Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-12-17 / 1609. szám

C >aQ£U BÉRMUNKÁS 1949. december 17. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL MEGINDULT A MAGYAR VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT A Magyar Vöröskereszt u; plakátjai színesítik a budapesti utcákat. Büszke munkássereg vonul a kép egyik sarkában, mel­lette vörös kereszt “Véradásra- kész” felírással. A kép másik sarkában kórhá­zi ágyon vérátömlesztést adnak az orvosok egy kis gyermeknek. Ez a plakát hűen visszatükrözi a magyar népi demokrácia ezen uj mozgalmának a lényegét: vérrel is segíteni a nép egészsé­gének ügyét. Magyarország első vérellátó központját a Daróczy úti kór­házban állították fel. A Vérellátó Központ csopor­tok szerint osztályozza az ado­mányozott vért és baleseteknél, vagy operációknál bármely pil­lanatban rendelkezésre áll az or­A Vérellátó Központ csopor- vér. A központot Ratkó Anna nép­jóléti miniszter nyitotta meg. — A hároméves terv — mon­dotta Ratkó Anna — egészség- ügyi területen uj hálózatot épí­tett ki. Az egészségügyet a nép szolgálatába állította . . . Ma­gyarország ezen a téren is el volt maradva. A jómódú embe­rek szanatóriumokban mindent megkaptak, de a nép nagy több­ségének az élete nem volt fon­tos Magyarország régi urai szá­mára. , Komoly segítséget jelent a Vérellátó Központ megindulásá­nál az, hogy a Szovjetunió egyik legjobb szakemberét: Petrov- szkij professzort küldte Magyar- országra, hogy a vérellátás ügyében tanácsaival segítse az intézetet. Budapesten 13, vidéken 9 in­tézetben szervezik meg a vérel­látást, amelynek gyorssegély esetén rendkívül nagy jelentősé­ge lesz. A Magyar Vöröskereszt egész­ségvédelmi felvilágosító és pro­pagandaszempontból - is nagy munkát végez a népbetegségek elleni harcban. Üzemekben és tömegszervezetekben két hónap alatt 4197 egészségügyi felvilá­gosító előadást tartottak a Vö­röskereszt aktiv orvosai és pe­dig vidéken 3453-t, Budapesten pedig 744-et. A felvilágosító elő­adásokat nagyobb részben vetí­tett képekkel illusztrálták, be­mutatva rajta a rák, a TBC és a dizentéria elleni védekezés mód­jait, valamint a terhes anya egészségvédelmét. REKORD-TERMÉS MAGYAR- SZAGON NYÁRI ÉS ŐSZI GYÜMÖLCSÖKBEN A nyári és őszi gyümölcsök­ben az idén rekordtermés volt Különösen jó volt a termés kaj- szinbarackban, szilvában, de mindenekelőtt almában. A bő termés eredményeként nem csak a magyar dolgozók gyümölcsszükségletét lehetett teljesen kielégíteni, hanem a konzervgyárak is fedezni tudták szükségleteiket. Ezenkívül kivi­telre is olyan nagy mennyiség jutott, hogy elérték, sőt felül­múlták a legjobb békeévek kivi­telét. Téli almából például Ma­gyarországon olyan mennyisé­get exportálnak, amilyenre idá­ig nem volt példa. Az idén elért eredmény első­sorban annak köszönhető, hogy a hároméves terv megfelelő be­ruházásokkal gondoskodott a gyümölcstermesztés fejlesztésé­ről. Ezeknek a beruházássoknak célszerű felhasználása párosult a jó munkával, különösen az ál­lami gazdaságok és termelőszö­vetkezeti csoportok kezelésében lévő gyümölcsösökben. Az itt folyó nagyüzemi termelés lehe­tővé tette gépi felszerelések al­kalmazását, valamint kellő mennyiségű műtrágya felhasz­nálásával a talaj elhasznált táp­anyagának utánpótlását. Nagy­ban hozzájárult az eredményhez az is, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csopor­tok dolgozói a gyümölcsösökben mindenütt idejében elvégezték a szükséges védekező munkákat. PARASZTOG A SZÉCHÉNYI- HEGYI ÜDÜLŐBEN A Széchényi-hegyen, a fogas­kerekű végállomásánál gyönyö­rű épület áll. Homlokzatán a kö­vetkező felirat: “Vörös Csillag üdülő.” Nyolcvan termelőszövetkeze­ti dolgozó paraszt üdül itt az or­szág minden részéből. Nagyré­szük még Pestet sem látta. Ré­gen csak az ostor, meg a kapa volt osztályrészük, még vasár­nak is munkába hajszolták őket. Az egyik kerek asztalnál ket­ten ülnek. Kneisz János Vasszil­vágyról és Hornák Mihály Bajá­ról. Ismerkednek. Elmondják egymásnak, mi újság a csoport­jukban? Simó Mihály bácsit a med- gyesházai csoport küldte üdülni. Arról beszél szomszédjának, hogy a hetvenedik életévét ta­possa, de üdülőt még csak azo­kon a képeslapokon látott, ami­ket az urak a szemétdombra do­báltak ki. — Hát aztán bírja még? — kérdik tőle többen is. — Most ne bírnám’ — mél­tatlankodik. — Eddig mindig azért dolgoztam, hogy az urak üdülhessenek, hát most csak nem hagyon magam. Dolgozó parasztasszony ül az egyik asztalnál. Szilágyi János- né, tizgyermekes anya Kiski- rályságról. Éppen levelet ir az övéinek. “Álmomban sem gon­doltam, hogy ide kerülök” — írja a képeslapra, amely a “Vö­rös Csillag” üdülőt ábrázolja. — Bekarikáztam ceruzával az én ablakomat — magyarázza — hadd lássák, hogy milyen gyö­nyörű helyen lakom. Most még ismerkednek egy­mással, leveleket írnak, de a Szaktanács szórakozásukról is gondoskodik. Mozi, színház, Opera, Kossuth Akadémia sze­repelnek a programban. Külön autóbusz áll rendenkezésükre, hogy a fővárost megtekinthes­sék. Ebédhez ülnek. Terített asz­talok, pompás kiszolgálás. A mai ebéd: karfiol-leves borjúhússal, sertéssült burgonyával, dióssü­temény és két deci bor. Jóleső érzés derül el a baráz­dált arcokon. Ismételten megbi­zonyosodnak arról, hogy ez az ( ország valóban és visszavonha­tatlanul a dolgozóké. Minden tégla, amit leraknak, minden mag, amit a földbe elvetnek, a dolgozók szebb és ragyogóbb jö­vőjét szolgálja. Épül az ország * _ --------­A Békésmegyei szövetkezeti termelőcsoportok újabb támoga­tást kaptak az államtól. Minden csoport két-két lovat kapott, de a nagyobb csoportnak négy ló jutott. Istálló javítási munkála­tokra is jelentékeny összegeket kaptak. Kemenesszentpéter és Csorna községeket összekötő uj Rába- hidat átadták a forgalomnak. Az uj vashid 61.18 méter hosz- szu. A hid jelentőségét növeli, hogy búzatermő vidéket köt össze malomipari vidékkel. Az Ercsi-Sinatelepi állami zöldségtermelő gazdaság 450 hold öntözött és 220 hold szán­tóföldi területen kezdte meg konyhakerti gazdálkodását. Eb­ben a gazdaságban építik az or­szág legnagyobb melegágyát, amelyhez 9000 melegágyi ablak­üveget használnak fel, ami öt hold területnek felel meg. Az or­szág más részein is létesítenek hasonló gazdaságokat. A Csongrádi kubikusoknak aluminimtalicskákat adtak ki­próbálásra. Az uj munkaeszköz kitünően bevált és Szegeden rö­videsen megkezdik az alumini­um talicskák tömeges gyártását. Az aluminium talicska jóval könnyebb mint a fa, jóval hosz- szabb ideig tart. A Hatvani cukorgyár dolgo­zói legutóbb 243.17 vágón cu­korrépát dolgoztak fel egy nap alatt. Ezzel megdöntötték eddi­gi 240 vagónos legnagyobb tel­jesítményüket. A Diósgyőri kohászati üzemek Martin-müve fennállása óta most érte el a legnagyobb ter­melési eredményét. A gyár dol­gozói 144 százalékos, selejtmen- tes teljesítményt értek el. Gyulán 400 kát. hold terüle­ten megkezdték az erdősítést. Az erdősítési munkát