Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-05-20 / 1631. szám

1950. május 20. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI “KAPÓ”VOLT Fiatal asszonyok szájából hal­lottam a fenti szót. A szemük­ben, a hangjukban valami mér­hetetlen gyűlölet, utálat fejező­dött ki. Meglátszott az egész va­lójukon az a szenvedés, amelyet ezek a “kapo”-k okoztak nekik. Fiatal asszonyok beszélték, akik 5-6 évvel ezelőtt mint 15-20 éves leányok ott szenvedtek va­lamelyik náci halálgyárban és csak a véletlenen mullott, hágy nem kerültek be a gázkamrák­ba, hogy nem haltak éhen, hogy nem korbácsolták halálra az álattá züllött náci banditák, mint megtették azt testvéreik­kel, szüleikkel. Gyűlölettel gondolnak a náci fenevadakra, a rajtuk is tultevő magyar csendőrökre és keretle­gényekre, de a gyűlöletük foko­zódik, ha “kapo”-ról van szó. Kik voltak ezek a kapok? A koncentrációs telepekre, a hadi­munkára hurcolt zsidók, balolda­li munkások millió közül a náci őreik, kiválasztották a legalja­sabbakat, a leghitványabbakat, akik már kivetkőztek minden emberi mivoltukból, akik min­den aljasságra képesek voltak. Ezeket megtették felügyelőknek, a nevük akár nő, akár himnemü volt “kapó” volt. Nekik kellett rendet tartani, nekik kellett vigyázni, hogy a kiszabott munkát elvégezzék. Nekik volt a hivatásuk, hogy minden megmozdulást, náci elle­nes kijelentést jelentsenek a pa­rancsnokságnak. Korbácsot, bo­tot kaptak ezek a hitvány sze­metek, akik az amúgy is rette­netesen szenvedő faj testvéreiket ütötték, verték, kínozták és fő­leg beárulták. Sok sok ezer sze­rencsétlen zsidó férfit és nőt vertek agyon a nácik a kapó je­lentései alapján. A megmenekült zsidóság ki­vetette magából ezeket a kapó­kat, ahol egy-egy feltűnt, azt nem csak a büntető igazságszol­gáltatás kezébe juttatták, ha­nem ha módjukban állt, vissza adták azt a kinzást, amelyet ezek a kapok elkövettek velük szemben. Haza sem mertek men­ni. Ma mint hontalanok, meg­vetve, utálva tengetik hitvány életüket a D.P. telepeken, igye­keznek eljutni Amerikába és más olyan országokba, ahol nem ismerik őket, de ahol felis­merik, ott leleplezik és átadják a közmegvetésnek. Amerikában a legismertebb kapó Fábián Béla, a “Nemzeti Bizottmány” tagja, aki itt is faj­testvérei ellen a kapó szerepét tölti be. UJ KAPOK Öt éve, hogy végétért a nácik és velük együtt a kapok szerepe is és azóta változott a világ és ma már nem a nácik ellen folyik a harc, hanem osztályok állanak szemben egymással. Világmére­tekben folyik az osztályharc, a kapitalizmus vivja kétségbeesett harcát a felszabadulni kész né­pek ellen. A kapitalista rendszer urai nem csak belső osztályharcot vívnak, hanem készülnek arra is, hogy egy minden eddiginél borzalmasabb háború árán hajt­sák újra igába azokat a népe­ket, amelyek már lerázták ma­gukról a kapitalizmus jármát és elindultak, hogy egy uj világot építsenek fel maguknak, ahol nem lesz elnyomott és nem lesz elnyomó, ahol minden ember, boldog és szabad lesz. Ebben a gigászi harcban min­den erőt felvonultatnak az ellen­felek, a kapitalizmus nem csak az érdekelteket és a tudatlan tö­megeket viszi a harcba, hanem kitűnő segédcsapatokat kap azokból, akik valamikor az osz­tályharc frontján harcoltak a munkásosztály felszabadulásá­ért. Ezek a segédcsapatok külöií- böző okokból álltak át az osztály ellenfél oldalára. Egyrészük hit­vány renegát, akiket megfizet a tőke a szolgálataikért, akik ott állnak a fórumokon és mint a kapok jobban uszítanak, vér­szomjasabbak mint a gazdáik, hogy ezzel megszolgálják a ju- dás bért és megtarthassák a szerepüket, tengethessék hit­vány életüket. Mások, egész pártok, ületve annak vezére állnak a szolgála­tukban, tehetetlenségükből szár­mazó irigység, a kiváltságos helyzetük védelme tette őket kapóvá. Azután ott vannak a “parti­zánok”, akik kiszakadtak egy- egy osztálytudatos csoportból, otthagyták az osztály frontot, gyávaságból, vagy hiúságból, meg vannak sértve, hogy nem az ő paten tjük szerint mertek felszabadulni az elnyomottakból a világ egy negyed részén 7-800 millió ember. Ezek a különböző okokból árulók a mostani nagy harcban átvették a náci kapok szerepét. Nincs semmi külömbség a zsidó kapó között, ki a faj testvéreit kínozta, ütötte, árulta be, vagy az imperialista kapó között, ki az osztály testvéreit árulta el, azok elleni uszításokkal, na­gyobb gyűlölettel, mint teszi azt maga a kapitalista. Nem kevésbé hitvány és aljas szerep az utóbbiaké, mint az előbbieké és amint a zsidók meg­vetették, kilökték maguk közül a kapókat a felszabadulás után, éppen úgy megvetett és utálja az osztálytudatos munkás azo­kat, akik a mai éles osztályharc­ba az osztály ellenség kapóivá züllenek. Eljön még az az idő itt is és másutt is a világon, amikor ezek a kapok elfognak bújni, megfog­nak lapulni és tisztességes em­berek, ha meglátják őket, meg­vetéssel mutatnak rájuk, hogy “KAPÓ”. A VILÁG ZSANDÁRAI Mikor e sorokat Írjuk, a há­rom nagy, utána pedig a 12 kül­ügyminiszter ül össze Párisba, j hogy megtárgyalják a katonák és gazdasági szakemberekkel, hogy miként lehet megállítani a kommunizmus térfogla 1 á s á t, nem csak Európába, amely cél­ból alakult meg az úgynevezett Atlantic Szövetség, hanem miu­tán a gyarmati elnyomás és a kizsákmányolás alóli felszaba­dulási vágy az egész világban mind élénkebben nyilvánul meg, hanem világméretekben. Az elkövetkező határozatokat, amelyeket a mi kormányunk diktál — mert akinek pénze van, az aparancsol a cigánynak, hogy milyen nótát húzzon — nagysze­rűen megszervezett propagan­dával készítenek elő, hogy az amerikai nép elhigyje, hogy a biztonsága, a határai, a szabad-' sága (?) van veszélyben. Pár évvel ezelőtt még a Rajnánál volt Amerika képletes határa. Ott kellett vigyázni a biztonsá­gunkra, később a hideg háború idején ezek a határok már az Elbáig nyúltak be. Görögország­ban, Kínában, a reakciós fasisz­ta, korrupt uralom támogatásá­val is “Amerika biztonságát és szabadságát” védtük, amikor billiókkal támogattuk Chiang rothadt rendszerét és a görög monarcho-fasiszták uralmát. A közel ötszáz milliós Kina min­den amerikai gazdasági és kato­nai támogatás dacára is felsza­badult, nem orosz támogatással, hanem a kínai nép kemény elha­tározásából, amelyet a Chiang- éktól elvett amerikai fegyverek­kel hajtottak végre. A Chiangék klikkje, zsoldosa­ikkal Formosa szigetére szorult és most azt akarják elhitetni az amerikai néppel, hogy nekünk kell az “amerikai nép biztonsá­gát” Formosa szigeténél megvé­deni. A francia gyarmatok a nép elhatározásából akarnak felsza­badulni a kapitalista kizsákmá­nyolás alól. Az ország nagy ré­szét már felszabadította a nép, dacára hogy Amerika 30 millió dollár segítséget nyújtott a fran­cia tőkéseknek, hogy leverjék a nép szabadságharcát. A világ szemetjéből összeszedett 125 ezer zsoldos, nem tud megállni a szabadság harcosok támadása előtt, ma azt akarják elhitetni az amerikai néppel, hogy a biz­tonságát ezen népek elleni harc­cal is védeni kell. Ugyan ez a helyzet az angol uralom alatti gyarmati népek szabadságharcánál is. Chiangék azt akarják elérni, hogy az amerikai kormány még több pénzel, fegyverrel és kato­nai erővel akadályozza meg, hogy a kínai nép végleg felszá­molja Chiangék uralmát For­mosa sziget elfoglalásával. A francia kormány ötszáz millió dollárt kér évente, hogy zsoldosaival leverje a gyarmati népek szabadságharcát, mert a frania nép kereken megtagadta, hogy a fiait oda adja és hadi­anyagot szállítson a tőkései ér­dekében. Most propaganda fo­lyik arra, hogy Amerikai a gö­rögországi recept szerint vegye át a zsandár szerepét és Ameri­ka pénzével, hadianyagával, ka­tonai szakértőivel verjék le a gyarmati népek szabadsághar­cát. Anglia is külön százmilliókat kér, hogy a lázadó gyarmatait megfékezze és folyik a propa­ganda és mire a párisi tanács- j kozások végetérnek, megtudjuk, i hogy hol is lesznek az uj hatá­raink, hová kell az adófizetők pénzét önteni, hogy Európa és Ázsia kapitalistáinak a befekte­téseit biztosítsuk. Európa népei félre nem ért­hető módon jelentették ki, hogy semmiféle képen sem hajlandók a kapitalista uralom fentartá- sáért életüket, városaikat, va­gyonukat feláldozni. Határozot­tan békét akarnak, amely elha­tározásukat minden áron és min­den eszközzel végre akarják haj­tani. A kormányaik, az ameri­kai pénzen szervezett zsoldosok­kal még megtudják védeni az uralmukat, de nincs olyan erő, amely Európa népeit arra tudja kényszeríteni, hogy háborúba menjen, hogy hadianyagot gyártson. Ázsia népei nem csak elhatá­rozták, de kemény harcokkal keresztül is tudják vinni, hogy felszabaduljanak a gyarmati és a kapitalista kizsákmányolás alól. Egyetlen erőt, amely ezt a szabadságharcot letudja verni a világ kapitalistái az amerikai hatalomban látják. Amerika az, amely pénzel és fegyverrel, ha kell fiai millióinak a vérével ké­pesnek vélnek arra, hogy meg­mentse a magát túlélt kapitalis­ta uralmat az egész világon. Amerika népe az, amely ma még közömbösen nézi azt, hogy a világ reakciósai Amerikának, a “szabadság klasszikus hazá­jának” a “legnagyobb demokrá­ciának” szánják a világ zsandá- rainak a szerepét. Amerika né­pe még mindig nem látja be azt, hogy a múltjához, a szabadság- harcaihoz méltatlan az a szerep, amelyet a világ reakciósai nekik szántak. Amerika népe még mindig nem látja be azt, hogy egy uj világháború nem csak azt jelen­ti, hogy pár száz ezer amerikai ifjú fog elpusztulni, hogy száz­ezrek jönnek vissza nyomorékan. És a háború nem csak maga­sabb munkabért, feketepiacot és pár száz uj milliomost jelent, nem csak magasabb adókat, ha­nem jelenteni fog mást is. A modern hadi technika je­lentheti azt is, hogy a városaink nagyszerű alkotásaink, hatal­mas gyáraink, romokba omla­nak össze és hogy maguk alá te­metik az amerikai nép millióit, asszonyait, gyermekeit is. Hiroshima sorsára juthat Amerika minden nagy városa. Újra győzhetünk, de ennek a győzelemnek az ára borzalmas lesz, nem csak Európa, de Ame­rika, sőt az egész világ egy rom­halmaz, egy borzalmas nagy te­mető lesz. A 3 és a 12 nagyfejü határo­zatai közelebb visznek ehez a borzalomhoz bennünket, nem csak Európa, de Ázsia népei is úgy fognak ránk nézni, mint a vüág zsarnokaira, gyűlölni fog­nak bennünket mint a reakció zsandárait, kik az akadályai an­nak, hogy a világ népei boldog­ságban, szabadságban és béké­ben éljenek. Amerika népének el kell uta­sítania ezt a neki szánt szerepet és határozottan ki kell nyilvání­tania, hogy semmi érdeke sin­csen abban, hogy Európa és Ázsia reakciósainak düledező uralmát pénzével és vérével véd­je meg. Meg kell értetnie urai­val, hogy a leghatározottabban, békét, biztonságot és haladást akar, hogy Amerika mérhetet­len gazdasági és technikai erejé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom