Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-05-13 / 1630. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. május 13. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL NYARAL A MUNKÁSSÁG Az ötéves terv egyre nagyobb és nagyobb tömegek üdültetését teszi lehetővé. A dolgozók mel­lett gyermekeik üdültetéséről is gondoskodnak. A népjóléti mi­nisztérium az üzemek és a szak- szervezetek javaslata alapján helyezi el a különböző üdülők­ben a gyermekeket. Az egyes csoportok a Szabadsághegyen, Balatonszabadiban, Siófokon, Balatonlellén, Tihanyban, Bala- tonszemesen, Velenvén, Szöllős- györkön, Balatonzamárdiban, Horányban, Sikondán, Párádon, Görömböly-Tapolcán pihe n i k majd ki a tanév fáradalmait. A kitünően felszerelt üdülőhelye­ken orvosok, pedagógusok ellen­őrzik a gyermekek fejlődését. A minisztérium nem csak az üdültetésről gondoskodik, ha­nem fokozott figyelmet fordit a gyermekek egészségügyi felü­gyeletére. A népjóléti minisztériumon kivül egyéb szervezetek is lebo­nyolítanak gyermeküdültetést, igy a városok és a vármegyék, a MÁV, a postások, a közalkal­mazottak és pedagógusok szak- szervezete, az úttörők; csupán a főváros több, mint nyolcezer gyermeket — 5-14 év közötti fi­ukat és lányokat — üdültet. VEREJTÉK NÉLKÜL A komlói bányában három uj bányarakodó gép működik. A Szovjetuniótól kapták őket és a legnehezebb bányamunkát vég­zik. Azelőtt a csillések órákig tartó kézilapátolással töltötték meg a csilléket, most a gép alig másfél perc alatt végzi el azt minden emberi fáradtság nélkül. A püspökbolyi állami gazda­ságban Valkai Sándor hatszor annyi területet hengerezett meg ugyanannyi idő alatt, de sem­mivel sem nehezebb munkával. Szentágotán Paczur József a fogasolásban 357 százalékot tel­jesített anélkül, hogy munkája nehezebb lett volna. A szarvasi állami gazdaságban a mütrá- gyaszóró csapat az uj munka- módszerrel több, mint négysze­resére emelte teljesítményét. Most már nem csak az ipar­ban, hanem a mezőgazdaságban is egyre több munkát végeznek el kevesebb idő alatt és köny- nyebben, mint azelőtt. S mind­ezt főleg a Szovjetuniótól átvett uj gépek, uj szerszámok és uj munkamódszerek alkalmazásá­nak köszönhetik. A mezőgazda- sági munka magyarországon azelőtt nagyrészben embertele­nül nehéz volt. , Az aratástól kezdve a kapálásig, a zsákolás­tól a favágásig mindent az em­beri erő teljes kihasználásával végeztek. Azt a bérest, napszá­most, akiről nem szakadt a ve­rejték munka közben és aki nem lihegett a fáradtságtól, nem tartotta rendes munkásnak az ispán. A dolgozó paraszt is ta­vasztól késő őszig majd belesza­kadt a munkába. Néha egy eme­lőcsiga beállításával vagy egy csusztatóval játszva megkímél­hették volna az embereket az inukszakadtáig való erőfeszí­téstől, de senki nem törődött az ilyesmivel. Ma már mindinkább tudják, tapasztalják a falvak dolgozói is, hogy ugyanazt a munkát gép­pel sokkal könnyebben és hama­rább el lehet végezni. Az uj munkagépek és munkamódsze­rek mindinkább megszabadítják a dolgozókat a munka nyomorú­ságától. így válik könnyebbé, értelmesebbé, szabadabbá éle­tük a szocialista termelés jóvol­tából. 100 KILOMÉTER VIRÁGÁGY Vagy kétmillió virágpalántá­val virágossá akarják tenni Bu­dapestet. Főként a munkáslak­ta kerületekben és a főútvonala­kon létesítenek utcai kerteket. A virágágyakat maguk a lakók ültetik be és ők is gondozzák, hogy derűssé tegyék utcáikat, városukat. A munkáslakta területeken azelőtt nem igen volt virág. Csak itt-ott tikkadozott valami szegényes park, de azok is virá­gok és öntözés nélkül. A dolgo­zok számára a gyárak, bérka- szárnyák között csak vánnyadt gyom zöldéit. A gyermekek a porban, a szemetes “grundokon” játszadoztak, de az üres telkek voltak a felnőttek üdülőhelye is. kitegye az állásából, megvonta a szavazati jogot több mint 50.- 000 egyéntől. Ezt megelőzőleg is a lakosságnak csak tiz százalé­ka szavazhatott, igy 50.000 sza­vazat megvonásán*keresztül biz­tosította az állását. Gonzales Videla hűséges esz­köze lett az amerikai réz és vas­bányák tulajdonosainak és a salétrombányák tulajdonosai­nak, akik az én népem vérén él­nek. Milyen véresnek és gyűlöle­tesnek tette az Egyesült Álla­mok nevét az én hazámban. Ez az az ember, akit mostan fogadnak Washingtonban. Oda­ment, hogy felvegye a fizetését dollárokban a munkájáért. Ez az áruló, hiéna napja, de a győ­zelmes nép napja is lesz. Amint ő átveszi fizetését Washingtonban, Amerika népe gondoljon a lotai bányászokra, gyermekeikre, asszonyaikra, ott a messzelevő országban, melyet .Chilének hívnak, ahol hideg van, szegénység, éhség és gyűlö­let. Emlékezzetek, hogy egy hó­hér, egy gyilkos látogat meg benneteket. Hadd fizessék ki őt Washingtonban, de ti azt adhat­játok neki, amit megérdemel: megvetést, gyűlöletet. Videlát Truman elnök keblé­re ölelte, mint hozzá hasonló nagy demokratát. Ünnepelték a fővárosban, a lapok dicsőítették, mint minta demokratát. De ezen száműzött chilei Joe Hill, vagy Petőfi, Pablo Neruda, aki jól is­meri ezen leirt bányásztelepeket, halász-falvakat, saletérom bá­nyákat, a réz és vasbányákat, mert azokat járta, a népet, a munkásokat tanítani, szervezni. Megírta az igazat, persze ezt nem közölték a polgári, reakciós lapok, mert nem akartak ünnep- rontók lenni. Csak a liberális National Guardian heti közlöny­ben adták le, meg esetleg vala­melyik munkáslapban. Se módja, se kedve nem volt ak­kor a bérmunka népének, hogy virággal foglalkozzék, különben vizet se engedélyeztek volna az öntözéshez. A belvárosi parkok­ban szakszerűen gondozták a vi­rágokat, állandóan önözték a gyepet, de a munkáslakta utcá­kat, tereket nyáron por lepte be. A főváros legszebb és legna­gyobb parkja, a Margitsziget, immár a dolgozóké. Gyönyörű virágoskertek, gondosan ápolt rétek fogadják őket. Á Vérmező, amely a múltban a kizsákmányo­lok lovaglóterepe volt és szigo­rúan tilos terület a dolgozók szá­mára, ma ugyancsak hatalmas park, meg a dolgozók gyerme­keinek játszótere. Egyre több a park, a fásitott terület a fővá­ros külső részein is. A 100 kilo­méteres virágsáv pedig annyit jelent, hogy nem marad egyet­len háztömb sem gyep és virág nélkül. A dolgozók nagy szeretettel szépítik Budapestet, mert tud­ják, hogy most már valóban az ő fővárosuk. Megszabadulva a kizsákmányolóktóí, mind több derű és szépség jut azoknak, akik a szocializmust építik. MAGYAR KULTÚRA ROMÁNIÁBAN A “Rumanian Review” legu­tóbbi számának a “Rumanian Peoples Republic” (RPR) szín­házairól szóló cikkében találtuk az alábbi érdekes adatokat: Az eddig felsorolt (román- nyelvű) nemzeti színházakon ki­vül az állam négy magyar szín­házat tart fenn éppen olyan mó­don, mint a román nyelvű szín­házakat, miután az RPR-ban a kisebbségi nemzetiségeknek is alkotmányos joguk van a saját nyelvükön folyó kulturális mű­velődéshez. Ilyen magyar szín­házakat találunk Cluj, Oradea Mare és Targu Mures városok­ban, de ezeken kivül Cluj város­ban még magyar operaház is van. Az állami támogatás lehető­vé teszi, hogy ezen színházak magasszinvonalu előadásokat nyújtsanak. A “Székely Szín­ház” (Targu Mures) például eb­ben a szezonban Shakespeare, Moliere, Simonov és Shaw dara­bokat adott idegen szerzőktől, magyar szerzőktől pedig Kato­na^ József, Heymans Hern an; Gergely Sándor, stb. szerzők da­rabjait mutatta be. A magyar színházakban az említett szerzőkön kivül Kataev, Chekov, Gorki, Gogol orosz Írók, továbbá Garson, Miller, Priest­ley angol-amerikai szerzők mii­vei kerültek legtöbbször előa­dásra. Ezen szerzők névéi rhu- tatiák, hogy a romániai magyar színházakban milygn magasszin­vonalu kultúrát szolgáltatnak. Egyébiránt a kultúra hatáso­sabb terjesztésére a román és magyar színházak csere-előadá­sokat tartanak. Például az Ara­di Állami (román) színház mű­vészei bemutatják előadásaikat az Oradea Magyar Színházban, amikor -a magyar színészek vi­szont a román színházban tar­tanak előadásokat. így mindkét város közönsége élvezheti mind a két színház előadásait. Lubickozma községben ünnep­séggel adták át rendeltetésének a telefont. Épül az ország A Sárvári járásban 15 köz­ségben épül 30-30 kislakás. A korszerű, kényelmes lakóházak a dolgozó parasztok számára ké­szülnek. Vas megye gépállomásain egy­re növekszik a női dolgozók szá­ma. Ma már a megye gépállomá­sain minden ötödik dolgozó — nő. A munkaversenyben sehol sem maradtak el a férfiak mö­gött. Pécsre a baranya megyei ál­lami gazdaságok központjának megrendelésére teherszállító gé­pen 15,000 naposcsibe érkezett Cheszlovákiából. A szállítást a Nemzeti Vállalat bonyolította le a magyar-csehszovák árucsere- forgami egyezmény keretében. Az állatorvosok a vizsgálat so­rán megállapították, hogy a csi­bék igen jó állapotban érkeztek meg. A szállítmányt tehergép­kocsikon a gyümölcsényi állami gazdaságba vitték. Hajdu-Bihar megyében jelen­leg 28 helyen folyik nagyarányú építkezés. Az építkezések, ame­lyeknek során több kulturház, tüdőgondozó intézet, központi fütéses bölcsőde készül el, még ebben az évben befejeződnek. Az építkezésekre szánt összeg hétmillió forint. A Miskolci közigazgatási fő­gimnázium tanulási és nevelői versenyre hívta ki a megye va­lamennyi iskoláját. A verseny célja az iskolai munka minősé­gének megjavítása, mind a tanu­lók, mind a pedagógusok részé­ről. Bemegy a farmer a gyógy­szertárba s két rendelvényt nyújt át a gyógyszerésznek. — Mr. csinálja meg ezt a két receptet, amikorra visszajövök. Az egyik a feleségem betegségé­re van, a másikat meg az állat­orvos rendelte a beteg lovam gyógyítására. Amikor már kiment, vissza­lép s az ajtóból mondja a gyógy­szerésznek : — De jól felírja ám, hogy me­lyik orvosság mire való, mert nem szeretném, hogy a lovam­nak valami baja essék, ha téve­dés történne. Mike rettenetesen káromko­dik, amikor meghallja, hogy a városi kezelésbe vett villamoso­kon a viteldijat 10 centről le­szállították öt centre. — Hát miért bánt téged az, hogy most már olcsóbban utaz­hatunk, amikor munkába me­gyünk ? — kérdezte tőle barátja. — Már hogyne bántana — mondja Mike — amikor eddig mindig 10 centet takarítottam meg azon, hogy gyalog mentem munkába és ihattam érte egy pohár sört. De most már csak öt centet takarítok meg és igy csak minden másnapra jut egy pohár sör.

Next

/
Oldalképek
Tartalom