Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-05-20 / 1631. szám
HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD © Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March S. 1879 VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 MAY 20 NO. 1631 SZÁM Nagyszabású csalás a hazafiság mögött A HÜSÉGESKÜ KÖVETELÉSEKKEL 160 MILLIÓ DOLLÁR ELPAZAROLÄSÄT LEPLEZTÉK. WASHINGTON — Paul J. Kilday (D. Tex.) képviselő rendkívül nagyszabású csalásról rántotta le a leplet, amikor a képviselőházban bejelentette, hogy információi szerint a St. Louis városban székelő “Army Finance Center” legalább is 160 millió dollárt pazarolt el. Kilday képviselő ezen rendkívüli nagy skandalum kivizsgálását követelte s a képviselőház hadügyi bizottsága azonnal elrendelte a vizsgalatot A nagyszabású csalást már előzőleg vizsgáló Civil Service Bizottság úgy akarja eltussolni a dolgot, hogy előrántja a “kommunista mumust”. Célzásokat tettek, hogy a fizető központba kommunisták “fészkelték” be magukat, akik csupán csak azért, hogy minél jobban pazarolják az ország pénzét, tulfizet- ték a veteránok járulékait. A lapok természetesen örömmel vették ezt az igazán durva propagandát, ami azonban nem magyarázza meg, hogy hová lett az eltűnt másfélszáz millió. Annyit azonban mégis elértek, hogy most már nem az eltűnt milliókat nyomozzák, hanem azt, hogy voltak-e kommunisták a fizető irodában. Floyd L. Parks generális meg is Ígérte, hogy ezt nagyon tüzetesen ki fogják vizsgálni. Ez a generális a 160 millió eltűnését nem tartja olyan nagy dolognak, mint Kilday képviselő. Rámutatott arra, hogy ez a 160 millió csak egy-ötöd százaléka annak a 19 billiónak, amit a hadsereg fizető irodája kifizetett és egy-ötöd százalék tévedés, vagy veszteség olyan csekélység, ami miatt nem érdemes szót emelni. Egyébiránt azzal védekeznek, hogy a fizető iroda volt főnöke alatt helybenhagytak 125 ezer csaló folyamodványt s igy tűnt el a 160 millió dollár. A Ill ik világháború előkészítése A PÁRISI TANÁCSKOZÁST A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TÁTJÁK. — HASONLÍT A MÜNCHENI TANÁCSKOZÁSHOZ. — NYUGAT-EURÓPA NÉPEIRE PUSZTULÁS VÁR. PARIS — A nagy kísérettel s meglehetős nagy zajjal ideérkezett amerikai küldöttség megkezdte azon tanácskozásait, amelyeket sokan a harmadik világháború előkészítésének tartanak. Ezt a küldöttséget Dean Acheson külügyminiszter vezeti, főtanácsadói Phillip Jessup “vándor” nagykövet és George Perkins alkülügyminiszter, akik a francia, angol és más nyugat-európai külügyminiszterekkel egészen*------------------------------olyan tanácskozót tartanak, j egygzer jjy pUSZtitó hadjáratot mint tartottak 1939-ben Münchenben Hitler és Mussolinivel, ugyan csak az oroszok kizárásával. Acheson nyíltan hangoztatja, hogy ezen tanácskozás célja “összeskovácsolni Európa erejét az oroszok ellen.” Ebbe a tervbe bevették Nyugat-Németország felfegyverzését is, amit azonban Franciaország erélyesen ellenez. Vincent Auriol francia miniszterelnök már előre kijelentette, hogy Franciaországnak elég volt az, hogy három évtized alatt a német hordák kétszer is végig gázoltak az országon, Franciaország tehát nem engedheti meg, hogy olyan német hadsereget építsenek fel, amely még folytathatna. A háborúra uszító erőket csak a nyugat-európai népek nagy rémülete tartja vissza. Nem titok, hogy háború esetén az orosz hadsereg elfoglalná úgy Franciaországot, mint a nyugateurópai többi országokat s Amerikára várna az a feladat, hogy az elfoglalt területekről kiverje az oroszokat. A francia, belga s egyéb népek nem nagyon lelkesednek azért, hogy az országukat a mai modem bombákkal “szabadítsák fel,” sőt még a legújabb hidrogén bombákat sem akarják kipróbáltatni magukon. A tanácskozás nagy fontosságára mutat az is, hogy Emest Bevin, angol külügyminiszter betegágyból kelt ki, hogy részt- vegyen a