természeti törvények Írják azt elő, hogy egyik embernek joga legyen a másiknak munkaerejéből hasznot hajtani. Ez a harc azonban mindaddig fog tartani, amíg a munkások föl nem fogják ismerni azt a tényt, hogy a munkások ténylegesen a társadalom föntartói. Az emberi munkaerő nélkül az összes iparok holtpontra kerülnének. Ezt az erőt fedezték fel azok az előharcosok, akik szükségesnek tartották az IWW megalakítását. Tudatában voltak annak, hogy a munkásosztály a termelés szinterén képez csak igazi erőt. Azután, ha ezt a termelésre alkalmas gazdasági erőt az ipari berendezkedéshez megfelelőleg szervezik meg Egy Nagy Szervezetbe, akkor a munkásosztályt legkisebb áldozatok árán hozhassák a kitűzött cél eléréséhez. Az IWW mint ipari szervezet építeni akarja azt a társadalmat a mainak keretein belül, amit ipari demokráciának nevezünk. Milyen egyszerű és rázkódtatás nélkül mehetne végbe az átmeneti korszak, ha a munkásosztály minden igyekezetével azon volna, hogy egy jól megszervezett ipari unióba, már jó előre tö- möritené a munkásokat. Természetesen mindig azt hirdettük, hogy a munkásoknak a szervezkedés mellett nevelésre is szüksége' van, hogy önmagát föltudja szabadítani. Az IWW jelvényének magyarázata ezt szépen kidomborítja. A három csillag, amely- ‘ nek értelme szervezés, nevelés és fölszabadulás. Mindig útmutatója kell, hogy legyen a harcias munkásoknak. ÚJABB BORZALMAK Most hozzák a hírek, hogy Amerika elnöke elrendelte a hidrogénbomba gyártását, mely százszorta rombolóbb mint az atombomba, amelyet Hiroshima és Nagasaki fölött felrobbantottak. Az elnököt azzal ijesztették bele ezen őrült versenybe, hogy már az oroszoknak meg van, vagy hamarosan meg lesz. Persze ez csak találgatás, vagy csak ijesztés, de megtette a hatást, az elnök elrendelte a legborzasztóbb öldöklő eszköz gyártását. A bomba hatásáról még keveset tudnak, még a tudósok is, de megígérték, hogy még ezen évben kifogják próbálni és akkor majd láthatja a világ népe, milyen borzalmas kilátások vannak arra, hogy az atombombával összeházasított hidrogén bomba milyen gyorsan és tömegesen fogja őket kipusztitani. Persze minket majd még jobban megadóztatnak, hogy ezen válogatott tömeggyilkosságra mentői nagyobb mértékben előkészülhessenek. A BELSŐ HARCOK Nem csak, hogy az oroszokkal és más szocialista termelési rendszerre tért országokkal nem tudnak az amerikai tőkések bé- kétkötni, hanem saját munkásságával sem. Harcok, elkeseredett sztrájkok sorozata élesen szembeállítja a munkásosztályt a tőkés osztállyal itten saját hazájában is. A szénsztrájk mellett mostan az autó iparban, a Chrysler üzemekben van nagyon is elkeseredett osztályharc, ezek mellett, készülnek a telefon munkások is a harcra. Mindez csak leginkább azon elemi és régen esedékes penzió követelések miatt van, melyet már régen minden harc nélkül meg kellett volna adni a munkásoknak, ha a tőkés osztály nem volna annyira elvakult és kapzsi. De nem csak nemzetközi, éppen úgy a nemzeti téren is, any- nyira el van vakulva a tőkés osztály hatalma túlbecslése és nagy haszna következtében, hogy könyörtelen harcot folytat úgy a nemzeten belül, mint a nemzetközi téren, hogy hatalmát, haszonrendszerét továbbra is fentarthassa. A JAPÁN BÉKE MEGFENEKLETT Nagyon jellemző, hogy az a nagy csatahajó, a Missouri, amelyen