Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-04-15 / 1626. szám

1950. április 15. BÉKMli N K A a "EST* 5 uida Kapitalizált szakszervezetek Az Egyesült Államok minden néven nevezendő szakszervezetei a munkásosztály nagy ügyének, a rabszolgaságból való felsza­badulásnak kerékkötői. Ezek az úgynevezett munkásszervezetek, nem a munkásosztály ügyét, ha­nem a vezérek önző érdekeit szolgálják. Kezdjük csak el a United Mine Workers szerveze­ten, hogy hogyan kapitalizálják a bányász bérrabszolgák verej- tékes keresetéből elvont dolláro­kat. John L. Lewis évi 50 ezer dol­lárért vasmarkában tartja a bányászok szervezetének nem csak a tagságát, hanem annak 14 vagy 15 millió dollárra rugó pénztárát is, ugyancsak ő a fe­je a nyugdíj és jóléti alapnak, amelyet a mai tonnánkénti 30 centtel évi 140 millió dollárra becsülik, ennek az összegnek a nagyobb részét befektetik rövid lejáratú, a kormány által kia­dott kötvényekbe. Amikor a szerződést aláirták, az időközön­kénti munka után a nyugdíj és a jóléti alapra több mint 30 millió dollár gyűlt össze. A nyugdíj és jóléti alap kifizetését az elmúlt év szeptemberében beszüntették és most április elsejével kezdő- döleg újból folyósítani kezdték. A United Mine Workers szer­vezetének óriási befektetései vannak, hatalmas «épületekben, Washington D.C.-ban négy fel­hőkarcoló képezi a szervezet tu­lajdonát, két leggutóbbi épüle­tet egy millió 550 ezer dollárért vásárolták. Érdekelve vannak a National Bank of Washington intézményben, ahol a bányászok központi szervezetének két tag­De nem csak a bányászok vére és egy W. K. Hopkins igaz­gatósági tagok. De nem csak a bányyászok szervezete az, amely kapitalizál- ja a bérrabszolgák dollárjait. Az AFL villanyszerelő és alkat­rész készítő munkások szerve­zete 1949-ben a külömböző köt­vényekben és ingatlanra kiadott kölcsönök utáni kamat fejében 191 ezer 314 dollár hasznot könyvelt el. Eme szervezet va­gyonát nyolc millió dollárra be­csülik. Az AFL egy másik szervezete a Ladies Garment Workers Uni­on, amelynek elnöke David Du- binsky. Ez a szervezet öt hatal­mas épületnek a tulajdonosa egyedül New York városban, pénztári állományuk, vagyis va­gyonuk felülhaladja a 67 millió dollárt. A Railroad Trainmen, (vasúti alkalmazottak) szerveztének 53 millió dollár vagyona van, kü­lönböző befektetésekben. A moz­donyvezetők szervezetének egy hatalmas bankja van Cleveland városban. Chicagóban az Amalgamated Clothing Workers szervezet 25 millió dolláros befektetéssel, egy bankot tart fenn. A CIO Clothing Workers szer­vezet 5 millió dolláros alaptőké­vel szintén a banküzletben kon- tárkodik. Az elmúlt évben 219 ezer dollár tiszta haszonnal szá­moltak el. Az AFL-hez tartozó kocsisok szervezetének pénztára 22 millió dollárral rendelkezik az 1949-ik évi zárlat kimutatása szerint. A United Auto Workers CIO 11 millió dollár befektetést esz­közölt állami kötvényekbe, de nagy mennyiségű részvényeik vannak a különböző autó és más a szervezet kötelékébe tartozó társaságoktól. Ennek a szervezetnek a tiszt- viselősége a Reuther testvérek, azok, akik a progresszív szerve­zetek ellen a legádázabb harcot folytatják. Jól informált körök­ben azt állítják, hogy egyedül a UAW több mint két millió dol­lárt költött el a progresszív szer­vezetek kizárása és vissza szer­vezésére. Viharos szervezeti gyűléseken napirenden van, hogy az a 12 millió dollár, amelyet ma sztrájk védelmi alapra a UAW tagsá­gára kivetettek, Reutherék a még meglévő és számban gyara­podó progresszív szervezetek le­törésére kívánják fölhasználni. A mai szakszervezetek által vezetett sztrájkok, csaknem tel­jes egészében a szervezet tiszt- viselőségének az önző érdekeit szolgálja. Az érdekeik az egy­más elleni harc. Ha a CIO kezd valamely iparág munkásainak a szervezéséhez, ott terem az AFL és aztán folyik az egyik a mási­ka elleni harc, minél nagyobb a harc. annál több pénzt pazarol­nak el. Az amerikai szakszervezetek nem nevelik tagságukat az osz­tályharcra, a tőke és a munka harcára. A szakszervezetek tiszt­viselői (basái) elsáncolják ma­gukat a szervezet pénztára kö­rül és azt évtizedeken vagy élet­fogytiglan kezükben tartják. A tagságnak semmiféle néven ne­vezendő demokratikus jogaik nincsenek, a progresszív eleme­ket elhallgattatják, vagy kizár­ják, hogy aztán a Reuther féle basáknak szabad legyen a vásár. Ezzel szemben a forradalmi ipari szervezet, az IWW közpon­ti pénztára sohasem rendelke­zett alaptőkével, a tagság által befizetett járulék minden idő­ben a legnagyobb ellenőrzésen megy keresztül és azt nem va­gyon gyűjtésre, hanem a bér­rabszolgák millióinak tanításá­ra, nevelésére fordítják. Az IWW pénztára, mint azt William D. Haywood mondotta “az IWW tagságának zsebében van”. A szakszervezetek nem arra törek­szenek, hogy megszervezzék a szervezetleneket, hanem arra, hogy minél hatalmasabb pénz­tárt,. nyugdíj alapot teremtse­nek, amely felett aztán a kivált­ságosok basáskodhassanak. Amerika hatvan millió bér­rabszolgái közül egy harmada nincsen megszervezve, óriási tér van a szervezetlen munkások tö­mörítésére, de ennek elérésére szükséges az egymás elleni har­coknak a kiküszöbölése, a har­monikus együttműködés, még az IWW-ban is. Meg kell keresni az utat, mó­dot, a lehetőséget arra, hogy Amerika szervezetlen bérrab- szolgágit tömöritsük egy osz­tályharcos szervezetben, amely szervezetnek célja ne máz apró- cseprő reformok, nem a hatal­mas pénztárak, a szervezeti ba­KERÜLETI ÉRTEKEZLET CLEVELANDON A Bérmunkás olvasói Cleveland körzetben ÁPRILIS 16- án, vasárnap reggel 9 órai kezdettel KERÜLETI ÉRTEKEZ­LETET tartanak a Bérmunkás, 8618 Buckeye Roadi iroda helyiségében. A Bérmunkás olvasóit ezúttal is meghívjuk erre a kon­ferenciára. Ugyancsak kérjük azokat, akik munkájuk miatt nem tudnának személyesen eljönni, hogy a lapra és annak ter­jesztésére vonatkozó javaslataikat postán küldjék el az ér­tekezleten való megbeszélésre, Tisztelettel, a BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. Levél az óhazából A Columbus, O.-ban lakó Lisz- key Miklós Bérmunkás olvasó­ja kapta öccsétől Tiszaladány, Szabolcs megyéből az alábbi le­velet, amely tükre annak, hogy miként éreznek a magyar falu értelmesebb dolgozói a jobb vi- lággért küzdő uj Magyarország mellett. Kedves Miklós bátyám: Mivel ismeretlen egyik öccse próbál egy pár sorral megvála­szolni azokra a kérdésekre, amit édes anyámtól kérdez, nagyon szívesen teszem, ha ugyan Mik­lós bátyámat még egyáltalán ér­dekli a Magyarországon most épülő, vagyis épülő félben levő szocializmus. Sajnálom, hogy eddig nem jutott eszébe, hogy van nekem egy öcsém, akit az élpt már fiatal korától próbára tett és aki tudja, hogy nem mindegy az, ha az ember gróf­nak dolgozik, vagy magának és az sem mindegy, hogy szocializ­musban élünk vagy kapitaliz­musban. Azok, akik az egész országban a 3 éves terv megvalósításában hittünk és dolgoztunk, hogy mi­nél előbb befejezzük, mi hisszük, hogy az 5 éves tervet is sikere­sen fejezzük be. Azt kérdezi Bá­tyám, hogy miként fogadják a népek az ötéves tervet? Erre csak annyit tudok válaszolni, hogy az emberekben még ben­nük van a régi soviniszta szel­lem és a kapitalista törekvés a vagyon gyűjtésre és a mások ki- uzsorázására. Az élet kérdése ma más. Mi nem engedhessük meg, hogy egyes kulákok kihasz­náljanak bennünket, dolgozó pa­rasztokat. Ezek az uj eszme, uj világ, uj társadalmi átalakulás­ban lemaradnak. Akik fejlődő képesek va­gyunk, más szemmel nézzük az uj korszaknak történelmi alaku­lását. Mi hisszük, hogy lesz te­lefon, rádió, villany és még sok más, ami eddig ismeretlen volt a magyar dolgogzó életében. Lássuk, hogy az országban mi­ként épülnek a gyárak, a hidak és a jólétet biztositó többi dol­gok. Hozzánk közeleső erőmű Tiszalökön épült és még sok min­den fog épülni. Kérdezi Bátyám, hogy van-e a mi falunkban termelő szövet­kezet? A falunkban még nincs. A falunkban még olyan szellem­ben élnek, mint amelyet előbb leírtam. A legközelebbi gépállo­más Büdszentmihályon, Szeren­csen és most épül Tokajon. Le­veléből azt olvasom ki, hogy Bá­tyám elég tájékozott a magyar állam és a MDP politikájáról. Kérdezi Bátyám, hogy mi lett a Nagyhomokosi uradalommal? Azt is felosztották a szegény pa­rasztok között. Nem csak azt, hanem a Reviczky birtokot is valamint a zsidó földek egyré- szét. Ezekből is sok szegény pa­raszt kapott, köztük én is há­rom holdat. Nem tagadhatja a faluban egyetlen munkás-paraszt sem, hogy nem emelkedett az életszín­vonala, amikor nincs egy' sem közöttük, akinek nem lenne két tehene, szekere. A volt uradalmi épületek is a dolgozóké. Itt van az iskola és más közhasznú helyiség. Mi hisz- szük, hogy az ötéves terv befeje­zésével az ország dolgozói teljes egészében a szocializmus utján lesznek. Szerettei Miklós öccse és családja A Philippines szigetekről a kormány 80 ezer kínait akar de- portáltatni, akikről azt állítják, hogy törvényellenesen kerültek a szigetre. A valódi ok azonban — mint egyes amerikai újságí­rók beismerik az, hogy a Philip­pines .. szigeteken tartózkodó 300,000 kínai óriási többsége pártolja az uj kínai népi köztár­saságot. A 22 éves George Roden, aki Will Durant hires filozófus há­zából negyedmillió dollár érté­kű értékpapírt rabplt el, azt monja, hogy habár nagy lelke­sedéssel olvassa Durant filozó­fiai könyveit, mégis úgy talál­ta, hogy könnyebb volt a ne­gyedmilliót, mint egy kevés élet- bölcseletet elsajátítani a hires professzortól. sák nevelése, hanem fokozato­san építeni az uj társadalom szerkezetét a régi társadalom keretein belül. Köhler. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutái verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari har*««*- I rpcrőh*. "•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom