Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-04-29 / 1628. szám
Teremtés legszebb, legcsodásabb napja, Légy üdvös május elseje! Millió munkás munkáját hagyja abba, Millió munkás rabszolga láncát tépi lei Most már valóban nem üres frázis, még csak nem is túlzott állítás, hogy május elsején, az osztálytudatos munkásság nemzetközi ünnepén millió és millió munkás hagyja abba a munkát, hogy kifejezésre juttassa együttérzését egy olyan uj társadalmi rendszerért, amelyben nem lesznek elnyomók és elnyomottak, kizsákmányolok és kizsákmányoltak, hanem csak osztály, a dolgozók osztálya; amely társadalmi rendben a megélhetéshez való jogot nem a vagyon birtokjoga, hanem a hasznos munka biztosítja. Több ezer éves már az az eszme, hogy a közösség termelte javakból csak azok részesüljenek, akik valamilyen hasznos munkával hozzájárulnak ezen javak előállításához vagy szétosztásához, de csaknem napjainkig figyelmen kívül maradt, hiába egyezik meg az általános erkölcsi felfogással Egészen napjainkig az egész világon nem a hasznos munka, hanem a birtoklás joga, — legtöbbször csak erőszakon nyugvó jog szolgált alapul a javak elsajátításánál. Ezer meg ezer esztendőn át egy- egy kisebbségi csoport sajátította ki magának a termelőeszközöket éppen úgy, mint a természeti kincseket, elzárván azoktól a dolgozókat és lefoglalták maguknak a termelvényekért azért, mert a munkásokat dolgozni engedték. A tudományos szocializmus megalkotói mintegy száz évvel ezelőtt kimutatták, hogy a magántulajdon rendszeren nyugvó termelési rendszer nem csak ellenkezik korunk erkölcsi felfogáséval, de egyben alkalmatlan arra, hogy fejlettebb technikai tudásunk mellett a népmilliók szükségletét ki tudjuk elégíteni ezen az alapon s ezért a munkásnép elnyomásához, kizsákmányolásához vezet. Már akkor rájöttek, hogy ez a rendszer idejét múlta és látták, hogy mint az előző termelőrenszerek, úgy ez is át fogja adni helyét az uj, fejlettebb rendszernek, A KOLLEKTIV TERMELÉSNEK. És mégis teljes évszázadon át gúnyolták, majd üldözték azokat, akik tudták, hogy ez a változás be fog következni s ezt hirdetni is merték. De az üldözések dacára is az uj rendszerben hívők száma egyre gyarapodott. Mert a társadalmi fejlődést nem lehet megállítani sem gúnnyal, sem erőszakkal. A kollektiv termelési rendszer hívei mind nagyobb számban gyűltek össze május elsején, hogy szám- bavegyék erejüket, visszatekintsenek a múltba, hogy mennyit haladtak eddig és erőt merítsenek a jövő küzdelemre. A tőkés termelő rendszer kiváltságosai félve gondoltak május elsejére és az ünneplő munkástömegeket rendőr és zsan- dár szuronyokkal vették körül. De végre elérkezett az a nap is, amikor legalább egy országban nem csak szabadon, hanem nagy diadallal ünnepelték ezt a dicső napot. És most, 1950 május elsején már nem csak egy országban, hanem a föld egy harmadán, — ahol az emberiségnek csaknem fele, 7-800 millió ember él, bátran, büszkén ünnepük május elsejét, a munkásság erejének tudatában felemelt fővel, a jövőben bízva vonul fel a vörös zászlók alatt, hogy tanubizonyiságot adjon a munkásság összetartásáról szerte a világon. Ezt látva nem lehet okunk panaszra még akkor sem, ha tekintetünk azon területek felé fordul, amelyeket még mindig a tőkés rendszer ural. Meg tudjuk érteni azt a hisztériát, ami a tőkés termelőrendszer urait elfogja a kollektív termelőrendszer gyors térhódítását látva. Ennek a hisztériának az eredménye a “hideg háború”, amely, ha a nagyhangú frázisokat félredobjuk, az osztályharc jellegét mutatja'. A tőkés termelő rendszer urai, különösen itt, Amerikában, nagyon mereven ragaszkodnak kiváltságaikhoz s a külső veszedelmet hangoztatva osztályellenségeiket, — az osztálytudatos munkásokat igyekszenek ártalmatlanná tenni. Ma már nyilvánvaló, hogy amikor az amerikai tőkések és bérenceik az oroszok ellen ordítoznak, az amerikai osztálytudatos munkásokat akarják megfélemlíteni és bebörtönözni, ahol alkalmuk akad. Gazdasági hatalmuknál fogva kezükben tartják a közvéleményt irányitó újságokat, a rádiót, a filmipart, az iskolát éppen úgy, mint a templomi szószéket es azok segélyével ijesztgetik a munkásságot a kollektív termelő rendszertől s ahol proHáborús uszítás régi mintára A TENGERBE ZUHANT PRIVATEER NEVŰ REPÜLŐGÉP HÁBORÚS INCIDENSÜL SZOLGÁLHAT. — NAGYON HASONLÍT A “MAIN” HAJÓ FELROBBANTÁSÁNAK MESÉJÉHEZ. — VÁDAK MINDKÉT OLDALRÓL. WASHINGTON — Az amerikai külügyi hivatal nagyon éles- hangú választ adott a Szovjet Union azon jegyzékére, amelyben a Szovjet Union tiltakozását jelentette be azért, mert egy amerikai katonai repülőgép, nem csak átrepült szovjet területre, hanem rálőtt orosz harcigépekre és csak akkor távozott el a tenger felé, amikor az oroszok is megkezdték a tüzelést. Az amerikai jegyzék tagadja, »--------------------------------------hogy az amerikai gép kezdte volna a lövöldözést. Ezzel szemben azt állítják, hogy az oroszok által jelzett időben Latvia vidékén csak egy amerikai katonai repülőgép volt a levegőben, a Navy tulajdonát képező “Privateer”, amely azonban nem volt felfegyverezve, tehát nem is lőhetett az oroszokra. Ezen incidens után a Privateernek nyoma veszett, valószínűleg a Balti tengerbe zuhant s 10 személyzetével együtt eltűnt. A tiz napon át tartó keresés után csak egy gumi mentőcsolnak darabját halászták ki a tengerből. Az amerikai kormány az április 17-én irt válaszában azzal vádolja az oroszokat, hogy minden ok nélkül lelőtték az amerikai repülőgépet s most kártéri(Folytatás a2 5-ik oldalon) Palágyi Lajos paganda szervezeteik nem bizonyulnak elég hatásosaknak, ott kivezénylik a rendőrséget, a katonaságot, a bíróságaikat és a haldokló rendszerük bírálóival töltik meg börtöneiket. De a történelem bizonyítja, ÉS EZT a BIZONYÍTÉKOT LEGEKLATÄN S ABBAN MÁJUS ELSEJE SZOLGÁLTATJA, hogy a történelmi fejlődést az erőszak alkalmazásával legfeljebb csak pülanatokra lehet megállítani. De az akadályokat elsöpri a fejlődés árja, amely halad tovább feltartóztathatla- nul a teljes győzelemig. így ez év május elsejét a világ munkássága nagyobb örömmel és a jövőbe vetett több reménnyel üdvözölheti, mint bármikor ezelőtt, dacára az egyre tornyosuló háborús felháknek. A kollektiv termelő rendszer ma már nem csak ábrándkép, a “messze jövő zenéje”, hanem való tény s életképességét bemutatja a föld egyharmadán. A technikai fejlődés tette lehetővé ezen rendszer megszületését és gyors fejlődését és ugyancsak ez a technikai fejlődés teszi lehetővé, hogy most már a föld többi részem is talajt nyerjen TOVÁBBI VÉRES FORRADALMAK NÉLKÜL, ha az a kiváltságos kisebbség, amely uralja a régi rendszert, KI NEM FORSZÍROZZA A VÉRES HÁBORÚT. Természetesen nagyon jól tudjuk, hogy a munkásosztály teljes felszabadításától még nagyon messze vagyunk a világ minden részén, mert ahoz a munkásság millióinak gazdasági és kulturális életszínvonalának nagymérvű emelkedése az elengedhetetlen tényező; de számbavesszük a lehetőséget s azt az ellenállást, amit az uj rendszer híveinek le kell küzdeni, mielőtt az ipari demokráciát teljes mértékben megvalósíthatnák. De a már eddig elért eredmények, — amit a jelen Május elseje ünneplése mutat, — megerősítenek azon hitünkben, hogy a munkásosztály haladását a teljes felszabadulás felé már “eső, hó, árvíz és jégzivatar”, — DE MÉG AZ ATOMBOMBA SEM TUDJÁK TÖBBÉ FELTARTÓZTATNI!. HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio OF THE WORLD under the Act ét March 3, 1879 _vÖl"'xXX™^VTOLYAM—”'_”"””CUSVELANnTtsÖTpRiri»-^”"™""""^oTbíTszÁsP ........... MÁJUS ELSEJE