tanácskozáson. i-'íPácban vannak a franciák (Vi.) Dacára, hogy nagyon kevés, vagy semmi híreket nem közölnek Viet Namban (Indo- Kina) folyó harcokról, kerülő utakon és politikusaink elszólásai alapján meg lehet állapítani, hogy nagy bajban vannak ott a franciák. Drew Pearson, akinek esetleg nagyon fáj — ámbár érdekből leplezni tudja — azt a kijelentést tette, hogy a franciák 500,000.000 dollárt követeltek Ache- sontól és ha nem kapják meg, akkor azzal fenyegetőznek, hogy kivonják csapataikat Indo-Kiná- ból. Persze Pearson, meg más újságírók nem Írták meg, hogy az 500 millió dollár sem képes őket ott tartani sokáig. Ugyanis április elején nagy offenzivát kezdtek a franciák és egy héten belül több mint 10 ezer embert veszítettek. Az egész offenziva két hétig tartott és kudarccal végződött. Azóta csak védekeznek, de állandóan veszítik a talajt. Acheson nagy kegyesen azonnal megígért 30 millió dollárt, mely nagyon kevés a franciáknak és még harminc napra sem elegendő, de valószínű, hogy Acheson többet helyezett kilátásba, ha majd visszajön. De ugyan akkor az angolok is nagyobb összegeket kérnek, hogy Malayt, Siamot és az elszórt szigeteket védjék Ázsiában. Hogy ha a franciák megtudják ijeszteni az amerikaiakat azzal, hogy I kivonják csapataikat, igy az angolok is ijesztgethetik őket, hogy ők is kivonják a csapatokat, ha nem kapják meg a zsoldot, a fizetést az amerikai tőkésektől, akik viszont az amerikai adófizetőkkel fogják azt megfizettetni. Ezt a franciák szépen megrendezték úgy, hogy az amerikaiaknak megnehezítik a francia-német nehézipart egyesíteni egy nagy kariéiban, persze amerikai vezetés alatt. így igyekeznének azt megtartani magánkezekben, kikerülni az államosítást, melyet úgy a német, mint a francia munkásság követel. Ez természetesen nem tetszik az angoloknak, mert ők nem volnának képesek felvenni a versenyt, az ilyen nagy és amerikai pártfogást élvező trösztéi. Ezek miatt folyik a marakodás mostan Londonban, amit diplomáciai nyelven tárgyalásoknak neveznek. Ez a belga nehézipart is kivégezné, de nagy hasznot, piacot jelentene az ilyen világtrösztnek. ÚJABB KRÍZIST JÓSOL MOSZKVA — A kommunista párt hivatalos lapja, a “Pravda” hosszabb cikket közöl. Varga Jenőtől, a magyar származású nemzetgazdásztól, aki jelenleg a Szovjet Union egyik vezető gazdasági tanácsadója. Varga cikkének a lényege az, hogy Marx Károlynak a 100 évvel ezelőtti meglátásai beteljesülőben vannak. A tőkés termelő rendszer nagy krízis előtt áll. A gazdasági válság jelei egyre erősebbek úgy az Egyesült Államokban, mint a többi tőkés államban. Ezzel szemben a szocialista államok gazdasági helyzete egyre fokozódó javulást mutat. Ki mint vet — úgy arat Annak a durva háborús izgatásnak, amit Mosinee város American Legion csoportja és a város köztisztviselői rendeztek Május elsején, már két áldozata van — de szerencsére nem ártatlanok, hanem két olyan ember, akik vezető szerepet játszottak a gyülö- lethintésben és igy a saját maguk ásta verembe estek s pusztultak el. A háborús uszításra és a gyűlölet hintésre a legionisták orosz módra öltöztetett ‘‘kommunista csapatokat” szerveztek, akik az előre megbeszélt tervnek megfelelőleg összefogdosták a város vezetőit, szöges dróttal kerített karámokba hucolták őket s a városban “rémuralmat” teremtettek. Ez a durva, álhazafias hajsza túlságos izgalmasnak bizonyult a gonosz terv két főszereplőjének. Az ötven éves Ralph Kronenwetter plogármester május elsején estefelé, amikor az “elfogott kommunista zászlót és jelvényeket” akarták elégetni, szívrohamot kapott és másnap meghalt. Most pedig a 72 éves Rev. Will La Brew Benett pap halálát jelentik, akit barátai, mint “kommunistát“ tettetett módon “megvertek“ a “rém-napon”. A tisztelendő urnák is sok volt az izgalom, másnap beteg lett s egy hét múlva temették. Ebből az esetből tanulhatnak a háborús uszítok.
