Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-10-29 / 1602. szám
1949. október 29. BÉRMUNKÁS 5 ui1 A hitvallás hanyatlása Irta: »U STYA KÁROLY Függetlenül néhány “ébrenál- modozó” véleményétől, világi szemléletben az utóbbi évtizedek, mélyreható fejleményei a vallás gyors hanyatlása, melyhez a kapitalista rendszer fejlődése nagyban hozzájárul és sietteti azt. Az ősember azon törekvése, hogy megértse a körülötte végbemenő dolgokat, saját létezését megmagyarázza és hogy valamelyes életrendet szabjon magának, a vallási formákhoz vezetett. A vallás vállalkozott eme mély kérdések megválaszolására. Amint az emberi értelem, tu- dományk fejlődött, előre haladt, a “csodák” és “kinyilatkoztatások” ereje kezdett háttérbe szorulni. Következéskép Isten és ördög, mennyország és pokol iránti félelem kezdett enyhülni, majd megszűnni — bár nem minden ellenállás nélkül — azóta folyton tűnik az ismeretlenség homályába. Az ember vallástörténelme különböző fejlődési formákon haladt át, kezdve a kuruzslástól a babonaság, istennel való beszélgetés, szentek megjelentésén át, napjainkig, amikor is az uralkodó motívum az önámitás, vagyis az “igazi keresztényi élet”. E fejlődési folyamat szerint előrelátható tendencia mutatkozik, mely szerint az ember a tudomány segélyével olyan műveltségre tesz szerit, mely szerint könnyen mellőzni fogja az elképzelt égi üdvösséget vagy a pokoli büntetést. A babona történelmi meghátrálása a tudomány előtt, melyet a vallás és tudomány ösz- széütközésének is nevezünk, az utolsó 400 év óta szemlélhető, vagyis az ipari és kapitalista osztály felfejlődése óta, de különösen gyors iramot vett, a marxi dialektikus elmélet megalapítása óta. Ezek összesége nagyban hozzájárul az agyak, a gondolkozás kristályosításához. Első sorban megszabadította az ember agyát a babonás nyűgtől. Ez a folyamat a vallás nyűgöző hatalmát mind kisebb területre szorította. Az ember megismerte a csülagok mozgását, a föld helyzetét a világűrben. Földrengés, vihar, járványok eredetét, a négy évszakot. Az égi csodákban való hit akkor rendült meg igazán, mikor az ember megismerte saját szervezetének összetételét, együttműködését, állat és növény életet, majd a reprodukció törvényét, mely kérdések előzőleg évezredekig félelmetesen kínos gyötrődő helyzetben tartotta az embert. A modern élet, a kapitalista ipari társadalomban, romboló- lag hat a vallásra. Mig az ókorban, középkorban, minden elért eredményt csodának tekintettek, folyton féltek és hálálkodtak az istennek, addig képzeljük el a mai munkást, aki a legnagyobb megpróbálkozni sem annak gyógyításával. Pedig a halál mely elviszi ezt a holdkóros, rákbetegségben szenvedő rendszert, csak idő kérdése. Vi. erőmüveket kénye-kedve szerint hozza mozgásba, kontrolálja vagy megállítja. Képes viharokat levezetni, árvizet, villámot elindítani vagy megállítani, minden ima vagy más isteni beavatkozás nélkül. Vakokat gyógyít, félholtakat (nemsokára egész holtakat) talpra állít és csodálkozik, nem rebeg hálaimákat, hanem kalkulál, vegyi kivonatokat készít stb. Ez az ami megadta a vallásnak a végső kegyelem döfést. Az általános eredménye eme fejlődésnek, az előbbi századokkal szemben, különösen ipari központokban: a vallásgyakorlás elhanyagolása, szükségtelensége. A tulvilági életben való hit, kezd mindjobban elhalványulni, következéskép az ipari országokban a gyökerében kezd kiszáradni. Dacára annak a ténynek, hogy a vallás igyekszik a modern helyzethez alkalmazkodni. Úgy az ipari, mint a tudományos felfedezések ellen — századokon keresztül — keményen harcol, eredménytelenül. A vallás hanyatlása erősen mutatkozik minden kapitalista országban, dacára annak, hogy az uralkodó osztály mindent megtesz a vallás prezentálására, különösen a munkásosztály körében. Csak az utolsó 50 év tanúsága szerint, eme történelmi vallás hanyatlás mind gyorsabb iramot vesz. A mai átlagember távolról sem hisz oly szorosan isten, ördög, mennyország, pokol stb. létezésében, mint 50 évvel ezelőtt. Vallási kérdések, melyek valamikor igen fontos szerepet töltöttek be életében, ma legtöbb embert hidegen hagy, kivéve még a távoli falvak és hegyi lakókat. A mai prédikátorok sokkal inkább foglalkoznak szent beszédeikben társadalmi és politikai események tárgyalásával, mint elődeik, akik folyton csak a mennyei kinyilatkoztatásokat magyarázták. Egy ilyen 50 év előtti papnak, ma a temploma kongana az ürességtől. A katolikus vallás, mely ezi- dőszerint még a legnagyobb hatást gyakorolja híveire, ez sem mentes eme folyamattól. A katolikus hívőket is mind kevésbé érdekli az általuk nem értett Iáján nyelvezet. Eme hanyatlási jelenség ellenszereként jelentkeztek a legutóbbi években a nagyszámú rádió prédikátorok. Ezek közül is csak azok lesznek némileg hallgatva, melyek valamely napi kérdéssel foglalkoznak. A túlnyomó többség vallási óbégatásaiból a hallgatók csak viccet csinálnak és egy erős megjegyzés kíséretében tovább csavarják a rádiót. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan, más kapitalista országokban is hasonló hanyatlás észlelhető. Például náci Németországban, még Hitler sem bánhatott volna el a keresztényekkel úgy, mint tette, ha a vallás bomlási folyamata már előzőleg nem lett volna jelen. Hasonló támadás, még csak néhány generáció előtt, vallási ellenállási háborúvá fejlődött volna. Csak | néhány generáció előtt Bismarck, a vaskancellár politikai vereséget szenvedett, sokkal kisebbmérvü támadásért, mint azt Hitler tette. A vallás hanyatlásának erős lökést adott az időközökben fellépett különböző forradalmak. Ilyen forradalmak voltak a protestáns reformáció, angol, amerikai, francia s végül az orosz forradalmak. Mindegyik a maga módja szerint járult a dogmatikus kérdések tisztázásához. Ki- formálódása az osztályharcnak, felfejlődése a forradalmi munkásmozgalomnak, megértése a marxi dialektikai materializmusnak, mind gyengítették a vallás összbenyomását a fejlődő agyakban. A mai intelligens ember nem fogad el olyan elméletet vagy pláne mithológiai állítást, mely a dialektikus vizsgát ki nem állja. Főleg nem fogadja el a származás (genezis) meséjét, a hatnapos világteremtést, vagy a bosszúálló isten meséjét. Nem fogadja el a gyönyörű mennyország, borzalmas örökös pokol, bűnben fogamzás vagy a pápa csalhatatlanságát. Továbbá azon állítást, mely szerint az EGYETLEN üdvözítő vallás a katolikus, a többi ezer má svallás mind ERETNEK saját hibájukon kívül, hogy néhányat említsünk a sok csodabogár közül. Ezek a modern ember nézetével össze nem egyeztethetők, tehát nevetségessé és igy feleslegessé válik, így értjük meg, hogy a mai papok igyekeznek eme sarkalatos kitételekről — lehetőleg — hallgatni, azokat nem fejtegetni, helyette társadalmi problémákkal foglalkoznak, hogy gyorsan hanyatló életüket Némileg meghosszabbítsák. Másik ékes bizonyítéka a vallás hanyatlásának, összeütközése az ipar, tudomány és nem vallásos államformával való csendes elhallgatás. Csak néhány évtizeddel ezelőtt, a legkisebb felmerült polémia ellentét elég volt, hogy a különböző vallások szószólói egymás torkának essenek. Napjainkban hasonló bomlasztó erejű viták helyett, mintegy 250 különböző amerikai protestáns szekták keresik az egybeolvadás lehetőségét. Az egymás ellen való uszítás helyett, mint türelmesebbek más vallásuakkal szemben. A vallásból való kiábrándulás nyomait erősen észlelhetjük a kapitalizmus kifejlődésével és különösen Amerika megalapításának idején és a forradalmi időszakokban. Anglia 1642, Amerika 1776, Franciaország 1789, amikor is a katolikus hierarchia olyan követelésekkel állott elő, mely a forradalom vezéreit is meghökkentette, annyira, hogy szükségesnek látták a nagy földbirtokos katolikus egyházzal leszámolni. így magyarázható meg, hogy az amerikai alkotmányban az isten szó nincs sehol belefoglalva. A vallás az államtól szigorúan elválasztatott és mint magánügy lett elismerve. A fejlődő amerikai kapitalista osztály hamar ráeszmélt, tul- korai radikalizmusára. Hamar rájöttek, hogy valamint a feudális uraknak, úgy nekik is szükségük van a saját módosított i vallásra, hogy levezessék a munkásosztály folytonos forrongását. így történt, hogy minden igeológistájuk, politikai vezérük, kell, hogy elismerjen valamilyen vallást. Innét ered, hogy nagyon ritka esetben mer a vallás ellen írni egy polgári tudós. A mai tudósok főfeladata a kapitalista uralom alatt a vallást és tudományt harmonikus kapcsolatba hozni egymással. Eme igyekezetükben aztán olyan bábeli zűrzavarba kerülnek, hogy Galilei, Copernicus, Bruno, Darwin, stb. sírjaikban folyton forognának. Immár 100 éve próbálják a legeminensebb tudósok, Marx, Darwin stb. elméletét meghazudtolni, vagy legjobb esetben céljaik szolgálatába állítani, de mindhiába. % A kapitalista osztály képtelen a vallást talpraállítani. A kiábrándulás folyamata ellenállhatatlanul halad. Mint előbbi időközökben, úgy most is és a jövőben előforduló forradalmi megmozdulások, mint hátrább, a feledés homályába lökik a vallást. Atomháborútól való félelem, időleges ipari letörések nem restaurálhatják a vallást. Munkáltató és munkás között előforduló kontroverziák nem váltanak ki a tömegből misztikus félelmet, ellenkezőleg, keményebb ellenállásra, több bátorságra ösztönzik a tömeget. Eme szociális irányú fejlődési folyamatban, mind nagyobb számú tömeg óhajt megszabadulni az évezredes elnyomásból, melybe a kapitalista osztály sodorta őket. Tehát a kapitalista rendszer letörésével, ahelyet, hogy feltámasztaná a vallást haldoklásából magával rántja a megsemmisülésbe. A vallás a kapitalista rendszerrel együtt hanyatlik. Eme folyamatot élesen bizonyítja a Vatikán politikája, amely a jelen és közelmúlt háborús idők alatt, nem csak a mérhetetlen földbirtokaiért áll harcba, hanem a küzdő munkásságot, minden erejével fasizálni igyekezik. Vegyük például a Mindszenty ügyet, akit Magyar- országon tavaly december hóban helyeztek vád alá árulásért. Egy vezérpap, aki nyíltan szövetkezett a monarchistákkal, a fasiztákkal, a nép ellenségeivel, hogy a népkormányt fegyveres erővel megdöntsék, melyre a Vatikán azt mondja: ilyen hitvezérek cselekedetükért nem büntethetők, az immunitás előjogát élvezik. Ezért a pápa kiátkoz az egyház kebeléből mindenkit, aki cselekvőén hozzájárult Mindszenty megbüntetéséhez. Azonban az egykori rettegett kiátkozás — melytől királyok, uralkodók roppantak ösz- sze — most minden különösebb hatás nélkül hullott a porba. Úgy a magyar, mint más demokratikus országokban, a Vatikán, a pápa elvesztette a hit varázserejét a tömegek felett, melyből egyúttal az is következik, hogy a hithü tömegek is ellenséget ismernek fel a vallási lepel megett. Másik igen eklatáns példa a kiábrándulásra, Spellman new yorki érsek a temetőmunkások sztrájktörési kísérlete. Jó Ízelítőt szolgáltat a hívek részére a Vatikán törekvését illetőleg: (Folytatás a 6-ik oldalon)
