Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-02-26 / 1568. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3. 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 FEB. 26 NO. 1568 SZÁM Két tervezet, két rendszer (Vi.) A Marshall terv céljait, működését most legvilágosabban meg lehet látni és összehasonlítani a szocialista “kölcsönös segitség”-en alapuló tervezettel, rendszerrel. Amig a szocialista termelési rendszerben minden nemzetközi kereskedelem, a kölcsönös segítségen, áru és anyagcserén bonyolódik le, addig a tőkés rendszerben mindez a pénzkérdésen fordul meg. Ha nem is készpénz, akkor hitel, kölcsön vagy mint a Marshall tervezetben, ajándék formájában, de még úgy is csak a pénzen forog az egész tervezet. Természetes, .hogy az ilyen tervezetben az az ur, aki a pénzes zsákot tartja karmai között. Ezt nem csak mi láttuk meg és irtuk meg sokszor, hanem mindtöbben a tőkés rendszer hűséges cselédei közül is meglátják és felhívják az uraik figyelmét a veszélyre, mely ebből eredhet: a NEMZETI CSŐD. Már az előbbrelátók kényszerítve vannak, megmondani a mindég tisztábban látható következményt. Nem kell más, csak a kölcsönös segítségen, a szocá- lista rendszeren működött országok haladását összehasonlítani a Marshall tervezet orszá.- gaival, nagyon is tisztán megláthatják a nagy és a szocialista országok javára való külömbsé- get. Dacára annak, hogy a nyugati, illetve a Marshall tervezet gyámoltjai kifejlett ipari országok és nem voltak félig sem annyira megrongálódva mint a keleti országok, mégis a szocializmusnak legnagyobb ellenségei is elismerik, hogy a keleti országokban sokkal gyorsabban javult a helyzet, a munkások életszínvonala. Ugylátszik, hogy a könnyen jött pénz, könnyen megy el, mig a munkásokon alapuló országokban, nehéz munkával, önmegtagadással, önfeláldozással való munka, maradandó sikereket ért el. Ezeket ismerik el mind többen a tőkés lapok vezércikkezői, nem értve a magyar tőkés lapok vezércikkezőit, azokat az F.B.I agyon ijesztette és nem merik megírni az általuk nagyon is jól ismert tényeket. Némely angol tőkés lap, egyes intelligensebb politikus és rádió szónok, ezek között a detroiti Free Press és annak tulajdonosa kezeiben levő több napilap. Már csak azért is érdemes ezekből idézni, mert nagyon szokatlan ezektől a tőkés lapoktól ennyi igazság leírása. A Free Press vezércikkéből: “Az ECMA (A szocialista országok kölcsönös segítségen alapuló tervezete, szervezete) olyan elméleten indult útnak, hogy a nemzetközi kereskedelem kétirányú folyamat. (Two way Street) Az áruk kicserélése folytán minden nemzet gazdasági helyzete megerősödik ezen csoportban. Sok oldalról, az Oroszország által támogatott egyezmény realisztikusabb, mint a Marshall tervezet. Minden egyes nemzet az orosz csoportban valamivel hozzájárul a hadi és gazdasági egységhez — elképzeléshez. Egymás közötti piac fen- tartható anélkül, hogy a támogató nemzetnek (Oroszországnak) anyagi támogatására támaszkodnának, szorulnának, abból merítenék erejüket, amint a Marshall tervezetnél van, ahol a pénz és az áru csak egy helyről; az Egyesült Államoktól folyik.” “Az európai segély tervezet (a Marshall terv) kudarccal folyik, mert nem lett semmi előkészület csinálva azon időre, amikor az amerikai dollár folyamot elvágják.” A chicagói Daily News tudósítója Ernie Hill Olaszországból írja meg az ottani eredményt, a Marshall tervezetet illetőleg: “Az amerikai dollárok harca a kommunizmus ellen, nem valami jól működik, mert a pénz soha nem ér el a néptömegekhez, akik leghamarább kommunistákká válnak. Legtöbb az iparfejedelmek, a monarkisták és a volt fasizták kezeibe folyik, abban a reményben, hogy igy fogják feléleszteni Olaszország gazdasági működését.” Hogy mindezt megértsék az amerikai olvasók legérthetetlenebb tömegei, egy rajzot is mellékeltek a vezércikkhez, melyen Samu bácsi egy tolószéken tologatja a Marshall tervezethez tartozó nyomorék gazdasági rendszert, mellette meg Stalin, más szocialista országokat képviselő társaival kétszemélyre épített biciklin surran el mellettük, mindketten erősen hajtanak. Ez a legjobban megértethetné a nagy külömbséget a két rendszer között. Ha csak mi mondjuk az ilyesmit, sok munkás nem is hinné el, talán most már jobban elhi- hetik, amikor a tőkés rendszer legjobb védnökei is elismerik, megírják és a gyengébb fejüek kedvéért le is rajzolják. Uj kollektiv szerződéseket köt a magyar munkásság . Azon kollektív szerződések, amelyeket az 1949-es évre a magyar munkások nevében a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a munkáltatók nevében pedig az Iparügyi Hiniszterium Írtak alá, Apró Antal, az Országos Tanács elnöke azt mondotta, hogy egyrészről kidomborítják, hogy most a munkásosztály van hatalmon, másrészt pedig, hogy tudományos tervgazdaság van folyamatban, amelyben a munkások életszínvonala arányosan emelkedik a munkateljesitmény- nyel. A titkár állítása szerint a szerződés kifejezésre juttattja, hogy Magyarországon a munkásság lett a gazda s mint ilyen nemcsak a béreken át képviseli a saját érdekeit, hanem úgyis, hogy az ipargazdaságban elért nyereség az államkasszába folyik be, amely megint csak a dolgozók érdekeit szolgáltatja. Magyarország, — mondja a nyilatkozat, — szabad ország, melyet szabad munkások maguknak építenek. Az uj kollektiv szerződés alapelve, hogy a jobb és több munkáért magasabb bért kapjanak a dolgozók, hogy a szakképzett munka nagyobb anyagi és társadalmi elismerésben részesüljön, mint a kevésbé szakképzett. Az uj kollektiv szerződés a munkabéreken kívül soha azelőtt nem hallott előnyöket biztosit a munkásoknak. Ezek a következők: A SZERZŐDÉS FŐBB PONTJAI 1. A szerződésben megállapított munkateljesítmények n e k megfelelő bérek. 2. Fizetés az étkezési szünetre. 3. A dolgozókat biztositó alapkereset. 4. Az éjjel, vasárnap, ünnepnap, vagy pihenő napon végzett munkáért pótlékkal növelt kereset. 5. Évenként 8 fizetett ünnepnap. 6. Évente 6-25 napra terjedő fizetett szabadság. 7. Kedvezményes üdültetés. 8. A munkavi- szonyoból eredő összes adókat (az egy százalékos öregségi hozzájárulás kivételével) a munkáltató fizeti. 9. Az intézményes és kedvezményes üzemi étkezésbe- ni részvétel. 10. A munkásképző és szaktanfolyamokra való küldetés esetép munkabér. 11. Az újítók és észszerüsitők mesz- szemenő jutalmazása. 12. A ta- noneifjuság szakképzettségének minden eszközzel való elősegítése. 13. A tanoncokkal való gonj dós és emberséges foglalkozás. 14. A szocialista munkaverseny segítése és a kimagasló eredmények jutalmazása. A szerződés végrehajtása és betartása az üzemi bizottságok és a gyárvezetőség feladata. A vállalatvezetőnek, az üzem igazgatójának kötelessége a dolgozók előtt beszámolni arról, hogy a vezetése alatt lévő gyár vagy vállalat milyen mértékben teljesíti az elvállalt kötelezettséget. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók kezdeményező képességüket, tudásukat, szorgalmukat teljes mértékben érvényesítsék gyáruk, vállalatuk rehabilitálására, gazdaságossá tételére. EMELKEDŐ ÉLETSZÍNVONAL Ma már a magyar dolgozók nem csak azt látják, hogy nő és erősbödik a munkásosztály befolyása az ország és az üzemek vezetésében, de azt is, hogy az üzemek haszna, a munkások által létrehozott terméktöbblet a dolgozók munkakörülményeinek javításába szolgál, amennyiben újabb gépek, újabb szerszámok bevásárlására s újabb gyárak építésére használják fel. És azt is látják a dolgozók, hogy az államnak juttatott munkájuk többletéből hogyan épülnek kórházak, lakóházak, iskolák, egyetemek, utak, hidak, miként javul a közlekedés, miként jut száz és százezer munkás ahhoz, hogy egészségének, munkaerejének helyrehozására üdülni mehessen. És látják a magyar munkások, hogyan fejlődik a gyermekvédelem és hogy a munkások gyermekei előtt nyitva van minden pálya, megkapják a tanulás, a felemelkedés lehetőségét. Ez az uj kollektiv szerződés nagymértékben fogja emelni a magyar munkásságnak politikai és gazdasági sikereit az 1949-es évben. HAVI 150 DOLLÁR AGGKORI BIZTOSÍTÁS WASHINGTON — Truman elnök a törvényhozástól azt kéri, hogy az aggkori segély összegét havi 150 dollárra emeljék. A nők segély jogosultságát 60 évre kívánja leszállítani. Az illeték befizetését fél százalékkal ajánlja felemelni.
