Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-10-29 / 1602. szám
ö oiüai iS ü ii M i.» N K Á S 1949. október 29. HÍREK MA6YAR0RSZABB0L Újabb kiállítás Budapesten Az őszi nap meleg sugarai játszanak a Műcsarnok zászlókkal, drapériákkal diszitett homlokzatán. A lépcsőn csoportokban és hosszú sorokban özönlenek Budapest dolgozói a bejárat felé, hogy megtekintsék az újítók gazdag kiállítását. A tágas termek most szűknek bizonyulnak. Az újítókat lelkes érdeklődő csoportok veszik körül. Mindenki tanulni akar tőlük. A Szakszervezeti Tanácsot és a Találmányi Hivatalt az a cél vezette a kiállítás megrendezésében, hogy a dolgozók még szélesebb rétegeit vonják be a termelés tudatos fejlesztésébe, az ujitómozgalomba. A vasárnapi látogatók sok ezrei közül kiemelkedik a 120 tagú bányászküldöttség látogatása. Jegyzetfüzetekkel felszerelve tanulmányozták, a kiállított újításokat. Különös figyelemmel vizsgálták Szemák Istvánnak, az ormospusztai Bányaipari Nemzeti Vállalat dolgozójának újítását: a réselő gépet. Ez a gép kiküszöböli az eddig kézzel végzett fárasztó réselő munkát. Jelentős időmegtakarításon kívül előnye, hogy a kitermelt szénnek több, mint 80 százaléka darabos. Ez további munkaidő megtakarítást jelent. A bányászok a kiállítás többi részét is megtekintették, majd délután a Bányászszakszervezet székhazában ankét keretében megbeszélték tapasztalataikat. Az érdeklődés és a látogatók száma egyre fokozódik. Az üzemek dolgozói tömegesen keresik fel a kiállítást tapasztalataik kibővítése, újabb, jobb munkamódszerek megszerzése érdekében. Sokan veszik körül Dobos Lászlót, aki a Weiss Manfred szerszámgyár egyik gépén bemutatja munkamódszereit. — Ez a forgófej megoldás nagyon ötletes — lelkesedik Berta Imre lakatos, a Fémtömegcikk NV dolgozója. — Magam is használni fogom, Fiizár Árpád szaktársammal együtt — mutat a mellette álló dolgozó társára. A kiállítás nem csak az uj módszerek gyakorlati elsajátítását teszi lehetővé. — Érdemes minden kiállított újítást alaposan megvizsgálni — mondja Szőlősiné — mert más szakmában is további újításra adnak lehetőséget. Nagy csoport közepén áll Kökény László esztergályos. Az Autó- és Traktoralkatrész NV dolgozói figyelik magyarázatát. Igen sok érdekeset jegyeznek füzeteikbe és nem felejtik el a 13 újítás felvázolását sem. Csíki György élmunkás lelkesen mondja: — Alaposan megbeszéljük Kökény szaktársai az újításait, haza visszük az üzembe és mindannyian alkalmazzuk. A kiállítást az első két napon többezer dolgozó látogatta meg. Kivétel nélkül mindegyikük megtalálta a maga munkaterületén a felhasználás lehetőségét, így vonja be a kiállítás a termelés tudatos fejlesztésébe, az ujitómozgalomba a dolgozók széles tömegeit. Az újítók és észszerüsitők uj- tipusu munkások, akik legjobban átérzik, hogy a nép országában maguknak dolgoznak. Ezért uj munkamódszerek, újítások felhasználásával lendítik a termelést előre, termelnek többet, jobbat és olcsóbbat, nemcsak sajátmaguk, de az egész dolgozó nép javára. Az ujitó- mozgalom eredményei nyomán a magyar ipar ebben az évben több mint 200 millió forint megtakarítást ért el. Ez a hatalmas összeg uj beruházások alapja. Természetesen minden akkor érezteti igazán döntő hatását, ha egy-egy ujitás túlterjed egy üzemrészen és a dolgozók széles körében válik ismertté és ami még fontosabb, használttá. Ezért nagyjelentőségű az ujitóki- állitás, mert ezen a dolgozók széles tömegei ismerkednek meg az eddig elfogadott és most kiállított több mint 2000 újítással. Megismerkednek, hogy aztán az ő üzemükben is meghonosítsák az uj eljrásásokat, mert minél inkább közkinccsé válnak az újítások. annál nagyobb a termelés, több az áru és magasabb az életszínvonal. Az ujitómozgalom jelentősége nem csak az üzemekben döntő és előremozditó, hanem a termelés minden ágában, igy a mezőgazdaságban is. Az újítók a dolgozó nép legjobbjai, akik képesek a gépekből kihozni mindazt, ami kihozható belőlük, akik nem csonotosodnak be a régi módszerekbe, hanem bátran előremennek, uj módszereket alkalmaznak. Az ujitó: a munka szereteté- nek, a cétludatosságnak, a saját államához, üzeméhez való uj viszonynak megtestesítője. Az ujitás- technika tudásának, ötletességének, változtatni, javítani akarásának gyümölcse és egyben építőköve a magyar nép szebb, még boldogabb életének. Az újítók tudják, hogy a többtermeléssel nem a kevesek hasznát és a milliók munkanélküliségét segítik elő, mint a múltban, hanem a dolgozó nép jólétét és boldogabb jövőjét. CSÖKKENNEK AZ ÁRAK A magyar kormány október 8-án megjelent renedeltével 13 százalékkal leszállította a sertéshús árát. Három nappal később —- a tervgazdálkodás újabb sikereként — 10.5 százalékkal olcsóbb lett a sertészsír. A szabadforgalomban árusított baromfi ára, a sertéshuz árának leszállítása folytán szintén hasonló mértékben olcsóbbodott. Egyidejűleg leszállították a vendéglői húsételek árát is. Magyarországon egyetlen élelmiszerben sincs hiány, a piacok, élelmiszerüzletek zsúfoltak áru-1 val. Nemrégiben megszüntethették a háborús idők egyik emlékét, a kenyérjegyet. A hús- és zsirárak leszállítása újabb lépést jelent előre. Ez a két árleszállítás mutatja, hogy a dolgozó nép állama, mint mindenben, e téren is eredményesen védelmezi a dolgozók érdekeit és mutatja azt is, hogy a tervszerű gazdálkodással, a hároméves és- az ötéves tervvel jó utón halad. RADIÁTOR ALUMÍNIUMBÓL A magyar alumíniumipar uj világszabadalommal gazdagította hírnevét: megoldották az alu- miniumradiátor tömeges előállítását. Az uj radiátort a csatlakozó részek kivételével ;eljes egészében alumíniumból készítik. Hőleadóképességére jellemző, hogy amig az öntöttvasradiátornál 400 kalória hőleadásra 34 kg. öntöttvas szükséges, addig az aluminiumradiátornál ehhez mindössze 2.2 kg. alumíniumra van szükség. A találmány révén sok millió forint megtakarítást érnek el. KLEMPERER AUSZTRÁLIÁBÓL JEGYZETT TERV- KÖLCSÖNT Klemperer Ottó a világhírű karmester, aki jelenleg Ausztráliában dirigál, Sydney-ből sürgönyt küldött Pesten élő leányának, amelyben közli, hogy a magyar tervkölcsön javára tízezer forintot jegyez. A nagy dirigens egyébként novemberben tér vissza Magyar- országra. Épül az ország Az Iváni állami gazdaság juhállománya már meghaladta az 1500 darabot. Ugyancsak szépen fejlődik a baromfitenyészet is. A baromfitelepen rövidesen csatornázási és villanyszerelési munkálatokat kezdenek. A röjtökmuzsaji állami gazdaság mintatehenészetet létesít. Ezenkívül fejleszti a fehér hússertés tenyésztését is. A gazdaságnak már 110 darab elsőrendű tenyészkocája van. A Győri Vagongyár dolgozói több mint 224,000 forint nyereség visszatérítést kaptak. Ennek egy részéből jutalmat adnak a munkásoknak, azonkívül pedig munkáslakásokat építenek és az üzem szociális intézményeit bővítik ki. Szegeden a Szőrmekonfekció és Bőripari Nemzeti Vállalat szőrmegyárat létesít. Még ebben az évben hozzákezdenek az üzem felállításához. Nyíregyházán átadták rendeltetésének a Bethlen-utcai uj hidat. A régi fahíd helyett az uj vasbetonhid a hároméves terv keretében épült. Alsó- és Felsőábránv községben is kigyulladt a villanyfény. A két községbe a hároméves terv beruházásai során vezették be a villanyt és ezzel a dolgozó parasztoknak évtizedes vágyuk vált valóra. Hevesben egy árvízvédelmi betonfal épül, amelynek felépítéséhez 700,000 forintot irányoztak elő. Csongrádon nagy lendülettel folyik az útburkolatok, járdák kövezése és asztaltozása. Eddig már 3000 méter járdát készítettek. A Sajószentpéteri bányászok tudni akarták, hogy él, dolgozik a szovjet bányász, ezért a bányász szakszervezet kulturházá- ban a Donyec-medence bányászairól, a munka hőseinek életéről, munkájáról, termelési módszereiről képkiállitást rendeztek. A Szeghalmi tüdőbetegotthont kibővítették és ezzel a háború előtti husz-ágyas kórház hetvenhat-ágyas kórházzá bővült. Kiskőrösön rövidesen megkezdik az uj vasútállomás felépítését. Erre a hatalmas építkezésre egymillió forintot irányoztak elő. Hajdudorog határában uj, korszerű gyümölcsöst létesítenek. A Tatai körzeti könyvtár helyiségében két hónapig folyt a szorgos munka: Ötezer könyvet rendeztek, hogy ki vigyék a falvakba, tanyákra és hasznos, szórakoztató olvasmányt adjanak a dolgozó nép kezébe. A munka most befejeződött. A könyvek már csak elszállításra várnak. Szeptember hónapban 12 községben szervezték meg a népkönyvtárat: odaviszik az összegyűjtött könyvek ezreit. Kiszomboron 2170 holdat látnak el öntözőberendezéssel, Csa- nádpalotán pedig a községi legelőt látják el öntözőberendezéssel. Mezőberény község határában hatalmas költséggel öntöző csatornák épültek. Valóságos áldás ez a vidéken. A termelőcsoport és az egyénileg dolgozó parasztok áttértek az öntözéses gazdálkodásra s azóta duplán terem a földjük. Az ötéves tervben még több csatorna épül, jobb lesz a föld, több lesz a termés országszerte. ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Az országos értekezleten újból megalakult az “Épitőgárda” néven az a csoport, amely havi egy dollárral segíti a Bérmunkás költségeit, hogy minél több lap kerüljön a magyarországi munkásszervezeteknek. Ugyanis még Európa legtöbb országából nem lehet pénzt átutalni vagy csak sok utánjárással a tengeren túlra. Az értekezleten a gárdába befizettek: A. Kucher, Pittsburgh..... 2.00 Ch. Udvarnoky, Flint....... 1.00 S. Juhász, Akron .............. 1.00 L. Fishbein, New York..... 2.00 J. Buzay, Cleveland ......... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 2.00 St. Phillips, So Bend ..... 2.00 L. Pall, Ámbridge .............. 2.00 J. Farkas, Akron............... 1.00 P. Hering, Buffalo ............ 1.00 J. Vizi, Akron ................... 2.00 J. Mogor, Cleveland ......... 7.00 L. Birtalan, Cleveland....... 1.00 J. Dénes, Detroit............... 2.00 A. Köhler, Chicago........... 2.00 Teréz Bikó, Cleveland___ 2.00 St. Visi, Lincoln Park ....... 2.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 2.00 J. Kollár, Cleveland ......... 2.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 Róza Koncz, Cleveland .... 2.00 A. Lelkó, Pittsburgh.... .. 2.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 2.00 J. Munczy, Cleveland....... 2.00
