Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-05-20 / 1631. szám

1950. május 20.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

TOLLHEGYRŐL

mondja: F. MEZÖSÉGI

“KAPÓ”VOLT

Fiatal asszonyok szájából hallottam a fenti szót. A szemükben, a hangjukban valami mérhetetlen gyűlölet, utálat fejeződött ki. Meglátszott az egész valójukon az a szenvedés, amelyet ezek a “kapo”-k okoztak nekik.

Fiatal asszonyok beszélték, akik 5-6 évvel ezelőtt mint 15-20 éves leányok ott szenvedtek valamelyik náci halálgyárban és csak a véletlenen mullott, hágy nem kerültek be a gázkamrákba, hogy nem haltak éhen, hogy nem korbácsolták halálra az álattá züllött náci banditák, mint megtették azt testvéreikkel, szüleikkel.

Gyűlölettel gondolnak a náci fenevadakra, a rajtuk is tultevő magyar csendőrökre és keretlegényekre, de a gyűlöletük fokozódik, ha “kapo”-ról van szó.

Kik voltak ezek a kapok? A koncentrációs telepekre, a hadimunkára hurcolt zsidók, baloldali munkások millió közül a náci őreik, kiválasztották a legaljasabbakat, a leghitványabbakat, akik már kivetkőztek minden emberi mivoltukból, akik minden aljasságra képesek voltak. Ezeket megtették felügyelőknek, a nevük akár nő, akár himnemü volt “kapó” volt.

Nekik kellett rendet tartani, nekik kellett vigyázni, hogy a kiszabott munkát elvégezzék. Nekik volt a hivatásuk, hogy minden megmozdulást, náci ellenes kijelentést jelentsenek a parancsnokságnak. Korbácsot, botot kaptak ezek a hitvány szemetek, akik az amúgy is rettenetesen szenvedő faj testvéreiket ütötték, verték, kínozták és főleg beárulták. Sok sok ezer szerencsétlen zsidó férfit és nőt vertek agyon a nácik a kapó jelentései alapján.

A megmenekült zsidóság kivetette magából ezeket a kapókat, ahol egy-egy feltűnt, azt nem csak a büntető igazságszolgáltatás kezébe juttatták, hanem ha módjukban állt, vissza adták azt a kinzást, amelyet ezek a kapok elkövettek velük szemben. Haza sem mertek menni. Ma mint hontalanok, megvetve, utálva tengetik hitvány életüket a D.P. telepeken, igyekeznek eljutni Amerikába és más olyan országokba, ahol nem ismerik őket, de ahol felismerik, ott leleplezik és átadják a közmegvetésnek.

Amerikában a legismertebb kapó Fábián Béla, a “Nemzeti Bizottmány” tagja, aki itt is fajtestvérei ellen a kapó szerepét tölti be.

UJ KAPOK

Öt éve, hogy végétért a nácik és velük együtt a kapok szerepe is és azóta változott a világ és ma már nem a nácik ellen folyik a harc, hanem osztályok állanak szemben egymással. Világméretekben folyik az osztályharc, a kapitalizmus vivja kétségbeesett harcát a felszabadulni kész népek ellen.

A kapitalista rendszer urai nem csak belső osztályharcot vívnak, hanem készülnek arra is, hogy egy minden eddiginél borzalmasabb háború árán hajtsák újra igába azokat a népeket, amelyek már lerázták magukról a kapitalizmus jármát és elindultak, hogy egy uj világot építsenek fel maguknak, ahol nem lesz elnyomott és nem lesz elnyomó, ahol minden ember, boldog és szabad lesz.

Ebben a gigászi harcban minden erőt felvonultatnak az ellenfelek, a kapitalizmus nem csak az érdekelteket és a tudatlan tömegeket viszi a harcba, hanem kitűnő segédcsapatokat kap azokból, akik valamikor az osztályharc frontján harcoltak a munkásosztály felszabadulásáért.

Ezek a segédcsapatok külöií- böző okokból álltak át az osztály ellenfél oldalára. Egyrészük hitvány renegát, akiket megfizet a tőke a szolgálataikért, akik ott állnak a fórumokon és mint a kapok jobban uszítanak, vérszomjasabbak mint a gazdáik, hogy ezzel megszolgálják a ju- dás bért és megtarthassák a szerepüket, tengethessék hitvány életüket.

Mások, egész pártok, ületve annak vezére állnak a szolgálatukban, tehetetlenségükből származó irigység, a kiváltságos helyzetük védelme tette őket kapóvá.

Azután ott vannak a “partizánok”, akik kiszakadtak egy- egy osztálytudatos csoportból, otthagyták az osztály frontot, gyávaságból, vagy hiúságból, meg vannak sértve, hogy nem az ő paten tjük szerint mertek felszabadulni az elnyomottakból a világ egy negyed részén 7-800 millió ember.

Ezek a különböző okokból árulók a mostani nagy harcban átvették a náci kapok szerepét. Nincs semmi külömbség a zsidó kapó között, ki a faj testvéreit kínozta, ütötte, árulta be, vagy az imperialista kapó között, ki az osztály testvéreit árulta el, azok elleni uszításokkal, nagyobb gyűlölettel, mint teszi azt maga a kapitalista.

Nem kevésbé hitvány és aljas szerep az utóbbiaké, mint az előbbieké és amint a zsidók megvetették, kilökték maguk közül a kapókat a felszabadulás után, éppen úgy megvetett és utálja az osztálytudatos munkás azokat, akik a mai éles osztályharcba az osztály ellenség kapóivá züllenek.

Eljön még az az idő itt is és másutt is a világon, amikor ezek a kapok elfognak bújni, megfognak lapulni és tisztességes emberek, ha meglátják őket, megvetéssel mutatnak rájuk, hogy “KAPÓ”.

A VILÁG ZSANDÁRAI

Mikor e sorokat Írjuk, a három nagy, utána pedig a 12 külügyminiszter ül össze Párisba, j hogy megtárgyalják a katonák és gazdasági szakemberekkel,

hogy miként lehet megállítani a kommunizmus térfogla 1 á s á t, nem csak Európába, amely célból alakult meg az úgynevezett Atlantic Szövetség, hanem miután a gyarmati elnyomás és a kizsákmányolás alóli felszabadulási vágy az egész világban mind élénkebben nyilvánul meg, hanem világméretekben.

Az elkövetkező határozatokat, amelyeket a mi kormányunk diktál — mert akinek pénze van, az aparancsol a cigánynak, hogy milyen nótát húzzon — nagyszerűen megszervezett propagandával készítenek elő, hogy az amerikai nép elhigyje, hogy a biztonsága, a határai, a szabad-' sága (?) van veszélyben. Pár évvel ezelőtt még a Rajnánál volt Amerika képletes határa. Ott kellett vigyázni a biztonságunkra, később a hideg háború idején ezek a határok már az Elbáig nyúltak be. Görögországban, Kínában, a reakciós fasiszta, korrupt uralom támogatásával is “Amerika biztonságát és szabadságát” védtük, amikor billiókkal támogattuk Chiang rothadt rendszerét és a görög monarcho-fasiszták uralmát. A közel ötszáz milliós Kina minden amerikai gazdasági és katonai támogatás dacára is felszabadult, nem orosz támogatással, hanem a kínai nép kemény elhatározásából, amelyet a Chiang- éktól elvett amerikai fegyverekkel hajtottak végre.

A Chiangék klikkje, zsoldosaikkal Formosa szigetére szorult és most azt akarják elhitetni az amerikai néppel, hogy nekünk kell az “amerikai nép biztonságát” Formosa szigeténél megvédeni.

A francia gyarmatok a nép elhatározásából akarnak felszabadulni a kapitalista kizsákmányolás alól. Az ország nagy részét már felszabadította a nép, dacára hogy Amerika 30 millió dollár segítséget nyújtott a francia tőkéseknek, hogy leverjék a nép szabadságharcát. A világ szemetjéből összeszedett 125 ezer zsoldos, nem tud megállni a szabadság harcosok támadása előtt, ma azt akarják elhitetni az amerikai néppel, hogy a biztonságát ezen népek elleni harccal is védeni kell.

Ugyan ez a helyzet az angol uralom alatti gyarmati népek szabadságharcánál is.

Chiangék azt akarják elérni, hogy az amerikai kormány még több pénzel, fegyverrel és katonai erővel akadályozza meg, hogy a kínai nép végleg felszámolja Chiangék uralmát Formosa sziget elfoglalásával.

A francia kormány ötszáz millió dollárt kér évente, hogy zsoldosaival leverje a gyarmati népek szabadságharcát, mert a frania nép kereken megtagadta, hogy a fiait oda adja és hadianyagot szállítson a tőkései érdekében. Most propaganda folyik arra, hogy Amerikai a görögországi recept szerint vegye át a zsandár szerepét és Amerika pénzével, hadianyagával, katonai szakértőivel verjék le a gyarmati népek szabadságharcát.

Anglia is külön százmilliókat kér, hogy a lázadó gyarmatait megfékezze és folyik a propaganda és mire a párisi tanács- j kozások végetérnek, megtudjuk, i hogy hol is lesznek az uj határaink, hová kell az adófizetők

pénzét önteni, hogy Európa és Ázsia kapitalistáinak a befektetéseit biztosítsuk.

Európa népei félre nem érthető módon jelentették ki, hogy semmiféle képen sem hajlandók a kapitalista uralom fentartá- sáért életüket, városaikat, vagyonukat feláldozni. Határozottan békét akarnak, amely elhatározásukat minden áron és minden eszközzel végre akarják hajtani. A kormányaik, az amerikai pénzen szervezett zsoldosokkal még megtudják védeni az uralmukat, de nincs olyan erő, amely Európa népeit arra tudja kényszeríteni, hogy háborúba menjen, hogy hadianyagot gyártson.

Ázsia népei nem csak elhatározták, de kemény harcokkal keresztül is tudják vinni, hogy felszabaduljanak a gyarmati és a kapitalista kizsákmányolás alól.

Egyetlen erőt, amely ezt a szabadságharcot letudja verni a világ kapitalistái az amerikai hatalomban látják. Amerika az, amely pénzel és fegyverrel, ha kell fiai millióinak a vérével képesnek vélnek arra, hogy megmentse a magát túlélt kapitalista uralmat az egész világon.

Amerika népe az, amely ma még közömbösen nézi azt, hogy a világ reakciósai Amerikának, a “szabadság klasszikus hazájának” a “legnagyobb demokráciának” szánják a világ zsandá- rainak a szerepét. Amerika népe még mindig nem látja be azt, hogy a múltjához, a szabadság- harcaihoz méltatlan az a szerep, amelyet a világ reakciósai nekik szántak.

Amerika népe még mindig nem látja be azt, hogy egy uj világháború nem csak azt jelenti, hogy pár száz ezer amerikai ifjú fog elpusztulni, hogy százezrek jönnek vissza nyomorékan. És a háború nem csak magasabb munkabért, feketepiacot és pár száz uj milliomost jelent, nem csak magasabb adókat, hanem jelenteni fog mást is.

A modern hadi technika jelentheti azt is, hogy a városaink nagyszerű alkotásaink, hatalmas gyáraink, romokba omlanak össze és hogy maguk alá temetik az amerikai nép millióit, asszonyait, gyermekeit is.

Hiroshima sorsára juthat Amerika minden nagy városa. Újra győzhetünk, de ennek a győzelemnek az ára borzalmas lesz, nem csak Európa, de Amerika, sőt az egész világ egy romhalmaz, egy borzalmas nagy temető lesz.

A 3 és a 12 nagyfejü határozatai közelebb visznek ehez a borzalomhoz bennünket, nem csak Európa, de Ázsia népei is úgy fognak ránk nézni, mint a vüág zsarnokaira, gyűlölni fognak bennünket mint a reakció zsandárait, kik az akadályai annak, hogy a világ népei boldogságban, szabadságban és békében éljenek.

Amerika népének el kell utasítania ezt a neki szánt szerepet és határozottan ki kell nyilvánítania, hogy semmi érdeke sincsen abban, hogy Európa és Ázsia reakciósainak düledező uralmát pénzével és vérével védje meg. Meg kell értetnie uraival, hogy a leghatározottabban, békét, biztonságot és haladást akar, hogy Amerika mérhetetlen gazdasági és technikai erejé-