Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-03-05 / 1569. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1949. március 5. bérmunkás! (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year .......... $2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ___________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy __________ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Előfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................ $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás aivatalos felfogásával. ________________■ ________________ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE A kémkedés veszedelme Az utóbbi időkben olyan sokat hallunk a különböző országok­ban működő kémek működéséről és lefogásáról, hogy valóban he­lyénvalónak tartjuk Lister Hill szenátor (D., Alá.) azon követelé­sét, hogy jó lesz már egyszer tüzetesen megvizsgálni ezt az egész kémkedési kérdést. Még alig pár hete hozták nyilvánosságra, hogy a múlt évben majdnem elrendelték az amerikai hadsereg mozgósítását az euró­pai kémek jelentéseinek hibás értelmezése következtében. Az ily mozgósítás természetesen csak nem biztosan a háború kezdetét jelenti. Kiderült tehát, hogy a gyatra kémrendszer majdnem fel­idézte a civilizáció kiirtására vezethető újabb világháborút. A kémkedéssel kapcsolatban a nagy veszedelem abban rejlik, hogy a jövő háborújában a támadó félnek rendkívüli nagy elő­nyei vannak. Az atombomba és hasonló fegyverekkel pár óra alatt óriási, csaknem kiheverhetetlen károkat lehet okozni az ellenség­nek. Ebből következik, hogy ha mondjuk “X” állam észreveszi, hogy “Y” állam elhatározta a háborút, akkor “X” hirtelen támad, vagyis “preventív” (megelőző) háborút kezd, hogy a támadó elő­nyéhez jusson. Igen ám, de “Y” állam is értesülhet arról, hogy “X” állam preventív háborút akar kezdeni, igy hirtelen támad, vagyis preventív háborút indít a preventív támadás ellen. Ezt aztán igy lehet folytatni akármeddig is. A preventív há­ború megindítása mindig a kémek jelentésétől függ. A nagyhatal­mak tehát kémeket küldenek vagy bérelnek fel a potenciális ellen­fél országaiban. Ezeket a kémeket azért fizetik, hogy TALÁLJA­NAK HÁBORÚS KÉSZÜLŐDÉSRE CÉLZÓ ADATOKAT. Sőt a legtöbb esetben jutalmazásuk arányos a továbbított hadititkok fontosságával. Természetes, hogy az ilyen rendszernél a haditit­kok jórészét GYÁRTJÁK A KÉMEK a várható jutalomért. Az ily jelentéseket a külömböző kémszervezeti központokban értékelik s ellenőrzik. De még igy is sokkal nagyobb mértékben szolgálják a háború kitörését, mint elodázását. A kémkedés másik jelentős szerepe az idegháboru fokozásai Ezt a célt szolgálta a volt japán kémszolgálat adatainak a nyilvá­nosságra hozása is. MacArthur és tanácsosainak csak most jutott eszébe, hogy a kezükbe került japán katonai jelentések egy részét nyilvánosságra hozzák. Ezen jelentés azzal vádolja meg az igen jó nevű Miss Agnes Smedley liberális Írónőt, hogy évekig tartó kínai tartózkodása idején Oroszország részére kémkedett. Talán ennek ellensúlyozására most a Szovjet Unionból jön a hir, hogy ott letartóztatták Anna Louise Strong amerikai írónőt, akit ugyancsak kémkedéssel vádolnak, holott több mint két évti­zede mint meggyőződött kommunistát ismerték. Miss Strong Moszkvában angolnyelvü lapot szerkesztett a szovjet hatóságok közreműködésével és teljes megelégedésére. A kémhisztériát tehát nagyban emeli az a hir, hogy most egyszerre mint “veszedelmes” kémet fogták le. Németországban az amerikai katonai hatóság a legnagyobb titkolódzás közepette Ítélt súlyos börtönbüntetésre több embert, akikről azt állítják, hogy Csehország részére kémkedtek. Bulgári­ában egy csamó protestáns papot fogtak le és állítanak bíróság elé a kémkedés vádja alatt, Belgrádból jövő hírek szerint Jugo­szláviában “20 magyar kémet” tartóztattak le, “akiket a magyar bíróságok már előzőleg elitéltek”. Kanadában is újabb kémkedési pörre készülnek, az egyik elmenekült kémet már le is fogták New Yorkban. És igy megy ez napról-napra. Kémek itt, kémek ott, kémek mindenfelé! A kémekről szóló eltorzított, felduzzasztott hírek még jobban felcsigázzák az amúgy is izgatott kedélyeket. Valószínű, hogy éppen ez a céljuk. Az egyetlen tény, amit az amerikai hatóságok is elismertek az, hogy az Egyesült Államok jelenleg igen nagy összeget költ “in­telligence” (kémkedő) szolgálatra. Három különböző nagy kém­hálózatot tart fenn. Joggal tarthatunk tehát attól, hogy ami a kardcsörtetőknek nem sikerült, az túlfűtött kémhálózat keresztülviheti: egy napon ránjiszakad az újabb világháború minden borzalma. (Vi.) Régi szolás szerint, “a számok nem hazudnak, de ha­zugok akik számolnak.” Most itt Amerikában egy szervezett pro­paganda folyik ilyen hazugok által. Számadatokkal akarják azt elhitetni, amit másképpen már nem tudnak, mert a tények ellenük beszélnek. Londonból (AP) jelzéssel út­nak indítottak egy ilyen hazu­gok által összeállított tábláza­tot, statisztikát, mely szerint Angliában jóval többet, egyszer annyit vásárolhatnak egy órai munkabérből, mint itten Ameri­kában, valamint Görögorszagot a harmadik, illetve mindjárt Amerika után helyezik ezen táb­lázatban. Persze Magyarorszá­got csak Olasz és Spanyolor­szág előtt említik meg ezen táb­lázatban. Elsősorban Amerikában 2.25 centes órabért, mint átlag fize­tést sorolják fel a kazánková­csoknak (Boiler makers), holott az ország legmagasabb fizetéses kerületében, Detroit vidékén a szakmunkások átlag fizetése — az építő munkásokat kivéve — 1.80 és 2.00 között van, másfelé még kevesebb. Második hazugság, melyet személyesen tapasztaltam, hogy Párisban egy munkás többet ve­hetne élelmiszerben egy órai munkabérért, mint Budapesten. Ezen londoni számitgatások sze­rint, amig az amerikai szakmun­kásnak 30 percet kell dolgozni egy font husért, a londoni mun­kásnak csak 15 percet. Kenyér­ért Amerikában 6 percet, Ang­liában csak két percet. Görögor­szágban 45 percet husért és 8 percet kenyérért. Ezekkel szem­ben azt állítják, hogy Budapes­ten egy óra 15 percet kell dol­gozni egy font husért és tiz per­cet egy font kenyérért. Holott egy kilós (két fontos) kenyér ára egy forint és egy kazánko­vács órabére 5-6 forint körül van, tehát hat percnyi munkáért a magyar kazánkovács is meg­veheti a font kenyeret, mint az amerikai. Ruhafélékben is Magyarorszá­got Berlin után a legrosszabb­nak tüntetik fel. Egy női ruhá­ért Washingtonban 12 és fél, Berlinben 81 egynegyed, Buda­pesten 64 és fél órát kellene dol­gozni a könyvelőnek. Hát azt éppen nem tudom mennyi fizeté­se van egy női könyvelőnek Ma­gyarországon, de már a kazán­kovács keresetét ismerem és amikor azt állítják, hogy Ma­gyarországon egy kazánkovács­nak 130 órát kell dolgozni egy férfi öltönyért, akkor meglát­hatjuk, milyen szemérmetlenül számolnak — hazudnak. Még a múlt ősszel is 500-600 forint között lehetett venni egy közepes minőségű öltöny ruhát, amely 95-100 órai munkának fe­lel meg, 30 órát ottan is hazud­tak. Most éppen ezen hazug kimu­tatásokkal kapcsolatosan meg kell említeni, hogy Magyaror­szágon február elején átlag 50 százalékos árcsökkenés volt a ruha, cipő és más ipari cikkek nagy tömegeinél. Hogy ezt az örvendetes hirt, mely minden munkást az egész világon sokkal közelebbről érint, mint Mind- szenty pereskedése, nem közöl­ték az amerikai lapok, pedig ne­kik is meg lett küldve több hely­ről, bizonyítja, hogy a papír függöny sokkal hatalmasabb, mint az állítólagos vasfüggöny. A múlt őszi árakhoz hasonlítva, melyet zárjelben közlünk, az uj árak közel átlag felére estek le: Mintás flanel __ 8.53 (15.50) Női ruhaszövet.... 11.00 (27.50) Mattlassé ........ 15.00 (26.00) Ruhaselyem ___ 23.00 (46.00) Férfizokni .... 2.90 ( 6.00) Pullover ..... 39.00 (58.00) Törülköző _____ 18.50 (27.10) Női pullover____ 9.90 (13.00) Női szandál ___ 30-40 (80-90) Női bőrcipő ___ 45-68 (90-90) Konzerv áruk is jóval olcsób­bak lettek. Félkilós töltöttpapri­ka: 4.90 (6.80). Kilenc amerikai cent egy forint. Azt hiszem, nagyon sokan hallották az utóbbi napokban azt a hazug propagandát, hogy egy pár cipőért Amerikában 7 órát kellene dolgozni. Éhez ha­sonló hírek, számok halmazát hozták forgalomba az utóbbi időkben, rendesen a szocialista országok elleni propagandájuk­ban. Úgy akarják feltüntetni, hogy a nyugati országokban, Olasz, Francia, Angliában jobb volna a gazdasági helyzet,, mint a keleti államokban. Persze mind a Marshall tervezet megvé­désére és dicsőítésé miatt van ennyire elferdítve az igazság. Amig Francia, Görög, Olasz­országokban az árak emelked­nek és infláció van, a keleti or­szágokban az árak esnek és megsziláruldt a valuta értéke. Vigyázat! ha a számok nem is, de a számolók hazuknak. — De mennyire ? “1848 ÓTA NEM FOG AZ ÁTOK” Ezt szokták mondani mifelénk Szatmárban, ha valaki átkozó- dott, hogy átkozódhatott-e vala­ki, de még mennyire. Hiszen egyebet sem lehetett hallani, csak átkozódást akármilyen cse­kélységért. Ha valakinek valaki olyat mondott, vagy cselekedett, ami az illetőnek nem tetszett. Különösen a vénasszonyoknak volt az a rossz szokásuk. Borzasztó volt azt hallgatni is, a nyavalyatöréstől kezdve egészen a legocsmányabb szóig. De nem csak az öregasszonyok átkozódtak, hanem az öreg pa­pok is. Ismertem egy görög katolikus papot, ha valaki valamilyen for­mán megsértette vagy kívánsá­gát nem teljesítette, rendesen az volt a szava: “Ráolvasom a Szent Bazilikát. Az átkozódás régi keletű, de ugylátszik, hogy még mindig divatba van. Leg­jobban bizonyítja a Mindszen- ty ügy. De nem csak a vénasz- szonyok átkozódnak, hanem a vén emberek is. A római pápa összehívott több vén embert, hogy átkozzák ki a magyar de­mokrata kormányt. A magyar kormány csak foly­tassa tovább amit megkezdett. Ami az átkokat illeti, azokat én mind magamra veszem és az itt Hazugok a számolók

Next

/
Oldalképek
Tartalom