Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-07-16 / 1588. szám

2 oldal

BÉRMUNKÁS

1949. julius 16.

Egyről-Másról

ELMONDJA: J. Z.

AZ ÜGYVÉDEK DIREKT

AKCIÓT ALKALMAZTAK

ÉS GYŐZTEK

AMERIKA nem csak “korlátlan lehetőségek” hazája, mint ahogy a birtokos osztály azzal kérkedik és szajkóik őket utánozzák, hanem a furcsaságok országa is. Mert ugyebár nem a mindennapi események közé tartozik az, hogy két pap összevesz azon, hogy melyikük eskesse meg az esküdni készülő fiatal párt.

Pedig ez történt a közelmúltban Missiouri álam egyik városában. A vőlegény azt akarta, hogy az ő papja végezze az es- ketést, mig a menyasszony ragaszkodott ahoz, hogy az ő templomának prédikátora. A fiatalok végre úgy egyeztek meg, hogy a szertartást a vőlegény papja fogja intézni, de a menyasszony templomában. Ezen elhatározásukról értesítették a két papot, akik összejöttek tanácskozni, de mielőtt szétváltak beverték egymás orrát és a vége az lett, hogy az esketést egy harmadik pap végezte.

Az sem tartozik a mindennapi események közé, hogy az ország törvényhozó testületének tagjai pofonverik egymást a parlament gyüléstermében hivatalos gyűlés idején. Pedig itt ez is megtörtént a közelmúlt napokban még pedig a szövetségi kongresszus alsó házának ülése alkalmával, Washingtonban. Mivel az eset egészen váratlanul történt és az újság fotográfusok nem voltak jelen, hogy filmet készítsenek arról, amit aztán a mozikba mutogassanak, igy olvasóink nagyrészének nem volna alkalma a részleteket ismerni, azért mint érdekes furcsaságot érdemes megörökíteni lapunk hasábjain.

A dolog úgy történt, hogy Saba th képviselő Chicagóból, már vagy két órája beszélt valamely törvényjavaslat mellett, amikor a ház elnöke konstatálta, hogy a gyűlés nem hivatalos, mert a képviselők nagyrésze elhagyta a termet és a folyosón lebzseltek, vagy a cafeteriában kávéztak és a gyűlést felfüggesztette, amig elegendő képviselőt verbuválnak. Ezen szünet alatt a Georgia állami Cox képviselő megközelítette Sabath-ot, hogy legalább 10 percre adja át neki a szónoki emelvényt, hogy válaszolhasson az elhangzottakra. Sabath azonban ezt megtagadta azon az alapon, hogy neki “nagyon fontos” mondani valója van, mire Cox “hazugnak” nevezte Sabath- ot, aki visszafelelt, hogy “te vagy hazug”. Cox erre “megérintette” Sabath arcát, de úgy, hogy annak a szemüvegje is elrepült. A 83 éves Sabath azonban nem rest és korát meghazudtoló gyorsasággal duplán visszaadta a pofont a 69 éves Cox képviselőnek, de ezzel aztán vége is szakadt a pofozkodásnak, mert a jelenlevő képviselők közül többen közbeléptek és megakadályozták a további atrakciót.

Bár politikus “elvtársaink” gyakran azzal vádolnak bennünket, hogy az általunk hirdetett direkt akció igy nyilvánul meg a gyakorlatban, ami a tények elferdítése és mi az ily “direkt akciót” hagyjuk a papok és politikusoknak.

A FENTIEKNÉL sokkal több tanulságot nyújt a californiai ügyvédek akciója, akik 24 órára kölcsönvették az IWW által alkalmazott direkt akció egyik módját és mint annak idején az IWW tagjai sikerrel alkalmazták azt, az ügyvédek is teljes győzelmet arattak az államügyész és biró felett.

Mint ismeretes az “Industrial Workers of the World” (IWW) megalakulását követő években a végletekig kizsákmányolt és az akkor létező szakszervezetek által figyelmen kívül hagyott vándor munkások ezrei csatlakoztak az IWW-hoz, mert annak célkitűzéseit és taktikáját vélték legcélravezetőbbnek és legbiztosabbnak a kizsákmányolás enyhítésére és végleges megszüntetésére.

Ezek a vándor munkások a gyakorlatban tanulták meg az osztályharcot és nem bíztak abban, hogy a zöldasztalok mellett és bársonyszékekben oldható meg a munkásosztály nagy problémája.

A kizsákmányolás a termelés szinterén történik és azt csakis ott lehet megszüntetni és minthogy annak áldozatai a dolgozók, azoknak legfontosabb annak megszünttése. És ismerve a “szalon forradalmárok” cselszövevényes utait, nem is lehet azon csodálkozni, hogy sokkal biztosabbnak vélték az eredményt, ha saját maguk végzik a szükséges elvégezni valókat.

A VÁNDORMUNKÁSOK nagyobb része az év különböző szakaszaiban vándorol a munka- alkalom után az ország egyik szélétől a másikig. Télen az erdőirtásnál és fürészmalmokban, vagy alagutak, hidak, vizerőgá- tak építésénél foglalatoskodnak, majd a déli államokban a korai gyümölcs szedés, aztán az aratás, úgy hogy minden évben kétszer is végig utazzák az országot.

Az utmenti városokban megállnak a “rabszolga piacon” ahol a farmerek és egyéb munkásokat kereső vállalkozók megbízottai megjelennek, vagy az ottani munkaközvetítők utján veszik fel a munkásokat.

Mivel egv-egy nagyobb központban naponta a vándormunkások százai érkeznek és távoznak, ily helyek kínálkoznak a legjobb térnek a forradalmi Egy Nagy Szervezet ismertetésére.

Természetesen ily helyeken nincs idő termeket bérelni hetekkel előre és beagitálni a gyűlést; azt ott a piactéren kell megtartani amikor van elegendő munkás egy csoportba és az IWW tagjai ily alkalmakat használtak fel. A szónokok már előre beszerezték a szükséges információt a kínált munkaa.kal- makról és módjukban voh ismertetni a munkásokkal.

Az ily agitációnak eredményeként a A’ándormunkások munkaviszonya rohamosan javult, mert az ily gyülésken megállapodtak, hogy mily feltéletek mellett vállalnak munkát, ami sem a munkaközvetítőknek, sem a munkáltatóknak nem tetszett és a rendőrséget utasították az ily gyűlések betiltására.

A rendőrség azonban egyáltalán nem sejtette, hogy milyen “fába vágja a fejszéjét”, amikor az IWW tagjait akarta megakadályozni alkotmányos jogaik gyakorlásában. így amikor valamely városban betiltották az ily gyűléseket és az IWW tagjai erről értesültek, a szélrózsa minden irányából az ily város felé vették útjukat, hogy felvegyék a harcot a rendőrség jogtipró intézkedésével szembe.

Amikor elegendő számmal voltak jelen, akik képesek a nyilvánosság előtt beszélni — amihez nem is kellett nagy gyakorlat, mert legfeljebb csak pár percig lehetett beszélni, mielőtt lekapták — előkerült a “soapbox” és a harc kezdetét vette.

Természetesen a rendőrség is előkerült és húzták le a szónokokat az emelvényről. Amikor volt egy kocsirakományra való vitték a börtönbe és ez igy ment órákon, sőt napokon keresztül. Az érkező tehervonatok azonban állandóan hozták az uj szónokokat — az IWW-isták a te- hervonatokon utaztak “szabad jeggyel” — és számos ily városba nem csak a börtönök teltek meg, hanem a városi parkokat is át kellett alakítani a letartóztatottak elhelyezésére.

Mivel az igy letartóztatottak száma néha ezrekre rúgott és azokat sok esetben heteken át kellett a városnak élelmezni, akármilyen csapnivaló volt is az élelmezés, ily tömeg ellátása nehéz összegeket emésztette fel, ami az adófizetők haragját a hatóság ellen ingerelte és azok kényszeritették a hatóságokat a meghátrálásra.

Ilyen harcok számos városban voltak a nyugati és déli államokban és azok egyik legtanulságosabb fejezeteit képezik az Egyesült Államok munkásmozgalmi történetének. És a californiai ügyvédek ezt a módszert vették igénybe a közelmúlt hetekben.

AZ ÜGYVÉDEK ezen “direkt akciójára” az adott okot, hogy California államban az ügyvédek részére is gyakorlatba akarták hozni a “hüségesküt” mely- szerint mielőtt az ügyvéd a bi- sóság elé áll a vádlott védelmére, meg kellett volna esküdnie, hogy “nem kommunista”.

Ez a hisztéria ma annyira megszállta a közigazgatás, közoktatás és közszolgálat minden ágát, hogy a közhivatalokban a miniszterektől a legjelentéktele- nebb Írnokig, az iskolákban a professzoroktól a portásig és más hivatalokban a súroló asz- szonyoktól a legmagasabb osztályvezetőig, mindenkinek le kell tenni ezt a szégyenletes “hüségesküt” és aki megtagadja, azt ha alkalmazva van elbocsátják,

FIGYELEM

Cleveland és környéke Bérmunkás olvasók JULIUS 24- ÉN, vasárnap a Scherhaufer farmon újabb CSALÁDI KIRÁNDULÁST tartanak.

Ezúttal az ebéd csirkepaprikás lesz, amit pontosan 1 órakor szolgálnak fel. Belépő dij nincs.

Útirány: a 87-es utón a 306- os útig, ott balra a Perkins Roadig, amelyen jobbra a 4- ik épület a Scherhaufer Farm. Akiknek nincs autójuk, azok d.e. 10 órakor legyenek a Buckeye Rd. és 112-ik utcánál.

ha pedig állásért folyamodik azt nem kaphatja meg.

Az ügyvédek harca Pierson M. Hall los angelesi szövetségi biró tárgyaló termében játszódott le, ahol már hónapok óta próbálják kierőszakolni 21 vádlottól a választ arra a kérdésre, hogy “kommunista-e-? A vádlottak azonban “alkotmányos jogaikra hivatkozva” megtagadták a feleletet, amiért “contempt of court” eljárás van folyamatban ellenük.

Ezen vádlottak védőjeként jelent meg Ben Margolis ügyvéd Hall biró előtt és a biró megengedte Goldschein ügyésznek, hogy Margolisnak is feltegye a kérdést, hogy “kommunista-e?” és amikor az ügyvéd megtagadta á feleletet és tiltakozott a kérdés ellen, a kéznél levő fogd- megek lekapták Margolist.

Ez a késő délután folyamán történt és az Ítélet kimondását “a bíróság elleni ellenszegülésért” másnap 10 órára tűzte ki Hall biró.

Az eset hire futótűzként terjedt az egész városba és a távirat és telefon drótok “tüzesek” voltak a forgalomtól.

Ennek eredményeként másnap reggel nem egy, hanem 16 védőügyvéd foglalt helyet az ügyvédi asztalnál másik 12 a hallgatóság részére fenntartott helyeket foglalta le, egész csomó pedig a folysókon volt készenlétben, hogy a bentlevők helyeire lépjenek, készen a börtönbe is menni, ha az ügyész forszírozza a Margolis elleni vádat. Azonban úgy aq ügyész, mint a biró belátták, hogy “nagyobbat haraptak, mint amit le tudnak nyelni” és a tárgyalás megnyitásakor az ügyész kérte az ügy felvételét, de csak azért, hogy visszavonhassa a Margolis elleni vádat. A biró pedig — dacára a védőügyvédek tiltakozásának, a legnagyobb örömmel helyet adott az ügyész óhajának és annyira zavarba volt, hogy az órára nézett még sem tudta megállapítani az időt, mert: “mivel 2 óra . . . nem, 1 óra . . . nem 12 óra” a tárgyalást feloszlottnak nyilvánította.

LOS ANGELESI ügyvédek kézzel fogható bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a törvény is csak akkor hajtható végre, ha van aki annak engedelmeskedik. Bár az ügyvédek általában a törvény mindenek- felett való tiszteletét hirdetik — ez a kenyerük — mégis saját