Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-06-03 / 1633. szám

1950. junius 3. BÉRMUNKÁS 7 oldal Egyezmény a General Motorsnál (Vi.) Meglepetés szerűen ha­tott nem csak a munkásokra, hanem az egész országra, ami­dőn a union és a General Motors bejelentették az egyezményt. Nagyon sokan attól féltek, hogy nem fognak semmi engedményt adni, hanem egy hosszabb harc­ra kényszeritik a munkásokat, mint a Chrysler tette. így annál nagyobb meglepetés volt rész­ben azért is, mivel sok heteken keresztül egyszer sem tettek semmiféle jelentést a tárgyalá­sokról. Az egyezmény öt évre szól, megadja a száz dolláros penziót, s ha a kormány felemi az agg­kori segélyt, akkor a G.M. mun­kások is 117 dollárig kapnának havi segélyt, illetve a kompánia annyira pótolja azt ki. Azonnal életbe lép egy általá­nos négycentes béremelés, a szakmunkásoknak öt cent órán­ként. Kórházi kezelés valamint a betegsegély biztosításnak fele költségét a gyáros fizeti, eddig mindent a munkások fizettek. Minden évben négycentes bér­emeléssel pótolják a munkások fizetését, a szerződés tartama alatt. A zárt műhely követelést oda módosították, hogy minden uj munkásnak be kell lépni egy év­ig és akkor megengedni neki, hogy ha akar visszaléphet a uni- onból. De azokat, akik még min­dig nem léptek be, nem kötelez­hetik a belépésre. Az ilyen áru­lók száma átlag 15 százalékot tesz ki. Már a szerződést a vezetőség aláírta, de a komédia kedvéért még a tagsággal is szavaztat­nak, de ha nem volnának vele megelégedve, akkor sem tehet­nének semmit ellene. Azonban ugylátszik, hogy a nagy több­ségnek kielégítő, már azért is, mivel nagyon rettegtek egy hosszabb sztrájktól. Hogy a négycentes évenkén­ti béremelés fogja-e fedezni az áremelkedést, azt csak a jövő­ben tudják meglátni, de többet nem lehet lesz kérni, mivel a szerződés öt évre leköti a mun­kásokat. Az egyezmény sokkal jobb a térve Spanyolországba 185 em­berből álló rabló csapatot szer­vezett, amelynek élén 1532-ben visszatért az incak meghódítá­sára. Abban az időben az előző évben elhalt uralkodó két fia versengett egymással a vezér- ségért. Pizaro trónra segítette Atahualpat, akit később meghí­vott egy ünnepségre, ahol elfog­ta s rettenetesen megkinozta, amig az elárulta, hogy hol tart­ja az ékszereket. Pizaro azután kivégeztette Atahualpat és a benszülöttek megfélemlítésére szörnyű mészárlást rendezett. A kegyetlen vérengzésben se­gítségére volt Almagro nevű társa, aki 1533-ban újabb spa­nyol csapatokat hozott a segít­ségére. Később Pizaro kivégez­tette Almagrot is, ennek bará­tai viszont 1541-ben végetvetet- tek a vérszomjas kalandor életé­nek. Ford, valamint a Chrysler szer­ződéstől, csak a hosszabb lejára­ti idő teszi kétségessé. Azonban az is meglehet, hogy az ipari pangás következtében az árak esni fognak éé akkor csak a munkások előnyére lenne az ily évenkénti béremelés. NEM KELL MEGIJEDNI WASHINGTON — J. Howard McGrath igazságügyminiszter a National Education Association delegátusainak gyűlésén azt a kijelentést tette, hogy “nem kell hallgatni a fizetett hazafiak be­szédeire, akik szerint lefekvés előtt minden este az ágy alá kell néznünk, hogy nem bujt-e oda egy kommunista,” “Az FBI ismer minden kom­munistát, igy tudjuk, hogy nem kerülnek be szövetségi állások­ba, de éppen olyan határozott­sággal törekszünk arra, hogy ne csináljunk itt ‘gesztapo” álla­mot” — mondotta az igazság­ügyminiszter. A kínai nacionalisták, miután elvesztették Hainan szigetét, si­ettek kijelenteni, hogy a sziget­nek nem volt stratégiai fontos­sága. — De hogyan fogják majd ugyanezt mondani Formosa szi­getről is? FORMOSA IS SORRA KERÜL TAIPEL, Formosa — Robert Strong amerikai konzul-helyet­tes felhívta a szigeten tartózko­dó amerikai polgárokat, hogy rövidesen hagyják el a szigetet, mert a jelek szerint a kínai kom­munisták a közel jövőben meg­kezdik a sziget elfoglalására irá­nyuló támadásaikat. Az ameri­kai konzul értesülése szerint a kínai kommunisták nagy erőt vonnak össze, hogy Chiang Kai- Shekéket kiverjék ezen utolsó várukból is. Formosában körül­belül 220 amerikai polgár tar­tózkodik. ATOMENERGIÁS SZUBMARIN WASHINGTON — A kong­resszus alsóháza minden vita nélkül elfogadta a tengerészet modernizálására vonatkozó azon javaslatot, amely 350 millió dol­lárt irányoz elő atomenergia ál­tal hajtott tengeralattjáró ha­jók készítésére. A javaslat beterjesztői azt mondották, hogy szükség van az uj tipusu szubmarinokra, hogy az Egyesült Államok ezen a téren el ne maradjon Oroszor­szágtól. Hivatkoztak arra, hogy sok orosz tengeralattjárót lát­tak az ország nyugati partjain, noha az előző nap már hivatalo­san is megcáfolták azon híreket. John Maragon, a görög szár­mazású politikus-kijáró, aki ál­lítólag Truman elnök és Vaugh­an generális barátja volt, 8 hó­naptól két évig terjedő börtönt kapott hamis eskütételért. — így jár az, aki elnökökkel meg generálisokkal barátkozik. A zenekultúra uj iránya Mint ismeretes a zene, dal, költészet, csak akkor emelkedik hivatásának magaslatára, ha a mindenkori társadalom törek­vését, vágyát hűen tükrözi visz- sza. Minden kornak meg volt és van saját zene formájának sa­játossága, érzéseinek kifejezésé­re. Kezdve az ó-kortól — ami­kor csak dobszerü ütésekkel ad­tak kifejezést különböző mozgá­saiknak. A zene kifejlődésének további történelmi fokozatain, már megismerjük az akkori tár­sadalmi vagy szellemi állapoto­kat. Például a zsidó nemzet vallásos vagy egyéb népdalait, melyből állandó fájdalmas, siró, bánatos hangok jönnek, megért­jük azon nemzet elnyomott helyzetét. Ha halljuk például a román, bulgár vagy más nemzet népdalait, a rövid mondatok folytonos ismétlésében megért­jük, kifejezésük, szóbőségük véghetetlen szegénységét: tehát kultúrájuk visszamaradottságá­nak hü kifejezője a zene. Csak kevesen gondolnak arra, hogy eme szabályok alól nem ki­vétel a magyar népdal sem. Na­gyon sokan azt hisszük, hogy nincsen szebb dal a magyar nép­dalnál. Nincsen jobb muzsikus a Marci cigánynál. Amit azzal próbálunk igazolni, hogy semmi­lyen más nyelvű zenész nem tudja a magyar népdalt úgy el­játszani, mint a magyar cigány. Ebben van némi igazság, mert a magyar cigány, a világ egyik legjobban képzett gyakorlattal rendelkezik. Azonban, hogy az átlagos magyar cigány éppen olyan jól interpretálná az orosz, bulgár, német, francia vagy az olasz népdalokat, ez már kérdé­ses, mivel azoknak is meg van a maguk sajátossága, ép úgy mint a magyarnak. Ezek után feltehetjük a kér­dést: Vájjon a magyar zene va­lóban kifejezi-e a magyar nép vágyát, törekvését, fejlődésé­nek irányát ? Sajnos eme kérdés­re határozott NEMMEL kell fe­lelnünk. Ki hiszi el, hogy egy nemzetnek az az egyetlen vágya hogy “Csak egy kislány van a világon”, vagy pedig “Rongyos csárda kétoldalán ajtó”. Ugye­bár a magyar népdal is — mint sok más — csak sírni, panasz­kodni vagy virtuskodni tud. “Va­gyok olyan legény mint te”, vagy “Kinyitom a bicskámat”. Folytathatnám eme példákat to­vább, .de minek, hisz mind egy kaptárára megy, kevés változat­tal. Csak arra a következtetésre jutunk, hogy minden zsarnok uralmon levő nemzetnek, úgy gondolkozása, mind dalai, mes­terségesen az uralkodó osztály által és érdekeinek megfelelőleg lettek irányítva, évszázadokon át. Az 1900-as évek táján né­hány haladó szellemű költő — többnyire az akkori munkásszer­vezetek kebelén belül, kezdtek olyan szövegeket megzenésíteni, amely a dolgozók vágyát fejez­te ki. Például “Kik dolgoznak a gyárakban”, “Itt van újra Május elseje”, “Fel dalra társak”. Ezeknek is nagyobb része fordí­tás volt. Kezdetlegesek mint ma­ga a munkásmozgalom, de való­jában a néplélek igazi megnyil­vánulása volt. Már nem volt si­ró, panaszkodó, álmodozó, ha­nem határozott hang: követelő, harcias, erejének tudatában le­vő, bátorító. Az az irány, amely ma úgy Magyarországon, mint más de­mokratikus országokban kifej­lődőben van, az életbiztonság megteremtésével, elmúlik a kö­nyörgő, siró bánatot kifejező népdal. Helyét elfoglalja az ön­bizalom, buzdító, lelkesítő hang­ja, mely nem az isten kegyelmé­ből való uralkodók érdekébe csatára hiv, mint a “Rákóczi in­duló”, hanem a testvériség, egyenlőség nevében munkára, boldogságra, békére: EGYÜTT­MŰKÖDÉSRE lelkesít. Legutóbb egy uj magyar fil­met láttunk, melynek zenéjéből ilyen hangok csendültek felénk. Örömmel üdvözöljük az uj ma­gyar zenét, az uj magyar társa­dalomban. Bu. IGAZSÁGOT KÉRNEK LONDON — Hazát, királyt és istent tisztelő másfélezer lon­doni polgár kérvényt nyújtott be Elizabeth királynéhoz, hogy járjon közbe azért, hogy a 46 éves Sidney Cooper visszakapja •a várostól a szemétszedő állását, akit a városatyák igazságtala­nul elcsaptak. A dolog úgy történt, hogy Co­oper, aki 8 gyermeknek az atyja, a napokban a szokott módon hajtotta a kocsiját az utcán. Egyszer csak azt látta, hogy az utcán járkáló emberek mindkét oldalon megállnak és mély térd- hajlással vagy kalaplevevéssel üdvözölték. Cooper úgy gondol­ta, hogy az utca népe most rá­eszmélt, hogy ő évek óta milyen hasznos és egyben piszkos mun­kát végez nekik, tehát ezen munka elismerése gyanánt bó- koltak neki. Ennek megfelelőleg nyájas mosollyal és kézlegyin­téssel fogadta a nép hódolatát. Voltak azonban olyanok, akik azt állították, hogy ez a mélysé­ges hódolat nem neki szólt, ha­nem annak az asszonyságnak, aki a szemetes kocsit megelőző fényes hintóbán ült s akiről ké­sőbb megtudta, hogy maga Eli­zabeth királynő volt. A városatyák Cooper viselke­désében a királyné kicsúfolását látták, márpedig mindenki tud­ja, hogy annak az utcának a ki­rálynő még egyik sarkát sem söpörte ki, holott Sidney már évek óta hordja a garbicsot, igy méltán őt illette meg a köszön­tés. Sidney barátai most arra ké­rik a királynőt, hogy magyaráz­za meg ezt ä városatyáknak és a garbics-szedőnek adják vissza szemeteskocsij át. A szenátor McCarthy által meghurcolt Owen Lattimore ta­nár a kommunisták ellen tanús­kodó Louis Budenzet 21 külön­böző jelzővel ellátott hazugnak bélyegezte, de még igy is csak borítékba zárt papírra irt sza­vakkal tudta megmondani, hogy milyen aljas ember ez a rendőr­bérenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom