Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-01-14 / 1613. szám

1950 január 14. BÉRMUNKÁS 6 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI A HALOTT VISSZA BESZÉL Hoover, az Egyesült Államok volt elnöke, már 1932-ben poli­tikai hullává vált. Soha még em­ber Ígérete, jóslása alaposabban meg nem buktak, mint az övéi, viszont még elnökjelölt csúfo­sabban meg nem bukott, mint ő, annak idején. Soha még elnök az elnöki terminus lejárta után nem lett olyan tökéletes politikai nulla, mint Hoover. Ebből a megsemmisülésből Truman elnök ásta ki nem nagy sikerrel, hogy vele támassza alá a reakciós, imperialista külpoli­tikáját, hogy az ő révén meg­nyerje a republikánus ellenzé­ket. Most már azután annyira élni akar ez a hulla, hogy diktálni akarja Amerika bel- és főleg külpolitikáját, amire most kapó* ra jött a kínai kérdés. És itt Ho­over a “zseniális mérnök” nagy szakértő, nagy vagyonának az alapját a kínai bányaérdekeltsé­ge adta meg és ma is nagy be­fektetései vannak Kínában, ame­lyeknek az értéke a kínai Nép­kormány győzelmével, nagyon bizonytalanná vált. Ennek tudható be, hogy Ho­over ur kijött a nagy javaslatá­val, hogy Amerika azonnal küld­jön hadihajókat, katonaságot, hadianyagot, a Formosa szigeté­re és vállalja annak a védelmét a Néphadsereggel szemben, ame­lyet bázisul használjon a Nép- köztársaság elleni “felszabadí­tásra”. Tagadja meg Kina elis­merését, akadályozza meg a Nemzetek Szövetségébe való fel­vételét és hogy Kina beleszól­hasson a japán békekötésbe. Egyszerűen szólva, Amerika üzenjen háborút a felszabadult Kínának, ezzel indítsa el az uj harmadik világháborút. Mert azzal Hooverék is tisztában vol­tak, hogy egy ilyen lépésnek ä következménye világháború len­ne, mert a Szovjetek létérdeke­it veszélyeztetné, ha szó nélkül tűrné szövetségesének, szom­szédjának a megtámadását. Hoover javaslata mellett rög­tön kijöttek az összes reakciós politikusok, a republikánus párt álláspontja lett és a nagytőke laojai is nagy megértéssel tá­mogatták Hoover elképzeléseit. Természetesen McArthur is tá­mogatta azt. A nagy fellángolásra hideg zuhanyként hatott Truman el­nök nyilatkozata, amelyben ke­reken visszautasított minden to­vábbi beavatkozást a kínai ügyekbe, kijelentve, hogy Ame­rikának semmi érdekeltsége sin­csen abban, hogy megakadályoz­za a Népkormányt Formosa el­foglalásába. Persze nem esünk abba a hi­bába, hogy azt higyjük, hogy Truman elnököt hirtelen valami jólélek szállta meg és szakított az eddigi imperialista politiká­jával, ennek a fenti elhatározás­nak sokkal kézzelfoghatóbb okai vannak, nevezetesen a ka­pitalista hatalmak közti belső ellentétek, amelyek következté­ben a Marshallizált szövetsége­sei nem hajlandók követni Ame­rikát egy ilyen kalandba. Anglia társországai India, Burma, Austrália, New Zealand már régebben kinyilatkoztatták, hogy tudomásul véve a ténye­ket, elfogják ismerni a kínai Népkormányt, mint tényleges hatalmat és megszakítsák az összeköttetést a bukott Nemzeti kormánnyal. Azért is, mert a gazdasági és politikai érdekei is úgy kívánják Anglia is bejelen­tette a Népkormány elismeré­sét, vagyis teljesen szembeke­rültek Amerikának még az el nem ismerési politikájával is, de nem számíthatott támogatásra a többi számottevő Marshalli­zált országok támogatására sem mert Francia, Olaszország népe felkeléssel válaszolt volna egy ilyen háborús lépésre. Ezek az okok voltak a döntők abban, hogy Hooverék háborús tervei csúfosan megbuktak, de ez egyben a bukását jelenti a hideg háborúnak is, mert a bé­kefront ereje olyan hatalmas, hogy az elől meghátrálni kény­szerült a monopol tőke imperi­alista törekvése is. Reméljük, hogy Hoover uj bu­kása végleges lesz és ezután csendben marad, mint ahogy egy jól nevelt hullához illik. AZ ÖTÉVES TERV ELINDULT A magyar törvényhozás az ötéves tervet törvénnyé emelte és azt elindította az útjára, amelynek a keresztülvitele az egész magyar gazdasági felépí­tést megváltoztassa, az agrár­ipari országból ipari-agrár or­szág lesz, amelyben már az ipar fogja játszani a főszerepet a már gépesített megzőgazdaság- gal szemben. Magyarország munkássága boldog bizakodással néz a hatal­mas terv elé, amely egy hatal­mas lépés a szocializmus felé, ha azt sikeresen keresztül vi­szik a magyar dolgozók. Hogy a siker minden kilátása meg van, azt a hároméves terv maradéktalanul való keresztül­vitele biztosítsa, amelyet 7-8 hó­nappal a határidő előtt teljesí­tettek. Kétségtelen az, hogy ez csak a tervgazdaságban sikerülhe­tett, amelyet egy olyan rendszer tervezett ki, amelyben már nem profitra, hanem szükségletre termelnek. A hároméves terv sikerei ki­értékelésénél figyelembe kell venni, hogy azt a magyar dolgo­zók egy háború által lerombolt, kirabolt országban érték el, min­den Marshall terv nélkül, saját erejükből a Szovjetek és a Népi Demokráciák kölcsönös segítsé­ge alapján. Az ipari termelést az előirt terven túl 10 százalékkal teljesí­tették túl. Az iparonként való felbontása a hároméves tervnek a következőket mutassa kL A bányaipar 35.4 százalékkal haladta túl az 1938-as békeév termelését, de a terv teljesítésé­nél az olaj ipar szabotálása mi­att 3 százalékkal lemaradt. A vas és fém ipar 75 százalék­kal múlja felül az 1938-as ter­melést és 27 százalékkal teljesí­tette túl a tervet. Aluminiumból 14-szer annyit termeltek, mint a háború előtt. A gépgyártás 97 százalékkal múlja felül az 1938-as termelést. Teherautó és autóbusz terme­lés 80 százalékkal, a vagon és hajógyártás háromszorosra, a motorkerékpár gyártás hétsze­resre, a mozdony gyártás 8-szo- rosra, a szerszámgép gyártás 28-szorosra, a mezőgazdasági gép és traktor gyártás 4-szeres- re az utolsó békeév gyártásá­nak. A papír ipar 55, a nyomdaipar 30, a szövőipar 42, a pamutipar 42, a gyapjúszövet 16 százalék­kal múlja felül az 1938-as béke év termelését. A mezőgazdaság 3000 trak­tort és 300 uj cséplőgépet ka­pott. Az uj vetés területek 600 ezer holdal szaporodtak, 25 ezer holdat tettek öntözhetővé. Ma már 1733 községben van beve­zetve a villany. A teljesen szétrombolt közle­kedést a békenivó fölé emelték, 2 ezer millió forint befektetés­sel. Több mint 150 ezer szétbom­bázott lakást állítottak helyre és egész sor községet munkás és bányásztelepeket építettek föl, 62 ezer modern lakással. A beruházásokat a terven fe­lül 18 százalékkal teljesítették túl, a nemzeti jövedelem 20 szá­zalékkal haladja túl a békeév jö­vedelmét. Az átlagos életnívó a terve­zett 8 százalék helyett 37 száza­lékkal haladja meg az 1938-as életszínvonalat. Nagyon jelentős eredmény az, hogy a hároméves terv kereté­ben a termelés, a közigazgatás irányítása a ténylegesen dolgo­zó munkások és parasztok kezé­be ment át, különösen feltűnő a dolgozó nők vezető szerepe ezen a téren. Óriási jelentősége van az újí­tási mozgalomnak, a dolgozók ezrei tesznek javaslatokat, a termelés meggyorsítása és meg­könnyítése terén, amelyek su­Munkás intézmény ünnepi éve Az 1950. esztendőt nagy ese­ménnyé avatja a Testvériség Betegsegélyző, amely a maga tízezer tagjával az International Workers Order, Inc. 165.000 tag­gal rendelkező biztositó intézet­hez tartozik. A Testvériség központi veze­tősége a jubileumi esztendőre nagyszabású programot dolgo­zott ki, amelyet már megküldött a testület 123 osztályának. E szerint januártól júniusig országos tagszerzési verseny folyik, melyben minden tagja a tes­tületnek valamint minden osz­tálya közreműködik, hogy a testvérsegités és a társadalmi élet vonalán továbbra is mél­lyos milliókkal teszik olcsóbbá a termelést. Az értelmiség, amely eleinte ellenszenvei nézte a dolgozók ál­lamát, a siker láttán, mindjob­ban és odaadóbban kapcsolódik be a termelésbe. A kulturális fejlődés szinte megmérhetetlen. Nem csak a fi­atalság előtt nyíltak meg az is­kolák, de a munkások és parasz­tok hatalmas tömegei előtt is továbbképzést nyernek, úgy technikailag, mint elméletileg, hogy képessé tegyék őket a ter­melés irányítására. Csak magá­ból a csepeli dolgozók közül 2400 munkás ment el vezető pozíci­ókba. Oldalakon lehetne folytatni a hároméves tervben elért ered­ményeket, de a magyar munkás­ság nem nyugszik a babérain, hanem lelkesedéssel fogott hoz­zá az 5 éves terv végrehajtásá­hoz. Az Egyesült Államok terüle­tén 1930 január elsején, az egy lakótól négy lakóig terjedő épü­letekre 21 billió 58 millió dollár teher volt. A pangás következ­tében 1930-31-32 és 33-ban mil­liók és milliók veszítették el köl­csön fejében házaikat úgy, hogy 1939-ben ugyanilyen épületekre dacára a kormány által adott kedvezményesebb kölcsönökre csak 17 billió 646 millió dollár volt a teher. 1949 elején a mun­kások által vásárolt ugyanolyan lakosztályu épületekre 34 bülió dollár volt a teher. Ezen kimu­tatásban nincsen felsorolva a mezőgazdasági családok által vásárolt és kölcsönnel terhelt épületek. Egy újabb pangás és a jelzálog kölcsön bankárok újabb érvágást csinálnak a pro­letár milüók felett. TENGEREN TÚLRA LAPOT KÜLDTEK: V. Hegedűs, Chicago _____ 1 L. Földi, Chicago .................. 2 St. Szabady, Chicago ........... 1 G. Bakos, Los Angeles ......... 1 J. Geréb, Elsinore ________ 2 J. Balázs, Wadsworth ___ 1 A. Csont, Allen Park ............. 1 P. Dobisz, Newark ________ 2 Ch. Vass, New Brunswick__ 1 tó helyen képviselhesse az amerikai munkásságot. A nyár folyamán minden körzetben jubileumi ünnepé­lyek megrendezését tervezik. 1950 őszén minden városban, minden osztálynál nagyszabá­sú jubileumi ünnepélyeket tartanak. A Testvériség ötven eszten­dejének történetét az ősz fo­lyamán megjelenő jubileumi albumban fogják megörökite- ni. Az amerikai magyarság ha fi­atal éveiben nem foglalkozott kellőleg a maga és családja biz­tosításával, ma már ismeri ezen intézmények haszonsságát és eredményes lesz a jubileumi esz­tendő tagszerzési versenye. Munkás intézmény ünnepi éve ÖTVEN ÉVES JUBILEUMÁRA KÉSZÜL A TESTVÉRISÉG BETEGSEGÉLYZŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom