Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-06-03 / 1633. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. junius 3. Wft:.. ■—» I Ii'ifl n~ l'in ..^r«awmMiE»M<aWfc-a.ragh.attmB*nMW»ta ^1 IlgWITlH M\ l'IH I» * iH |'| H||l 11 i I | ft IMI MWI1 IWinnirfittaMTHTWl!»t,W,MnifBlfrTtltr,'rT~';^W?Sr fWTigTfltf nrifnm hírek magyarorszagbol EMELKEDIK A TERMELÉS Az ötéves terv első negyed­évét népgazdaságunk erőteljes fejlődése és a szocialista szek­tor további erősödése jellemez­te. A Sztahánov-mozgalom, a munkaverseny kiszélesedése a termelés további jelentős tarta­lékait hozta felszínre. IPAR Az 1950 év első negyedének tervét a nehézipar 109.- száza­lékra, a könnyűipar — mező- gazdasági ipar nélkül — pedig 106.3 százalékra, az egész ipar 108.5 százalékra teljesítette. A gyáripar termelése az első évnegyedben az 1949. év azonos irőszakához képest 47.4 száza­lékkal emelkedett. Az iparon belül a nehézipar fejlődése a könnyűiparhoz viszonyítva erő­teljesebb ütemü volt. Az egyes iparágakban a gyár­ipari termelés 1950. első negyed­évében, az 1949 év első negye­déhez viszonyítva a következő­képpen alakult: Iparág: % Bányászat .................... 127.4 Vas, fém és gépipar .... 146.3 Villamosenergia ........... 140.7 Épitőanyagipar ........... 173.6 Vegyipar ....................... 167.2 Nehézipar együtt: 148.4 Faipar ........................... 148.3 Bőripar ......................... 133.2 Gumiipar....................... 184.9 Szövőipar ..................... 148.0 Ruházati ipar ............... 208.0 Papíripar ..................... 138.9 Nyomdaipar ................. 151.6 Mezőgazdasági ipar---- 133.6 Könnyűipar együtt: 145.9 Gyáripar összesen: 147.4 Az iparágakon belül az egyes fontosabb cikkek termelése ál­talában meghaladta a tervben előirt mértéket és a múlt év azo­nos időszakával szemben a kö­vetkezőképpen alakult: Iparcikkek: % Vasérc .... 115.5 Szén ............................... 119.8 Ásványolaj ________ 103.3 Nyersvas .................. 106.0 Nyersacél ................... 120.5 Szerszámgép ............... 125.0 Traktor ....................... 190.8 Motorkerékpár ........... 161.2 Villamosáram ___....... 121.3 Kénsav ......................... 124.6 Szuperfoszfát ............... 232.2 Péti só ........................... 111.0 Cement ................. .209.2 Mész ........... 156.7 Benzin .......... 107.0 Bőrcipő ....................... 165.6 Pamutszövet ............... 107.5 Gyapjúszövet ............. 107.5 Müselyem ................... 116.2 Len- és kenderszövet .... 155.7 A gyáripar tervtelj esitése az ötéves terv első évnegyedében iparáganként az alábbiak sze­rint alakult: Bányászat ...................... 106.2 Kohászat ..................... 110.6 Nehézgépgyártás ___ 104.0 Erősáramú berendezés 114.1 Híradástechnika ......... 112.2 Finommechanika ........ 126.9 Tömegcikkipar ........... 110.0 Közlekedési műhelyek 110.7 Villamosenergia ......... 101.7 Épitőanyagipar ......... 113.2 Nehéz vegyipar ........... 114.5 Nehézipar együtt: 109.1 Könnyű vegyipar .......... 106.5 Gumiipar ........... 98.9 Faipar ................:------ 104.5 Papíripar ................— 105.9 Nyomdaipar .......—..... 123.3 Szövőipar ____ 107.3 Bőr és szőrmeipar....... 102.2 Ruházati ipar............... 97.8 Könnyűipar együtt: 106.3 A gyáriparral együtt jelentő­sen megnőtt az építőipar terme­lése is. Az építőipari termelés március hónapban nagyobb volt, mint 1949 év első negyedévének egész építőipari termelése. 1950 első negyedében az ipar­ban és az építkezéseknél foglal­koztatott fizikai dolgozók szá­ma 27,000 fővel emelkedett. 1950 első évnegyedében került elsőizben sor a rövidített tanuló­idő alapján iparostanulók fel­szabadítására. A nagyiparban összesen 13,400 iparostanuló szabadult fel, ebből 5300 a vas­iparban. Az átlagos órabérek a gyári­parban 1950. január 1-től márci­us 31-ig 7.7 százalékkal emel­kedtek, mig a létfentartási költ­ségek változatlanok maradtak. Ugyanezen idő alatt a termelé­kenység az iparban (a mezőgaz­dasági ipar nélkül) az 1949 de­cemberében elért, addig legma­gasabb termelékenység 102.2 százalékra emelkedett. A nehéz­ipar termelékenysége azonban a decemberinél 1.6 százalékkal alacsonyabb, a könnyűiparé vi­szont 6.6 százalékkal magasabb volt. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági ■ tavaszi ve­téstervét a főbb növényekben április 29-ig a következőképpen teljesítette: Tavaszi árpa ............... 97.9 Zab .......................... 101.8 Cukorrépa ...................... 101.6 Napraforgó ................... 97.9 Burgonya ....................... 97.2 Lucerna ....................... 161.0 Vöröshere ................... 85.0 Kukorica ............... 81.6 Ilymódon a tavaszi vetési munkálatok sikeresen, terv sze­rint folynak és befejezésükhöz közelednek. A tavaszi vetésterv teljesíté­sében élen jártak állami gazda­ságaink és termelőszövetkezete­ink, melyek terveiket az előirt fejlettebb agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával határidőben túlteljesítették. A gépállomások száma márci­us végére 275-re emelkedett. KÖZLEKEDÉS Népgazdaságunk általános fejlődése kapcsán a közlekedés a megnövekedett követelmé­nyeknek mind az áru-, mind a személyforgalom terén eleget tett. A vasúti áruszállítás terén a forgalom emelkedése az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva 35.2, az utasszállitás te­rén 22.5 százalék. Jelentősen emelkedett az évnegyedben a teherautó forgalom és megnöve­kedtek a posta teljesítményei is. KERESKEDELEM Az állami nagykereskedelem 1950 első negyedévében 5.3 mil­I liárd forint értékű árut forgal­mazott, ami az előirányzatot 10 százalékkal haladta meg. Az állami nagykereskedelmi üzletek száma az elmúlt évne­gyedben az előző évnegyedhez viszonyítva 27.7 százalékkal, a kiskereskedelmi üzletek száma 36.2 százalékkal, a földműves- szövetkezeti boltok száma 23 százalékkal növekedett. BERUHÁZÁSOK Az évnegyedben a beruházá­sok az elmúlt év azonos negye­déhez viszonyítva 158 százalék­kal emelkedtek. A tervidőszak alatt, az 1949 év első negyedé­ben állami erőforrásokból beru­házott 0.7 milliárd forinttal szemben több mint 1.2 milliárd forint beruházására került sor, ami azonban még mindig az elő­irányzat alatt maradt. A lema­radás jórészt á kisebb beruházá­soknál mutatkozik. A beruházásokat az államház­tartás teljes pénzügyi egyensú­lyának biztosítása mellett haj­tottuk végre. GYŐR-SOPRON MEGYE KULTURÉLETE A népművelési minisztérium a napokban 21 győr-sopronmegyei községnek küldött filmvetitőgé- pet. A gépekkel együtt megér­keztek a Mezőgazdasági Kiállí­tásról felvett filmek is, melye­ket még aznap leforgattak a dolgozó parasztság előtt. A me­gye területén most már 56 köz­ségben van filmvetitőgép. Rendszeres bérlettel 270 dol­gozó paraszt látogatta a Győri Állami Színházat. A falvak kö­zönségét a győri üzemek teher­autói díjmentesen szállítják a színházba. Győr megye területén 42 nép­könyvtár működik. A könyvtár­látogatók 70 százaléka szegény és középparaszt, a többi pedig munkás és értelmiségi. A Győri Állami Színház táj­brigádja vállalta, hogy a szezon végéig száz táj előadást mutat be a megye községeiben. A szín­társulat falu járó brigádja eddig már hetventötödik előadásnál tart. UJ MAGYAR BÉLYEGEK A Magyar Posta a Szakszer­vezeti Világszövetség Budapes­ten 1950. május 10-24 napjain tartott üléseivel kapcsolatban 1950. május 10-én 40, 60 f. levél és 1 Ft. légiposta értékjelzésü emlékbélyegeket bocsájtott for­galomba. A 40 f. értékjelzésü bélyeg 150,000, a 60 f. és 1 Ft. érték­jelzésü pedig 1-1 millió példány­számmal készült. PETIT TÁBORNOK A MA­GYAR NÉPRŐL Petit tábornok, aki a felszaba­dulási ünnepségek során Ma­gyarországon járt, a “Paralléle 50” francia lapban beszámol ma­gyarországi benyomásairól. Cso­dálattal adózik a munka terén elért hatalmas eredményeknek. A munkaverseny egyenes követ­kezménye annak, hogy a terme­lőeszközöket a dolgozók birto­kukba vették. Petit tábornok megemlékezik a Gályatetőn tett látogatásáról, ahol élmunkásokkal találkozott. Mindenütt virágokat látott, jó­létet és megelégedettséget ta­pasztalt. Rendkívül nagy hatást tett rá a magyar nép szilárd békeaka­rata. “Egy nép, mely oly hatal­mas eredményeket ért el az újjá­építés terén és annyi gondot for­dít a dolgozók életszínvonalának és kultúrájának emelésére, nem akarhat mást, csak békét.” IFJÚSÁGI KULTURÁLIS VERSENY Az egységes ifjúsági szervezet megalakítása alkalmából a dol­gozó ifjúság nem csak a mun­kába versenyez, hanem kulturá­lis területen is versenyt indított. A parasztfiatalok is nagy lelke­sedéssel és felkészültséggel vesz­nek részt ebben az országos ver­senyben. A járási székhelyekre induló versenyzőket a többi dol­gozó is elkíséri és virágos, zász­lós kocsik viszik a küldöttsége­ket a verseny eldöntőire. Mis­kolcon tizennégy énekcsoport részvételével folyt le a kulturá­lis csoportok nemes versengése nagy érdeklődés közepette. Csu­pán Borsod megyében 430 kul­turális csoportoknak értékes ju­talmat adnak. Épül az ország A Körmendi gépállomás ver­senyre hívta ki Vas megye vala­mennyi gépállomásának dolgo­zóit a megye legjobb gépállomá­sa címért. Szolnok megyében több, mint 200 holdon megkezdték a szikes talaj megjavításának munkála­tait. A talajjavító munkálatok­ra a Szovjetuniótól a legkorsze­rűbb gépeket kapták. A Pécsi közlekedési vállalat dolgozói 21 uj autóbuszt helyez­tek üzembe. Az autóbuszok ol­dalán felírás hirdeti: “Készült az ötéves terv első évének első negyedében.” Gyulán az Almásy grófok egy­kori kastélyában most ipari ta­nulóotthont létesítenek, 200 dol­gozó fiatal számára. Az otthon rövidesen megkezdi működését. Szegeden helyreállították a megrongált uj szegedi Vigadó épületét. Miskolc város törvényhatósá­gi bizottságának közgyűlésén is­mertették az ötéves terv első évének feladatait. A város 3 millió forintot kapott első évi beruházásaira. Az összegből mintegy félmillió forintot már az első negyedévben jelentős munkákra fordítottak. Kiter­jesztették a közvilágítást, par­kokat, gyermekjátszótereket lé­tesítettek és felépítették az ag­gok házát. A Tolnamegyei Fadd község­ben négy kastély volt. Az egyik­ben a termelőszövetkezeti cso­port kapott otthont, a másikat kulturális otthonná alakították át, a harmadikból üdülő lesz. Szeghalmon rövidesen meg­kezdik a Töviskés felé vezető kisvasút építésének munkálata­it. Szeghalmon egyébként tanya- központtá épül ki. A győri Vagongyárban a mű­szaki értelmiségi dolgozók a maximális gépkihasználás bizto­sítására rohambrigádot alakíta­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom