Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-10-29 / 1602. szám
1949. október 29. ßEKMl i\ i\ A ö 7 oiaa1 Army-Navy vetélkedés Mindig nagy volt a vetélkedés az Army és a Navy football csapatai között, hogy melyik kerül ki győztesen az évente megismétlődő versenyből. Most is ilyen versenynek vagyunk tanúi, de most nem a növendékek folytassák a küzdelmet, hanem a hadsereg és a hajóhad tábornokai, illetve tengernagy] ai. Viszont ezek az öreg ur^k nem a footbalt rúgják, hanem azon vitatkoznak, hogy melyik kezébe kerüljön a hatalom, melyik fegyvernem lesz fontosabb az elkövetkező háborúban és igv, hogy melyik felszerelésére költsenek el több billiót az adófizetők pénzéből. több profitot vágjanak zsebre, hogy biztosítsák a befektetéseiket, hogy fentarthassák ezt a vértengerre, nyomoru ságra épült, düledező rendszerüket. Ezért a profitért akarják le- atombombázni a világ egy ötödét, ezért akarják legyilkolni a világ népének egy harmadát, a kapitalista uralom alól felszabadult 70tPmillió népet. Amig a profit az uralkodó, addig béke nem lehet, mert a háborúk szülöanyja a profit. Ezért nem lehet a háborút sem diplomatákkal, sem a militarizmus elleni harccal, sem békekonferenciákkal megakadály ózni, csak az okok, a profit rendszernek az elpusztításával, egy uj társadalmi rendszer felépítésével, amelyben nem lesz kizsákmányoló, nem lesz kizsákmányolt, igy nem lesz profit sem. Sikeres harcot a békéért csak a profitrendszer elleni harc hozhatja meg, azért kell minden áldozatot meghozni, hogy biztosíthassuk az emberiség évezredes kultúráját, a gyermekeink nyugodt és boldog életét, amelyet nem zavarja meg az atom bomba robbanása. A HÍREK NYOMÁBAN Az army urai azt állítsák, hogy a hajóhad csak egy felesleges ócskavas az elkövetkező háborúban, mert az oroszoknak annyi tengeralattjárójuk van, hogy a hajóhadat egyszerűen a tenger fenekére fogják küldeni, nem is beszélve az atombombáról, amely még gyorsabban és alakosabban intézi el a hajóhadat. Ezzel szemben a hadsereg hosszutávu repülőgépei, a hires bombázó gépek, a “stratégiai bombázással” megsemmisítik az oroszok által orosz és nem orosz városokat, ipartelepeket, az atombombáikkal és a gyújtó- bombáikkal, amellyel annyira kipusztitják a lakosságot, hogy az kényre-kedvre megadja magát a hadseregnek, csak meg fog kelleni szállni Európát és Ázsiát. A hajóhad urai először is barbárnak nevezik a hadsereg haditervét, amely a lakosságot fogja elpusztítani és megsemmisíti a városokat, ipartelepeket. Annál is inkább barbár és veszedelmes ez a terv, mert az oroszok is ugyan azt fogják tenni a nyugat európai városokkal, nem különben Amerika nagy ipari városaival is, mert valószínű nekik is van hasonló fegyverük. Ezért a navy fejei a régimódi harcmodor hívei, amelyben a fő szerep a hadihajóké és a repülőgép szállító hajóké lesz. Ez a kutya-macska barátság szomorúan igazolja azt, hogy milyen felkészülés folyik a harmadik világháború előkészítésére, hogy ez az ország mennyire a millitaristák kezében van, akik elhízták magukat, hogy az egész világ elleni háborúra készülnek fel. Ami még annál is szomorúbb az az, hogy az amerikai nép bambán tűri ezt a készülődést és csak akkor fog felébredni, amikor már Amerika hatalmas városai, ipartelepei, lakossága pusztul az atom háború borzalmaitól. De ezt a vetélkedést kívülről irányítják a navy mögött a hajógyárak, az army mögött pedig a muníció gyárosok, a repülőgép gyárak urai állnak, akik azon marakodnak, hogy melyik markoljon többett a hadi iparnak szánt billiókból. Az ő kezükben van a hatalom, a sajtó, a propaganda minden eszköze, ők az akadályai a békés megegyezésnek, ők szítják a hideg háborút, terjesztik a népek között a gyűlöletet, hogy minél NINCS ORVOSSÁG AZ ANGOL BETEGSÉGRE » Amikor az angol politikusok itt jártak a dollárokért könyörögni, nem is merték volna megírni, kimondani, hogy milyen egyezményt kötöttek, csak a sok titkos pontokat emlegették. Most Blair Moodynak valaki megsúgta, hogy a sok titkos egyezmény között az is benne van, hogy az angoloknak nem lehet többet ingyen orvosi, kórházi kezelést, orvosságot adni. Egyszóval, vissza kell nekik csinálni, még azt a nagyon fontos szocialista közegészségi törvényeket is, mely szerint a rászoruló, illetve a munkás betegeket kezelték akkor is, ha nem volt pénze. Ugyanis a szerdai lapokban nagy betűs “headline”-okban írják, hogy az angoloknak el kell ejteni a “Socialized Medicine”-t. “Még nem is Angolországból jelentik, ahol csak a jövő hétfőn fogják beadni ezt a keserű pirulát, hanem Washingtonból, ahol tudják, hogy ebbe egyeztek bele a munkás politikusok, amikor itt jártak. Mi ezt előre sejtettük, hogy az a kevés szocializmus, melyet ottan megvalósítottak, nem maradhat meg a tőkés rendszer többi és domináló szervei között. Nem remélhették az angolok, hogy Amerikától több dollárt kapnak, amikor még az az egészségi intézkedések, orvosi, kórházi ingyenes kezelések is olyan nagy szálka volt az amerikai bankárok, kórháztulajdonosok, trösztök és kapzsi biztosítási intézmények előtt, melyek együttesen uralják az egész világ kapitalista rendszerét, igy Angliát is. A SPANYOL DIKTÁTOR BARÁTAI Franco barátai nagyon aktivak lettek és minden erejüket arra fordítják, hogy a nagyobb összegű kölcsönök mellett, eüs- merést és társulást vívjanak ki kedvencüknek az amerikaiak által kontrolált Atlantic szövetségben. Pat McCarran demokrata szenátor most ott parolázik Francoval és isznak a medve bőrére, melyet a nagy vadászatnál remélnek elejteni. McCarran mint személyes vizsgáló akar szerepelni és már is az összes nagy lapokban hivatalos kijelentéseket tesz és azt mondja: “Spanyolország egy keresztény ország, mindig megfizette az adósságát.” Ennél több erkölcsi bizonyítvány nem is kell, csak azon csodálkozik McCarran, hogy miért nem ölelték még hivatalosan keblökre az amerikai kormány vezetők. Nem volnánk meglepve, hogy ha a washingtoni titkos egyezmények között az is van, hogy Bevinéknek is el kell ismerni Francot és befogadni az Atlantic szövetségbe. Ugyanis a vízbe fuldokló ember még a szalmaszálba is kapaszkodik, igy csinál a tőkés rendszer is, meg Anglia áruló munkásvezérei. A SZTRÁJKOK UTÓHATÁSA Nagyon sok kereskedő azon sir, hogy már is, de két-három hét múlva még jobban megsiny- lik a sztrájk miatt elmaradt dollárokat. Még itt Detroit vidékén is, ahol aránylag nagyon kevés acélipari munkás van, már is sírnak a kereskedők. Valamint több gyárat azon ürügy alatt lezárnak, vagy három-négy napi termelésre szorítják, hogy nincs acél, vagy más valami szükséges alkatrész. Most még, hogy jobban megijesszék a munkásokat és kereskedőket, Ford lezárásról hoztak nagy “headlineokat”, amit november 15-ikére várnak. A General Motors is szintén nagyban behirdette, hogy a truck telepet hetenként négynapi munkára osztotta be. Persze ők is az acélhiányt okolják, holott egy pár hónappal ezelőtt nagy garral bejelentették, hogy nekik hat hónapra is elegendő acél és vaslemez van felhalmozva. Persze a világért sem ismernék be a Nash, Hudson, Packard, Kaiser gyárak, hogy már nem tudnak automobüokat eladni, amennyit gyártani tudnának. A nagy lapok, melyeknek naponta 8,000 dolláros hirdetéseket adnak az acéltröszt fejedelmei, nem az acéltrösztöt okolják, amely a munkásaitól megtagadta még a kormány által javasolt penziót is, hanem a munkásokat, az unionokat, ^ a munkásvezéreket, Moszkvát, Kremlint, Stalint és mindenki mást, csak nem a nagy acéltrösztöt, melynek a vezéreit el- vakitotta a nagy hatalom és ösz- szeg mely felett rendelkeznek. Valamint nem ismernék be, ' hogy akár van acél sztrájk, akár Változtatások a bevándorlási kvótában Truman elnök nemrégiben proklamációt bocsájtott ki, amelyben kiigazította bizonyos országok bevándorlási kvótaszámát és újonnan alakult államok részére külön kvótákat engedélyezett. Mindez az 1924. évi bevándorlási törvény rendelkezései értelmében történt, amely szerint, ha határváltozások következnének be, vagy ha uj államok alakulnának, az Elnök van hivatva a kvótaszámokat kiigazítani. Bukovina tartománya Románia kezéből az orosz szovjet alá került, miért is az orosz kvótát 2712-ről 1798-ra kellett felemelni, Románia kvótáját viszont 377-ről 291-re szállítani le. A Dodecanese Islands a Földközi Tengerben Olaszország tulajdonából Görögország fennhatósága alá került, Truman elnök ennélfogva a görög kvótát felemelte 310-re az eddigi 307-ről, Olaszország kvótája viszont 5,802-ről, 5,799-re csökkentette. A fenti két területi változást az Olaszországgal és Romániával kötött békeszerződések teremtették meg, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok is aláírtak. A békekötések már 1947. szeptember 15-én léptek életbe. A változás következtében a Bukovinában született ember, tekintet nélkül arra, hogy születése idején kié volt e tartomány, az orosz kvóta terhére vándorolhatnak be az Egyesült Államokba és aki a Dodecanese Islandban látta meg először a napvilágot, csak akkor jöhet, ha a kicsiny görög kvóta még nem merült ki. Az Oloszországgal kötött békeszerződés “Trieszt város szabad területét is életre hívta, de a térülőt részére nem engedélyeztek külön kvótaszámot, azok akik ott születtek, az olasz kvóta terhére esnek. Az Elnök proklamációja — a törvény rendelkezéseinek megfelelően — évenként 100-100 kvó-> taszámot engedélyez olyanok, nak, akik Israel, Jordan, Szíria és Libanon részére korábban megszabott együttes’ kvótát (123). E kiigazítások a Közel Keleten bekövetkezett legújabb területi változások következtében váltak szükségessé. Palesztina kvótája változatlanul 100 marad, de ezt most csak azokra fogják alkalmazni, akik az angol fennhatóság alatt állott Palesztinának olyan részében születtek, amely nem vált Israel vagy Jordán tulajdonává. A bevándorlási kvótaszámok összege az uj kiigazítások következtében 153,939-ről 154,206- ra emelkedett. Common Council nincs, akkor is lezártak volna nagyon sok gyárat most ősszel, mert már nem bírják hová rakni a kész árukat.