a japánok aláírták a “fötétien megadást”, megfeneklett, sárbafulladt az amerikai partokhoz közel. ^ Ugyan igy megfeneklett a japánokkal való békekötés is. Most már nem békéről, hanem arról tárgyalnak Titokban, hogy hol és mennyi amerikai hadibázist állítsanak fel Japánban. Mindezt nagyon sürgősen akarják megtenni, arról nem is beszélve, hogy a japán népnek tetszik-e az vagy I nem. De ha békét is kötne Amerika, a japánokkal, az olyan egyoldalú lenne, hogy nem csak a japánok nem ismerhetnék el, hanem éppen a legközelebbi szomszédait és ellenségeit még jobban Japán ellen ingerelné. Nem lehet béke, vagy biztonság Oroszország és Kina nélkül. Józan gondolkodású japán vagy amerikai el sem tud képzelni békét Ázsiában, még kevésbé Japánban ezen két ország nélkül. Nem csak földrajzilag, hanem még inkább gazdaságilag Japán az ázsiai néptömegektől függ. így a japán nép, amely békére vágyik, nyíltan láthatja, hogy nem fognak nekik az amerikaiak békéthagyni, sőt országukat akarják hadibázisá tenni. Ugyan akkor azt is fogják látni, mint a kínai, a görög, indonézia, burmai népek látják, hogy csak azok az elnyomók, zsarnokok, hadi és földesurak működnek össze az amerikiakkal, akik évtizedeken keresztül elnyomták, kizsarolták őket. Azt akarják tovább is fentartani amerikai fegyverekkel. Nem kétséges, hogy a hatás, az eredmény éppen olyan lesz Japánban is, mint Kínában volt. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK február 4-ig: D. Lebovits, Cleveland ......... 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 4 G. Kuhn, Cleveland ............... 1 A. Ács, New York ............ 1 J. Bojt, Buffalo ..................... 1 Gizella Basky, Woodside....... 1 E. Sass, Milwaukee _______ 1 Mrs. H. Molnár, Elsinore___ 2 Jos. Schubert, Elsinore......... 1 B. Pászty, Perris ................... 1 M. Tabak, Perris _________ 1 A. Székely, Cleveland _____ 2 Cal. Engli, New City............. 1 Jos. Németh, Chicago ........... 1 J. Rascan, Bridgeport........... 1 Jos. Vizi, Akron__________ 5 J. Sütő, Windber ................... 1 E. J. Havel, Garfield ...... 1 St. Gecső, Garfield ................. 1 G. Pallagi, Newark ............... 1 A. Molnár, Cleveland............. 3 L. Lefkovits, Cleveland ....... 2 St. Szemes, Essington........... 1 J. Szalay, Trenton ................. 1 E. Szigety, New York ........... 1 St. Visi, Lincoln Park ........... 3 F. Kő, Clifton ......................... 1 J. Schmutzer, Toledo............. 1 L. Földi, Chicago ................... 1 I. Tóth, Euclid ....................... 2 St. Leleszi, Flemington __.... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1 J. Kocsisco, Chicago ........... 1 S. Bukovits, Cleveland ___... 1 A. Godó, New York............... 1 J. Sorg, Schenectady ........... 1 J. Tőzsér, So. Norwalk ......... 1 M. Zajacz, Cleveland ............ 1 M. Zeller, Detroit ................... 2 Ch. Kolozsváry, Cleveland .... 1 J. Buzay, Cleveland ............... 1 J. Mogor, Cleveland............... 1 J. Deák, Akron _______ 1 A. Székely, Garfield Hts........ 1 L. Lovász, Bridgeport _____ 1 A. Buda, Cleveland ............... 1 Jos. Weszely, Chicago........... 2 J. Siket, E. Chicago............... 5 M. Molnár, Avella .................. 1 A. Siskó, Toronto ................... 2 J. Feczkó, New York______ 2
