Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-05-20 / 1631. szám

HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD © Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March S. 1879 VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 MAY 20 NO. 1631 SZÁM Nagyszabású csalás a hazafiság mögött A HÜSÉGESKÜ KÖVETELÉSEKKEL 160 MILLIÓ DOLLÁR ELPAZAROLÄSÄT LEPLEZTÉK. WASHINGTON — Paul J. Kilday (D. Tex.) képviselő rend­kívül nagyszabású csalásról rántotta le a leplet, amikor a képvise­lőházban bejelentette, hogy információi szerint a St. Louis város­ban székelő “Army Finance Center” legalább is 160 millió dollárt pazarolt el. Kilday képviselő ezen rendkívüli nagy skandalum kivizsgálását követelte s a képviselőház hadügyi bizottsága azon­nal elrendelte a vizsgalatot A nagyszabású csalást már előzőleg vizsgáló Civil Service Bizottság úgy akarja eltussolni a dolgot, hogy előrántja a “kom­munista mumust”. Célzásokat tettek, hogy a fizető központba kommunisták “fészkelték” be magukat, akik csupán csak az­ért, hogy minél jobban pazarol­ják az ország pénzét, tulfizet- ték a veteránok járulékait. A lapok természetesen öröm­mel vették ezt az igazán durva propagandát, ami azonban nem magyarázza meg, hogy hová lett az eltűnt másfélszáz millió. Annyit azonban mégis elértek, hogy most már nem az eltűnt milliókat nyomozzák, hanem azt, hogy voltak-e kommunisták a fizető irodában. Floyd L. Parks generális meg is Ígérte, hogy ezt nagyon tüzetesen ki fogják vizs­gálni. Ez a generális a 160 millió el­tűnését nem tartja olyan nagy dolognak, mint Kilday képviselő. Rámutatott arra, hogy ez a 160 millió csak egy-ötöd százaléka annak a 19 billiónak, amit a hadsereg fizető irodája kifize­tett és egy-ötöd százalék téve­dés, vagy veszteség olyan cse­kélység, ami miatt nem érdemes szót emelni. Egyébiránt azzal védekeznek, hogy a fizető iroda volt főnöke alatt helybenhagytak 125 ezer csaló folyamodványt s igy tűnt el a 160 millió dollár. A Ill ik világháború előkészítése A PÁRISI TANÁCSKOZÁST A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TÁTJÁK. — HASONLÍT A MÜNCHENI TANÁCSKOZÁSHOZ. — NYUGAT-EURÓPA NÉPEIRE PUSZTULÁS VÁR. PARIS — A nagy kísérettel s meglehetős nagy zajjal ideér­kezett amerikai küldöttség megkezdte azon tanácskozásait, ame­lyeket sokan a harmadik világháború előkészítésének tartanak. Ezt a küldöttséget Dean Acheson külügyminiszter vezeti, fő­tanácsadói Phillip Jessup “vándor” nagykövet és George Perkins alkülügyminiszter, akik a francia, angol és más nyugat-európai külügyminiszterekkel egészen*------------------------------­olyan tanácskozót tartanak, j egygzer jjy pUSZtitó hadjáratot mint tartottak 1939-ben Mün­chenben Hitler és Mussolinivel, ugyan csak az oroszok kizárásá­val. Acheson nyíltan hangoztatja, hogy ezen tanácskozás célja “összeskovácsolni Európa erejét az oroszok ellen.” Ebbe a tervbe bevették Nyugat-Németország felfegyverzését is, amit azon­ban Franciaország erélyesen el­lenez. Vincent Auriol francia mi­niszterelnök már előre kijelen­tette, hogy Franciaországnak elég volt az, hogy három évtized alatt a német hordák kétszer is végig gázoltak az országon, Franciaország tehát nem enged­heti meg, hogy olyan német had­sereget építsenek fel, amely még folytathatna. A háborúra uszító erőket csak a nyugat-európai népek nagy ré­mülete tartja vissza. Nem titok, hogy háború esetén az orosz hadsereg elfoglalná úgy Fran­ciaországot, mint a nyugat­európai többi országokat s Ame­rikára várna az a feladat, hogy az elfoglalt területekről kiverje az oroszokat. A francia, belga s egyéb népek nem nagyon lel­kesednek azért, hogy az orszá­gukat a mai modem bombákkal “szabadítsák fel,” sőt még a leg­újabb hidrogén bombákat sem akarják kipróbáltatni magukon. A tanácskozás nagy fontossá­gára mutat az is, hogy Emest Bevin, angol külügyminiszter betegágyból kelt ki, hogy részt- vegyen a tanácskozáson. i-'í­Pácban vannak a franciák (Vi.) Dacára, hogy nagyon kevés, vagy semmi híreket nem közölnek Viet Namban (Indo- Kina) folyó harcokról, kerülő utakon és politikusaink elszólá­sai alapján meg lehet állapítani, hogy nagy bajban vannak ott a franciák. Drew Pearson, akinek esetleg nagyon fáj — ámbár érdekből leplezni tudja — azt a kijelen­tést tette, hogy a franciák 500,­000.000 dollárt követeltek Ache- sontól és ha nem kapják meg, akkor azzal fenyegetőznek, hogy kivonják csapataikat Indo-Kiná- ból. Persze Pearson, meg más új­ságírók nem Írták meg, hogy az 500 millió dollár sem képes őket ott tartani sokáig. Ugyanis április elején nagy offenzivát kezdtek a franciák és egy héten belül több mint 10 ezer embert veszítettek. Az egész offenziva két hétig tartott és kudarccal végződött. Azóta csak védekez­nek, de állandóan veszítik a ta­lajt. Acheson nagy kegyesen azon­nal megígért 30 millió dollárt, mely nagyon kevés a franciák­nak és még harminc napra sem elegendő, de valószínű, hogy Acheson többet helyezett kilá­tásba, ha majd visszajön. De ugyan akkor az angolok is na­gyobb összegeket kérnek, hogy Malayt, Siamot és az elszórt szi­geteket védjék Ázsiában. Hogy ha a franciák megtudják ijeszte­ni az amerikaiakat azzal, hogy I kivonják csapataikat, igy az an­golok is ijesztgethetik őket, hogy ők is kivonják a csapato­kat, ha nem kapják meg a zsol­dot, a fizetést az amerikai tőké­sektől, akik viszont az amerikai adófizetőkkel fogják azt megfi­zettetni. Ezt a franciák szépen megren­dezték úgy, hogy az amerikaiak­nak megnehezítik a francia-né­met nehézipart egyesíteni egy nagy kariéiban, persze amerikai vezetés alatt. így igyekeznének azt megtartani magánkezekben, kikerülni az államosítást, melyet úgy a német, mint a francia munkásság követel. Ez termé­szetesen nem tetszik az angolok­nak, mert ők nem volnának ké­pesek felvenni a versenyt, az ilyen nagy és amerikai pártfo­gást élvező trösztéi. Ezek miatt folyik a marako­dás mostan Londonban, amit diplomáciai nyelven tárgyalá­soknak neveznek. Ez a belga ne­hézipart is kivégezné, de nagy hasznot, piacot jelentene az ilyen világtrösztnek. ÚJABB KRÍZIST JÓSOL MOSZKVA — A kommunista párt hivatalos lapja, a “Pravda” hosszabb cikket közöl. Varga Jenőtől, a magyar származású nemzetgazdásztól, aki jelenleg a Szovjet Union egyik vezető gaz­dasági tanácsadója. Varga cik­kének a lényege az, hogy Marx Károlynak a 100 évvel ezelőtti meglátásai beteljesülőben van­nak. A tőkés termelő rendszer nagy krízis előtt áll. A gazdasá­gi válság jelei egyre erősebbek úgy az Egyesült Államokban, mint a többi tőkés államban. Ez­zel szemben a szocialista álla­mok gazdasági helyzete egyre fokozódó javulást mutat. Ki mint vet — úgy arat Annak a durva háborús izgatásnak, amit Mosinee város Ame­rican Legion csoportja és a város köztisztviselői rendeztek Május elsején, már két áldozata van — de szerencsére nem ártatlanok, hanem két olyan ember, akik vezető szerepet játszottak a gyülö- lethintésben és igy a saját maguk ásta verembe estek s pusztul­tak el. A háborús uszításra és a gyűlölet hintésre a legionisták orosz módra öltöztetett ‘‘kommunista csapatokat” szerveztek, akik az előre megbeszélt tervnek megfelelőleg összefogdosták a város ve­zetőit, szöges dróttal kerített karámokba hucolták őket s a város­ban “rémuralmat” teremtettek. Ez a durva, álhazafias hajsza túlságos izgalmasnak bizonyult a gonosz terv két főszereplőjének. Az ötven éves Ralph Kronen­wetter plogármester május elsején estefelé, amikor az “elfogott kommunista zászlót és jelvényeket” akarták elégetni, szívroha­mot kapott és másnap meghalt. Most pedig a 72 éves Rev. Will La Brew Benett pap halálát jelentik, akit barátai, mint “kommu­nistát“ tettetett módon “megvertek“ a “rém-napon”. A tisztelen­dő urnák is sok volt az izgalom, másnap beteg lett s egy hét múl­va temették. Ebből az esetből tanulhatnak a háborús uszítok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom