Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-07-16 / 1588. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 JULY 16 Sokba kerül a “hideg” háború heTí^krónika NO. 1588 SZÁM NAGY DEFICITTEL ZÁRULT AZ AMERIKAI HIVATALOS PÉNZÜGYI ÉV. — KÉT BILLIÓVAL TÖBBET KÖLTÖTT A KORMÁNY AZ ÖSSZJÖVEDELEMNÉL. WASHINGTON — Amint az amerikai hivatalos “pénzügyi év”, — amely julius elsőtől junius 30-ig tart, — végétért, Truman elnök a legmagasabb rangú kormánytisztviselőkkel és tanácsadókkal titkos gyűlést tartott, amelyen megtárgyalták, hogy miként hozzák az ország népének tudomására, hogy az elmúlt évben teljes 2 billió dollárral költött többet a kormány az összjövedelemnél is. •--------------------------------------Annál inkább is szükség van az ilyen elfogadható kimagyará- zásra, mert a kormány által elköltött 40,057,107,857 dollár legnagyobb része háborús célra ment. Most tehát meg kell magyarázni a népnek, hogy a nemzeti védelem és a “hideg” háború igen sokba kerül. Azért az 1948-49-es financiális év 38,245,- 667,810 'dollárt kitevő jövedelme nem volt elég. El kellett tehát használni az előző évből maradt 2 billió fölösleget is. Különben is, — mondják a kormánytisztviselők, — ez nem az ő hibájuk, hiszen előre megmondották, hogy sok pénz kell és Truman elnök kérte is a kongresszust, hogy a jövedelmi adót emeljék fel úgy, hogy abból 4 billió dollárral több folyjon be. A kongresszus azonban figyelmen kívül hagyta ezt a kérelmet és igy nem maradt más hátra, mint “deficitre” dolgozni. A titkos tanácskozásban a hivatalos nyilatkozat szerint Frank Pace, budget-direktor, Louis Johnson honvédelmi miniszter, Dean Acheson külügyminiszter, John R. Steelman, az elnök tanácsadója, Dr. Edwin G. Nourse, a Gazdasági Tanács elnöke, továbbá az ERP (European Recovery Program) képviselői vettek részt. A tanácskozás célja a következő költségvetés körvonalazása, hogy abban ne érje őket ily kellemetlen meglepetés, amit utólag igen nehéz kimagyarázni. A 1950-51-es költségvetés tervét nagyon nehéz összeállítani, mert nem tudják, hogy a nemzeti jövedelem az ipátok lelassulása következtében menynyit fog esni, de azt biztosra veszik, hogy a jövő évi jövedelem messze alatta marad a 42 billiónak és igy annak megfelelőleg le akarják fokozni a “hideg háborút” is. Egyre nő a munkanélküliség A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA EGYRE EMELKEDIK AMERIKÁBAN. — AZ ISKOLÁKBÓL KIKERÜLT IFJÚSÁG NEM TUD ELHELYEZKEDNI. — AZ ŐSZRE A KRÍZIS ELMÉLYÜLÉSÉT JÓSOLJÁK. WASHINGTON — Az Egyesült Államokban a munkanélküliség egyre emelkedőben van, — mint a Department of Labor statisztikai adatai mutatják. Ezen adatok szerint hét év óta rekord magasságot ért el a munkanélküliek száma a múlt hó (Junius) végén. Miután a Labor Department adatai szerint 1942 junius havában 4 millió volt a munkanélküliek száma, úgy ezen jelentés szerint most annál is többen ke-«1-----------------------------------------rültek a munkanélküliek sorába. A Department of Labor nem adja meg az aktuális számot, hanem jelzi, hogy a jelentések szerint a munkanélküliek száma a 4 és 5 millió között van. A munkapiacot nagyon felduzzasztottá az iskolát végzett ifjúság, akiknek elhelyezkedése nagy nehézségekbe ütközik. Az iskolák lezárása után körülbelül fél millió végzett növendék néz foglalkozás után. A munkanélküliek száma emelkedett dacára annak, hogy a munkaalkalmak száma is mutat némi emelkeÖSSZEGYÜJTI . . . (f.) dést, de ez nem elegendő az ifjúság befogadására. A Cenzus Bureau jelentése szerint a munkakeresés is egyre nehezebb. Amig a múlt évben az átlagos munkanélküli 4 hónapig futkosott munka után, most már hét hónapig kell munkára várnia. A munkanélküliség időtartamának ily kinyujtása a közgazdászok szerint a közelgő válság igazi jele, mert a munkáscsaládok vásárlóképességét teljesen letöri. A munkanélküliséggel járó nélkülözést enyhíti valamivel a munkanélküli biztosítások kifiMár annyi sok “nyakatekert” dolog történik a világhelyzetben, hogy jó lesz utána nézni, valami uj elnevezést keresni ha valami újabb nyakatekert ügyről akarunk beszélni. A legújabb angolországi gazdasági krízisre gondolunk, mely a múlt héten egészen langyossá tette a hidegháborút, mig az atombombával va- lé kérkedést annyira visszaszorította, hogy legfeljebb mesz- szelátóval fedezhetjük föl, hogy ilyesmi is van. Ilyen rövid idő alatt összeomlott azoknak a szakértőknek a véleménye, akik annyira hangsúlyozottan állították azt, hogy a kapitalista termelési rendszer oszlopai hosszú időkre megerősödtek az atomenergia feltalálásával. Az angol vezér-politikusok jaj kiáltásai hallhatók az egész világon és a kapitalista gazdaságtan védelmezői azonnal odarepültek és jelenleg is 24 órán át vizesruhával borogatják az angol vezérek gazdasági krízisbe beleszédült fejeit. A világhírek élére került angol gazdasági krízis, majdnem elfelejteti velünk azt, hogy nálunk is hasonló krízis szellői szállingóznak és bizony nagyon is jó volna, ha már ide nem is jönnek más országok nagyvezérei a gazdasági bajokon enyhiteni, legalább azok a washingtoni vezér urak maradnának itthon a saját bajainkon próbálkozni segíteni. Mert mi, akik a legjobb amerikaiaknak tartjuk magunkat, amikor az amerikai nép érdekéről van szó, egy parányit sem érdekel bennünket az, hogy az angol fontnak az értéke, mely ma 4 dollár 2 centért van árusítva a pénzpiacon a valóságban csak 2 dollár 80 centet ér. Ha kérdőívvel mennénk a nép elé megkérdezni, hogy kik vásárolzetése. Robert C. Goodwin, az Employment Security Director jelenti, hogy junius hóban újabb 324,000 munkanélküli jelentette be a sgélyre szóló igényét. Ez ugyan “parányi” esést mutat az előző havi segélykéréshez, de egyben azt is jelenti, hogy már igen sokan kihúzták az összes segélyt és azért esett a segélyezettek száma, nem pedig azért, mintha munkát kaptak volna. Goodwin jelentése szerint a munkaalkalmak száma (nem számítva a farmerokat) 49,720.- 000, ami az év eleje óta 924,000 esést mutat. nak angol fontot, hát az egész biztos, hogy a 150 millió kérdőív közül csak elvétvetalálnánk egyet-kettőt, azokon kívül, melyeket a wall streeti üzleti érdekeltségek hálózatához közel állók válaszolnának meg, igennel való megjegyzéssel. De annál inkább érint bennünket az a tény, hogy habár a dollár egy egész dollár formájában van a pénzpiacon és az árupiacon is, a valódi értéke a felénél is kevesebb. Itt fut be aztán az a fájdalom mely az egész amerikai népet érinti és amelyre a vizesborogatás helyett másfajta fájdalomcsillapító volna szükséges. Ezek közé tartozna elsősorban a tényleges árleszállitási pirula, hogy a munkásnép már az amúgy is lenyúzott és lefaragott munkabéréből egy dollárért, egy dollár értéket vásárolhatna vissza, nem pedig 40 cent körüli értéket, mert ha igy megy tovább, a dolgozó nép a kétszer nyúzott páriákhoz lesz hasonlítható. Hát még azok, akik a munka- nélküliek táborába lettek taszítva akaratuk ellenére. És ezeknek a létszáma már a “hivatalos” kimutatás szerint is az 5 milliós számnál tart, de a valóságban bizonyára jóval több. Maradjanak hát csak itt, tisztelt washingtoni vezér urak, ne re- pülgessenek a saját jószántukból és próbáljanak valamit mégis tenni a nép érdekében, mert a háborús hisztéria, már nem csillapító szer, a kémhaj hászás is veszíti a hatását és egyszer talán mégis csak ki kell nyíljon a nép szeme. De ha ez megtörténne az egész biztos, hagy nem saját jószántukból repülnének, mely után aztán a gazdasági válság végleges megoldást nyerhetne a közszükségletre való profitnélküli termelés által. Az angol gazdasági krízissel kapcsolatban aztán vannak más dolgok is melyekbe ha betenkin- tünk, azt fogjuk meglátni, hogy addig mig a kapitalizmus az országhatárok emelésével a nemzeti sovinizmus gyűlöletét istá- polja, saját maga a legteljesebb nemzetköziség alapján intézi a saját érdekét szolgáló ügyeit. Anglia, mint tudjuk a legerősebb várfal Európában a keleti eszmék terjeszkedésével szemben. Ki is használják ezt az angol uralkodó osztályt képviselő politikusok, akik a világgazdasági helyzetben az Amerikába (Folytatás a 7-ik oldalon)