az ifjúság vállalta magára. Budabánya dolgozói átadták munkamódszerüket a torna- szentandrásiaknak. Ennek ered­ményeként a mészkőfejtés a na­pi 7.5 csilléről 12 csillére emel­kedett. Borsodnádason 200,000 forint költséggel megkezdték a kultur- ház építését. Az épületben 500 férőhelyes mozi, beépített szín­pad, könyvtár és olvasóterem is lesz. A Kaposvári “Petőfi Sándor” napközi otthon felszerelésének kibővítésére és újabb felmerült kiadásaira a belügyminiszter 66,000 forintos hozzájárulást engedélyezett. A napközi otthon kibővítési munkálatait már el is kezdték. Vas megyében Odorga-pusz- tán most alakult meg az ötvene­dik termelőcsoport. Az uj ter­melőcsoport 28 taggal már meg is kezdte a nagyüzemi gazdálko­dást. Kötésé községet is bekapcsol­ták a villanyáramszolgáltatásba. A siófoki villanyosmüvek látják el a falut villanyárammal. A Hódmezővásárhelyi gépál­lomást, amely jelenleg 35 trak­torral dolgozik, a tavasszal újabb 25 traktorral bővítik. Hálaadás napján A hálaadás napját követő na­pon a Chicago Tribune egyik cikkében megírta, hogy ezen a napon nem maradt senki sem étien, sem szomjan. Felsorolja, hogy a templomok és más val­lásos intézmények hatalmasan terített asztalokkal várták a nincstelenek, a kiéhezettek sere­gét, akik ugyan olyan vendég­ségben részesültek, mint ős­atyáink 1621-ben, amikor meg­alakították a hálaadás ünnepét. Elmondja, hogy a templomok pincéjében ezrek és ezrek ültek és vendégeltek meg pulyka va­csorával és az ahoz járó mellék­ételekkel. Egyedül a “Salvation Army” több mint kétezerötszáz férfit, nőt és gyermeket vendé­gelt meg. A katolikus egyház segény intézetei több mint há­rom ezer árva és hajléktalan gyermeket vendégeltek meg. Megírja az újság, hogy e napon több mint 10 ezer Szegény sze­rencsétlent vendégeltek meg a különböző intézetek. Feltárja, hogy egy tizenöt éves kisleány a rendőrséghez fordult, hogy se­gítsék őtet és szüleit hajlékhoz, élelemhez jutni, hogy ők is ün­nepelhessék a hálaadás napját s azzal fejezi be, hogy “Chicago forró szive lakáshoz és élelem­hez juttatta e szegény csalá­dot”. Végül aztán befejezi az­zal, hogy Chicagóban csaknem minden család asztalára jutott az idén pulyka, mert Amerika történetében a második rekor­dot érték el a pulyka tenyésztés terén, és ennélfogva meglehetős árak mellett jutottunk hozzá. Ugyan ezen szám szerkesztői rovatában ezt írja: “A háziasz- szonyok csodálkoznak azon, hogy mit nevez a kormány olcsó pulyka áraknak az idén, amikor, hogy az árakat fentartsa, több mint két millió font leölt, meg- tollazott pulykát vásárolt meg”. Siránkozik azon, hogy a kor­mány 48 centet fizet egy font pulykáért és a háziasszonyok­nak pedig 80-85 centet kell fi­zetni, mely oknál fogva Chica­góban számtalan családnak hi­ányzott a pulyka hálaadás nap­ján az asztaláról”. Minden évben több és több lesz azoknak a számá, akik nem­csak pulykát, hanem még pacalt sem tudnak vásárolni, sem hála­adás napján, sem máskor. A bér­rabszolgák által termelt javak mint kevesebb és kevesebb ke­zekben összpontosulnak, mely­nél fogva számukra nincsen más mint osztálytudatosan szer- remtheti a világ népessége szá- várva-várni- a hálaadás napját, hogy a lélek kufárok (akik egész éven át gyűjtéseket rendeznek, hogy a szegényeket segélyezzék megvendégeltessék őket. Osz­tálytudatos szervezett erővel az élet minden gyönyöreit megte- rmtheti a világ népessége szá­mára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom