Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-10-15 / 1600. szám

1949. október 15. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG Mint várható volt, a Kínai Néphadsereg sorozatos győzel­mei után, amelynek következté­ben már több mint 300 millió kí­nai szabadult fel a feudál-kapi- talista, Chiang korrupt ural­ma alól. Az egész kínai biroda­lomból és a külföldön élő kínai­akból álló nagy kongresszus ki­mondotta a Kínai Népköztársa­ság megalapítását, melynek gaz­dasági és társadalmi felépítmé­nye nagyjából azonos az euró­pai Népi Demokráciákkal. A feudál-kapitalizmus felszámolá­sa, a termelő erők, a természeti kincsek államosítása, a földek­nek a parasztok kezébe való jut­tatása, amely szövetkezeti ala­pon műveli meg a földet, mert csak igy képes kivergődni az el­maradt termelési formából, az alapja a kínai népköztársaság­nak. Ezt az állapotot egy átmene­ti időnek jelezte a hírszolgálat, amely idő alatt építi fel a szo­cialista társadalmi rendszert. Az Uj Népi Köztársaság, szo­ros testvéri szövetségesének je­lentette ki magát a Szovjet Uni­óval és a többi Népi Köztársa­ságokkal, ezzel az imperialista ellenes front hatalmasan mege­rősödött. A kínai nép most már nap­nap után közelebb jut ahoz, hogy az egész birodalomban megsemmisítse a régi uralmat és ezzel befejezze a több mint 20 éves társadalmi forradalmát. Az uj Köztársaságnak nem lesz könnyű a helyzete. Nagy erőfeszítést kell tennie, hogy az ipari szükségleteit maga ter­melhesse. Ezért a legfontosabb teendőjének tartja a gyáripar megerősítését, nem különben az elmaradt mezőgazdaságának a gépesítését. Azonkívül nagy munka vár rá kulturális téren is. Modern tartalommal feltöl­teni az évezredes kínai kultúrát és művészetet és azt a nép köz­kincsévé tenni. Kétségtelen, hogy a forradal­mi időszakban, a felszabadított területein ezen a téren már óri­ási eredményeket ért el a kor­mányzat, de a munka nagy ré­sze majd csak ezután követke- zik. Nemzetközi értelemben is nagy jelentőségű, a Köztársaság megalakítása, amelyet termé­szetesen a Szovjet kormány és a Népi Demokráciák elismer­tek és rögtön hivatalos ösz- szeköttetésbe léptek vele. De hajdandó elismerni az an­gol kormány is, mert igy remé­li legalább részben megmentem a tőkéseinek nagy befektetése­it és igy szeretne ígéretet kapni, hogy a Népköztársaság nem tá­mogassa az angol uralom elleni mozgalmakat. Az angol elismerést Amerika akadályozza, dacára annak, hogy a Fehér Ház elismerte, -hogy Chiangék dacára az ameri­kai fegyveres és anyagi támoga­tásnak teljes vereséget szenved­tek és nincs rá mód, hogy a forradalmat, akár külső segít­séggel is leverjék. Természete­sen a kínai kormányt ez az el vagy el nem ismerés nem fogja befolyásolni, bár kétségtelen az, hogy szüksége volna amerikai és angol ipari termékekre és ez­ért fontos volna neki az össze­köttetések felvétele, de anélkül is, akár európai testvérei, ha nagy erőfeszítéssel is, de meg fogják oldani a saját problémá­ikat önmaguk is. Chiang korrupt bandája halá­los csapást kapott, de nagyon súlyos vereség érte az amerikai imperializmust is, amelynek tá­mogatása nélkül már évekkel ez­előtt megszűnt volna a polgár- háború és sok ezer kínai élet megmaradt volna. Bizony nem valami népszerű Kínában az amerikai kormányzat és ha a U.S.A. még továbbra is igyek­szik megnehezíteni a kínai nép előre haladását, a gyűlölet csak fokozódni fog. Mi, mint minden öntudatos munkások, meleg bajtársi szeretettel üdvözöljük a felsza­badult kínai népet és sok sikert