Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-02-11 / 1617. szám
1950. február 11. ß É K MI NKAS 7 oida/ A VAK VEZETŐK (Vi.) A világ sorsát olyan egyének vezetik, akik maguk is vezetőkre vannak szorulva. Ez látszik legalább itt Amerikában. Ezt nem csak mi, radikális vagy forradalmi munkások látjuk meg, hanem még azon liberális köpeny alatt működő Írók, rádió rikkancsok is, akik ugyan azt akarnák, mint az uraik, de sokkal jobb rendszert, módozatokat használnának azt elérni. Ezen liberális köpeny alatt működőknek, akik leginkább a külügyekkel foglalkoznak, fővezérük lehetne Walter Lippman. Lipppmannak nem tetszik, hogy olyan brutálisan akarják Chian- got és bandáját, meg a többi ázsiai zsarnokokat megmenteni a végpusztulástól. Neki sokkal jobban, könny eben lenyelhető orvossága volna ezen végpusztulásban szenvedők megmentésére, illetve a rendszer mentésére, melyet Lippman is éppen úgy meg akar menteni, mint MacAr- thur, vagy Hoover, csak az a szerencse, hogy nem Lippmanok irányítják az amerikai külügye- ket. Megválva az igazat, minden embernek, aki kiakarja kerülni a háborút és nagyon sokan vannak olyanok, Lippmannak a módszere megfelel. Úgy volna a helyzet megoldva, hogy a kecske is jóllakna, meg a káposzta is megmaradna, amint az ilyen liberálisok ígérgetik. Csak azt szeretnék, hogy Kínában, Japánban, Viet Namban, Indiában és minden más ilyen felszabadulásra törekvő országokban elegendő Lippmanokat találnának és hatalomra jutnának, akik nagy örömmel megegyeznének és együttműködnének az amerikai pénzes zsákkal. ELVESZETT AMERIKAI BEFOLYÁS Ezt siratja legjobban Lippman és hozzá hasonló liberálisok hada. Mindezt annak tudják be, hogy nem hozzájuk hasonló vezérekre hallgattak, hanem hatalmukban, gazdagságukban elvakult Hooverre, MacAr- thurra, Hurleyra, akik nem bíztak már Lippmanhoz hasonló kínai, japán és más liberálisokban, hanem mindent Chianggal együtt akartak megcsinálni, még az ilyen liberálisok kiirtását is és nem csak Ázsiában, hanem még itt Amerikában is. Ennek tudja be Lippman, hogy nem csak Kínában, hanem egész Ázsiában elvesztette Amerika a befolyását, dacára a nagy dollár folyamnak. ' Kimutatja Lippman és sok más hozzá hasonló irók, hogy nem csak Kínát, hanem Indiát is mindjobban elveszítjük azáltal, hogy a kínai néptömeg által pártolt, megalakított kormányt megtagadjuk, amig India, Burma és más szomszédos országok elismerték és azokkal együtt akarnak dolgozni a népeik életszínvonalának javításában és a béke érdekében, mely nélkül nem lehet jobb sorsot még remélni sem Ázsiában. Ámbár burkoltan, mint az ily két urat szolgáló liberálisok szokták, azzal vádolja az amerikai vezetőket, hogy direkt az oroszoknak a malmára hajtják a vizet, azoknak dolgoznak azáltal, hogy nem csak Kínát, hanem az egész Ázsiát Amerika ellen ingerük a háborús veszedelem kiélezésével. AMERIKAI REAKCIÓ A NYEREGBEN Ezt mindnyájan láthatjuk és éppen az a szerencséje a világ népének. Ezek a reakciósok, közöttük Hoover, MacArthur, any- nyira elvannak vakulva, hogy éppen azt csinálják, ami a világ forradalmainak, de leginkább az ázsiai tömegek felébresztésére, forradalmositására, a zsarnokok, tőkések elleni harcra egyesítésére szolgál. Mivel nem az olyan két urat szolgáló, még a középosztályt, sőt a munkásság egy részét is megtévesztő langymeleg politikusokat, hanem kimondottan hozzájuk hasonló legrakciósabb és Ázsiában legzsarnokabb poütikusokat támogatnak. Amig az ázsiai Nehru féle középutasok, liberálisok képesek lettek volna a forradalmat leszerelni, amint a német Scheide- man tette, ha őt támogatták volna az amerikai tőkések. De a reakciós tőkések még ezeket is utálják, ők inkább dolgoznak együtt a zsarnokokkal, akik halomra gyilkolják a forradalmárokat. Kínában ez a tény volt a legnagyobb hajtóerő a forradalomra, az egységre, Chiangék ellen. Azt meg kell adni, hogy ezek a liberálisok sokkal hathatósabban védik a tőkés rendszert, mint Chiang, vagy a többi. Ez fáj Lippmanéknak, hogy Ázsiában nem támogattak ezekhez hasonló középutasokat. VIET NAM NÉPKORMÁNYA Ezen uj és nagyon is erősnek talált népkormány felállítása ejtette Lipppmant és társait kétségbe. Ezt nagyon ügyes sakk- huzásnak vélték Moszkvától. Ugyan akkor Amerika és Anglia a franciák által felállított, de a nép által gyűlölt császárt akarják elismerni, akinek alig tiz százaléka van az országnak, nem is a császár, hanem a francia hadsereg kezében. Az ország többi részében a népkormány, a néphadsereg rendelkezik. Ezen esetben egy másik Chiangot talált és támogat Amerika és biztos bukásnak néz elébe. De ezen támogatás elijesztette még azon liberális ázsiai Lippmanokat is, akik szerettek volna Amerikával együttműködni, de nem a franciákkal és császárukkal. Jellemző, hogy a franciák által felállított császár nevét alig merik megmeliteni az amerikai lapokban, ezzel szemben a viet nami népkormány vezetőjének nevét Ho Chi Min-t számtalanszor megemlítik egy-egy lapszámban. De úgy látszik szégyenük a császárt, Bai Dai nevét emlegetni, mert maga a név is egy erős propaganda fegyver a franciák és társaik ellen. Igen, szerencséje az ázsiai népeknek és egyúttal az egész világnak, hogy ezek az amerikai vezérek annyira elvannak vakulva, hogy Chiangot, Hirohitot, Bai Dait támogatják. így tették lehetővé, hogy a nép egyesüljön ellenük és közös akcióval lerázzák őket a nép nyakáról, akármennyire is szeretnék az amerikaiak, angolok, franciák a nyakukon tartani továbbra is. A Granville Container Corporation tulajdonosa, Walter Granville azt mondja, hogy az alkalmazottai többet termelnek, mióta a munkatermek falait élénk színekre festette. — Hátha még megpróbálná a munkabérek felemelésével összekötni?! A Massachusetts Citizens’ Committe jelentése szerint az amerikai nép évente 21 és fél billió dollárt költ hazárdjátékra. 0 Az Egyesült Államok kongresszusa komolyan foglalkozik azzal, hogy 7 centes pénzdarabot hozzanak forgalomba. Ahogyan mondják ezt a törvényt nagyon melegen pártolják az automata gépek tulajdonosai, akik áruikat még mindig a háború előtti 5 centért adják, igaz, hogy az áruk ma a harmadrésze mennyiséget sem képviselik. A JÓ GAZDÁLKODÁS Rhode Island államból hozza a hirt a táviró, hogy az állami termelő szövetkezet, amely a szövetségi kormány által felraktározott élelmiszereket is kezeli, több millió mázsa krumplit bocsájtott áruba 20 centért száz fontonként, de csak azok vásárolhatják azt meg, akik nagybani állattenyésztéssel foglalkoznak. A kormány minden száz fonton, két dollárt vészit. A háziasszonyaink 6 meg 8 centet kénytelenek fizetni fontonként, mert a mi demokratikus kormányunk igy látja azt gazdaságosnak. Most, hogy aztán a tojás ára is lejebb esett, ennélfogva a mezőgazdasági minisztérium úgy határozott, hogy 1950-ben 2 millió 187 ezer font szárított tojást vásárol, 96 centért fontonként. 1948-49-ben óriási meny- nyiségü szárított tojást vásároltak 1.25 centért fontonként, amelyből még mindig raktáron van több mint 70 millió font és ezt a mi minisztériumunk 40 centért árusítja fontonként. Persze ehez is csak azok juthatnak, akiit millió és millió fontot vásárolnak egyszerre. így van ez minden más élelmi és ruházati cikkel is. Ezt nevezik Amerikában tervezett gazdálkodásnak. ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland___ 2.00 L. Birtalan, Cleveland ..... 4.00 J. Buzay, Cleveland ......... 2.00 L. Decsi, Akron ____ 5.00 J. Dénes, Detroit ............... 2.00 J. Farkas, Akron............... 3.00 J. Feczkó, New York ........ 6.00 L. Fishbein, New York .... 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 P. Hering, Buffalo ........... 6.00 S. Juhász, Akron ............ 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago ........... 7.00 J. Kollár, Cleveland........... 5.25 Róza Koncz, Cleveland .... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh .......... 5.00 J. Mogor, Cleveland ...... 7.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczy, Cleveland ........ 2.00 L. Pall, Ambridge............. 2.00 St. Phillips, So Bend ..... 2.00 Ch. Udvarnoky, Flint ....... 1.00 J. Vizi, Akron.......7............ 4.00 St. Visi, Lincoln Park ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00 AMIRŐL BESZÉLNEK HIDROGÉN A hidrogén, amelyből állítólag ezerszer rombolóbb hatású atombombát lehet készíteni, mint az urániumból vagy plutóniumból, a földön igen nagy mennyiségben előforduló anyag, amely tiszta állapotban színtelen, szagtalan és Íztelen gáz, amelyet ha meggyujtunk, rendkívüli nagy hőt fejlesztve ég el. Noha a hidrogént az emberek már nagyon régen ismerik, de hogy egyike az elemeknek, azt csak 1776-ban ismerte fel Henry Cavendish (1731-1810) angol tudós. Ez a legkönnyebb gáz, hasonlítva atomsulyát az oxigénhez (amely pontosan 16) 1.008. Miután könnyebb a levegőnél, léggömbök töltésére is használták. Ily esetben 1 köbjárd hidrogén emelő-ereje másfél font körül van. Hidrogén a földön található száz és százféle anyagnak képezi alkotórészét. Ezek között legfontosabb a viz. A tiszta víznek — súlyra nézve 11 százaléka hidrogén; terjedelemre nézve pedig kétharmada. Feltételezzük, hogy a hidrogén és az oxigén atomok azonos nagyságúak, akkor minden viz molekulának (a viz legkisebb részének) két- harmadik hidrogén és egy atom oxigén kémiai vegyülete. Ezért a kémiai jele a sokszor említett H3 O. Hidrogén tisztán is előfordul a természetben, egyes földgázokból kiválva száll el. Azonban miután igen sokféle ipari célokra használják, nagyban gyártják. A gyártásnak egyik módja, hogy sósavat, zinkre öntik, amikor a hidrogén felszabadul és felfogható. A nagybani gyártásnál nagy nyomással vízgőzt töveinek izzó vas-szilánkokra, ebben az esetben a vízből válik ki a hidrogén. Ezt a műveletet meg is lehet fordítani; hidrogént és oxigént összekevernek U alakú csőben s aztán villanyszikrát ütnek keresztül rajta. A hidrogén és oxigén vegyülékéből viz lesz. A hidrogén minus 434 foknál (C) folyékony lesz és 423 foknál (zero alatt) megfagy.