gyors előrehaladást, békés fejlő­dést kívánunk az uj kínai Nép- köztársaságnak. VILÁG IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ Augusztus közepétől kezdve Budapest úgy nézett ki, mint a világ legnemzetközibb városa. Az utcákon, szállodákban, szó­rakozó helyeken, mindenütt ide­gen nyelvű csoportok tűntek fel. A lapok jelentése szerint, a világ minden tájáról, 80 ország­ból több mint 10,000 fiatal fér­fi és leány jött el Budapestre a “Világ Ifjúsági Találkozóra”, hogy országuk ifjúsága nevében fogadalmat tegyenek a világbé­ke megteremtésére, a haladás, a szabadságért való harcra, a gyarmati népek szabaság har­cának a támogatására, egy uj társadalom felépítésére. Ez a találkozó nem hasonlít­ható össze az Amerikába szo­kásos tömeg kongresszusokkal, mint a Veteránok szokásos évi összejöveteleivel, ahol ivás, mu­latozás, durva, gyerekes heccek, komolytalan felvonulások jelké­pezik az összejövetelt. Itt nem vonultak fel pelenká­kéba öltözött felnőtt emberek, nem törték össze a szállodák berendezéseit, nem tették^ elvi­selhetetlenné a lakosság életét. Hatalmas tömeggy üléseken kívül, nagyszabású sport és kul- tur versenyek zajlottak le. Min­den ország elküldte a legjobb sportolóit és a legkiválóbb ifjú­sági művészeit és a főiskolák, gyárak, szervezetek kultur cso­portjai voltak jelen, hogy bemu­tassák egymásnak a népük kul­túráit. A Világ Ifjúsági Találkozó egvbeesett a Szent István, Uj kenyér és az Uj Alkotmány ki­hirdetésének az ünnepével és igy I nem csak Budapest népe, hanem az ország minden részéből ösz­szereglett lakosság együttesen ünnepelték a küldötteket es olyan szeretettel vették őket körül, hogy az felejthetetlenné tette részükre a Találkozón va­ló résztvételt. Különösen nagy ünneplesbe volt része a Szovjet ifjúság több száz főnyi küldöttségének es a felszabadító harcukat vívó kí­nai, görög, koreai egyenruhás küldötteknek. , . A komoly tanácskozáson kí­vül, lefolytatták a főiskolai if­júság nemzetközi sportversenye­it, amelyben a Szovjet ifjúság nyerte a legtöbb világbajnoksá­got, utána a magyar, francia ifjúság következett. A zeneaka­démián napokon keresztül foly­tak a zenekűltur versenyek, zon­gora, vonós hangszer, fúvó i hangszerek és ének versenyek. Ugyan akkor Budapest színhá­zaiban a külföldi ifjuság mutat­ta be nemzete dalait és táncait.. Egy nap műsora igy nezett ki: Operaház — mongol, Nem­zeti színház — amerikai, holland és belga, Margitsziget — orosz, magyar, görög színház, Zene- akadémia nagyterme roman, francia, Vasasok szeiyezete ter­mében — koreai, Gyöngyösi tér — lengyel, Népliget — cseh, in­diai, mongol, angol. Városliget __ kínai, indonéziai, bolgár, Beszkárt sportpálya -- moszk­vai nagyszínház, azonkívül nem­zetközi táncbemutató, román, orosz, magyar, cseh, svéd, ído- néz, albán, lengyel, osztrák, gö­rög, mongol, német es bolgár tánccsoportok. A műsorok lezajlása után ut­cai, illetve téri bálok voltak a város különböző terein es utcáé­in, ahol a budapesti leányok megtanították a külföldi ifjúsá­got a magyar csárdásra. A találkozó két hétig tartott, amely idő alatt egyes_ külföldi csoportok meglátogatták a na­gyobb ipari városokat és bánya­telepeket. Mindenütt kitörő lel­kesedéssel ünnepeltek «. külföldi ifjúságot. Első eset, hogy a világ min­den részéből ilyen nagy tömegű ifjúság jött össze, hogy megál­lapodjon a nemzetközi imperia­lizmus elleni harc módszereiben, hogy megismertesse egymás né­ni kultúráját, hogy szorosra fűzze a világ ifjúsága kozott a barátságot. Sok nehézségeket kellett le- küzdenie egyes országok ifjúsá­gának, hogy eljuthasson a tala - kozóra, mások sok ezer mérföl­dét utaztak. A görög, kínai, in­donéz küldöttek a találkozásról a harci frontra mentek vissza, de minden nehézség, fáradtság dacára is mindnyájan boldogan, megelégedetten mentek vissza, abban a tudatban, hogy jó mun­kát végeztek a világbéke, a né­pek felszabadulása érdekeben. ^ F A Világ Ifjúsági Találkozó résztvevői hálás szívvel gondol­nak vissza Budapestre, a ma­gyar népre, amely olyan kitoro lelkesedéssel fogadta okét. Ked­ves emlékeik közé fog tartozni azok az ajándékok, emléktár­gyak, amelyekkel a budapesti gyárak lepték meg őket. Az amerikai sajtó nem igen vett tudomást erről a találkozó­ról. Jónak látta azt agyonhall­gatni, de a találkozón felvett moziképek talán eljutnak ide is és megismertetik Amerika ifjú ságával is azt a tényt, hogy a világ minden táján van egy har­cos ifjúság, amely kész arra, hogy szembe szálljon az imperi­alista törekvésekkel és hogy harcoljon egy szebb és boldo­gabb, emberibb társadalmi rend­szerért. A BÍBOROS ur SZÓZATA Samuel Stritch bíboros a na­pokban a Knights of Columbus tisztviselősége előtt Chicagóban beszédeit tartott s figyelmeztet­te őket, hogy Amerika minden polgárának kötelessége saját érdekük és szabadságuk megvé­dése érdekében a kommunizmus ellen harcolni, A bíboros ur nem bízza a dol­got az istenre, hogy az majd sa­ját belátása szerint intézze el az emberek dolgát és sorsát. Fel- szóllitja a K of C. tisztviselőit, hogy szervezzék meg a házról- házra szóló agitációt az “embe­riség legnagyobb veszedelme”, a kommunizmus ellen. Az egyházak fejei tudatában vannak, hogy hatalmuk csak ad­dig létezik, amíg kizsákmányo­lás, elnyomatás van a népek mil­liói között. Ök nem szövetkez­nek ma a kizsákmányoló osz­tállyal, ők évezredeken át egy és ugyanazon utakon haladtak a feelvilágosodás, a népek szabad­ságának eltiprására. Ők nem követik Krisztus ama tanait, hogy “Szeresd felebarátodat, mint önön magadat”. Ők a ki­zsákmányolást, tűrést, szenve­dést szeretik, melyen keresztül óriási vagyonra, hatalomra tesz- nak szert. Mint Mindszentynek, úgy Stritch, Spellman, stb. egyház fejeinek a dollár az istenük és azért minden eszközt felhasznál­nak, nem riadnak vissza a né­pek millióinak elárulásától, le­mészárlásától sem. TUDÓSÍTÁS A clevelandi Bérmunkás olva­sók október 2-iki társas össze­jövetele nem úgy sikerült, amint ahoz az utóbbi időben szokva vagyunk. Lehet, hogy az időjá­rás is hozzájárult, hogy keve­sen vettek azon részt, hogy még a szabadban töltsék el a szép vasárnapot. A rendezést végző Munkástársnők több figyelmet érdemelnek munkájukért. A Bérmunkás fentartásához a ki­adások levonásával $67.55 cent­tel járult hozzá az összejövetel. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK október 1-ig: V. Mazanek, N. Hollywood .... 1 St. Bukovszky, Cicero _____ 1 J. Horváth, Chicago ............. 1 M. Huszka, Detroit ............... 1 Ch. Kotzán, Chicago ......... 1 A. Molnár, Cleveland .............. 1 B. Horváth, Cleveland........... 1 J. Vizi, Akron ....................... 4 A. Kucher, Pittsburgh........... 1 Julia Bécsi, Phila...................... 2 G. Bakos, Los Angeles ......... 4 J. Feczkó, New York .............. 2 J. Hoso, E. Chicago ............. 1 A. Buda, Cleveland ........... 7.50 J. Szoboszlay, Cleveland ..... 1 J. Payter, Belleville ............. 1 J. Zára, Chicago ................... 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom